Az izlandi polgári védelem januárban készültségi állapotot hirdetett a Reykjanes-félszigeten tapasztalt szokatlan mértékű talajfelszín-emelkedés és az ezt kísérő megnövekedett szeizmikus aktivitás miatt, melyek egy lehetséges magyarárat szerint arra utalhatnak, hogy magma közelít a felszínhez.
Az elmúlt fél évben a fokozott szeizmikus aktivitás szinte folyamatos volt, a kutatók szorosan figyelik a területet. Cikkünket rendszeresen frissítjük.
Mit jelent a sárga készültségi fokozat?
A vulkánok állapotát általánosan riasztási fokozatokkal jelölik. A zöldtől a sárgán és narancson keresztül a vörösig terjedő színkódok azt jelzik, hogy mennyire valószínű egy esetleges kitörés a belátható jövőben. A zöld a nyugalmi állapotot jelenti, míg a vörös arra utal, hogy rövid időn belül veszélyes vulkánkitörés következhet be – vagy már el is kezdődött.
A jelen esetben kiadott sárga riasztás arra utal, hogy a vulkán megnövekedett nyugtalanság jeleit mutatja, és belátható időn belül akár be is következhet egy kitörés. Erre utalhatnak a földrengések növekvő gyakorisága a területen, a geotermikus mezők fokozott aktivitása, illetve a talajfelszín megemelkedése. Mindhárom jelenség megfigyelhető a Reykjanes-félszigeten az elmúlt több, mint fél évben.
A riasztás kiadása azonban nem jelenti azt, hogy a vulkán biztosan ki fog törni. Gyakran előfordul az is, hogy a tűzhányó átmeneti nyugtalansága elcsendesül és visszaáll a nyugalmi állapot – sárga riasztás visszavált zöldbe.
Milyen konkrét megfigyelések utalnak arra, hogy vulkánkitörés következhet be?
A szakemberek január 21. óta folyamatosan monitorozzák a talajfelszínt. Méréseik szerint a felszín napi 3-4 mm-rel, emelkedik, mely jelenséget megnövekedett gyakoriságú földrengések is kísérik.
Mindez pedig az elmúlt három évtized méréseihez képest rendkívül szokatlan. A szakemberek számításai szerint a jelenségek arra engednek következtetni, hogy kb. 1 millió köbméter láva gyülemlett fel a néhány kilométerrel a felszín alatt húzódó magmakamrában.
Január 27: közgyűlés a Reykjanes-félsziget településeinek lakosai számára
Január 27-én közgyűlést tartottak Grindavíkban a félsziget lakosai számára, mely során a meteorológiai intézet, az egyetem és a polgári védelem szakemberi részletesen tájékoztatták a helyieket a föld mélyén zajló folyamatokról, a lehetséges kimenetelekről, vészhelyzeti forgatókönyvről és az evakuációs tervről.
A vulkánkitörés az egyik legvalószínűtlenebb kimenetel – állította Magnús Tumi Guðmundsson geofizikus– ugyanakkor nem bízhatjuk a véletlenre. Fel kell készülnünk egy lehetséges kitörésre. „Az otthonunkban sem számítunk tűzesetre, de a biztonság kedvéért felszereljük a tűzjelzőt.”
Január 28: szoros megfigyelés alá vonják a területet
Január 28-án újabb mérőeszközöket helyeztek ki az érintett területre, így jelenleg két GPS földmérővel, két radarállomással és további négy szeizmométerrel figyelik a Thorbjörn vulkánt és környékét, valamint nagy felbontású műholdas képek is a kutatók rendelkezésére állnak elemzésre. Az Izlandi Egyetem és egy állami kutatóintézet is csatlakozott a megfigyelő munkához.
Február 1: hétszáz földrengés egyetlen nap alatt
Több, mint hétszáz kisebb földrengést mértek egy nap alatt a Thorbjörn vulkán közelében, ezek közül a legnagyobbak 3.4, 3.9 illetve 4.3-as erősségűek voltak. Közel száz lakossági bejelentés érkezett a rengések észleléséről. A rendkívüli aktivitás minden valószínűséggel intrúzió (magmabenyomulás) jele, amely a felszín alatt kb. 6-9 km-rel mehetett végbe.
Az intrúzió az a jelenség, amikor a folyékony magma a régebben keletkezett, szilárd kőzetrétegbe benyomul. A legtöbb esetben az intrúzió nem vezet kitöréshez, a magma a felszín alatt megszilárdul.
Február 21. halálos koncentrációjú mérges gázok
Habár a terület szeizmikus aktivitása csökkent és a talajfelszín emelkedése 6 cm-nél megállt, a Reykjanes-félszigeten található Eldvörp vulkáni terület barlangjaiban életveszélyes szén-dioxid koncentrátiót mértek és rendkívül alacsony oxigén-szintet, amely felveti a lehetőségét, hogy a magma közelebb van a felszínhez, mint hitték. Figyelmeztetést adtak ki a helyiek és a turisták részére egyaránt, hogy a Reykjanes-félsziget barlangjait kerüljék el.
Február 25. visszaállt a nyugalmi állapot
Az elmúlt napokban a területen korábban megfigyelt fokozott szeizmikus aktivitás jelentősen lecsökkent, a talajfelszín emelkedése teljesen megállt. Habár a lávabarlangokat továbbra is érdemes elkerülni, nincs jele fokozott vulkáni tevékenységnek. A sárga riasztási fokozatot eltörlik, a Reykjanes vulkán állapotát jelző riasztási fokozat visszavált zöldbe.
További földrengések a Reykjanes-félszigeten
Március 12: 5.2
Az 5.2-es földrengés epicentruma Grindavíktól 4,9 km-re észak-nyugatra, kb. 5,2 km mélyen található. A földrendést az egész félszigeten és Reykjavíkban is észlelték, de még a Grindavíktól 120 km-re lévő Bornarnes városából is jelentettek észleléseket. Személyi vagy tárgyi sérülés nincs.
Március 18: 4.2
A rengés epicentruma ezúttal a félsziget csücskében, Grindavíktól dél-nyugatra volt. A földrengést a következő napokban több kisebb, 3-as körüli rengés követte.
Március 25: 3.9
Grindavík közelében folytatódik a fokozott szeizmikus aktivitás, 3.2-es és 3-9-es rengéseket is mértek. A felszín emelkedése lassú ütelben folytatódik. A következő hetekben számos, 3-3.5 körüli körüli rengést mértek a Reykjanes-félszigeten.
Május: a felszín emelkedése folytatódik
Az áprilisi nyugalmi időszak után felszín újra határozottan emelkedni kezdett a Reykjanes vulkán területén. A hatóságok figyelmeztetnek, hogy akár 6-s erősségű rengésre is szémítani lehet a közeljövőben.
Június 13: 3,5
Számos kisebb rengést regisztráltak a Thorbjörn vulkánnál, a Blue Lagoon közelében, ezek közül a legnagyobb 3.5-ös erősségű volt.
Július 10: 3.3
Ismát számos 3-as körüli földrengést regisztráltak Grindavík közelében, a legnagyobb ezek közül 3.3-as erősségű volt. A kutatók szerint a magma 3-6 km mélyen lehet a felszín alatt.
Július 18: 4.2
Számos 3 körüli és egy 4.2-es földrengés rézta meg a Reykjanes-fálszigetet, az erősebbeket Reykjavíkban is határozottan érezni lehetett. Továbbra is fennáll a veszélye az erősebb, akár 6-os földrengésnek.
Július 20: 5.1
Egymást követően több 4.5-5.1 közötti földrengés volt Grindavík közelében, melyeket Reykjabíkban is jól lehetett érezni. A rengést néhány kőomlás és földcsuszamlás is követte. Ez volt az elmúlt nágy hónap legnagyobb földrengése a félszigeten.
Milyen lehetséges forgatókönyvek vannak?
- A magma felgyülemlés hirtelen leáll minden további következmény nélkül
- A magma akkumuláció ugyanilyen ütemben folytatódik és rövid időre felgyorsul anélkül, hogy bármi egyéb történne
- Az olvadt kőzetanyag felgyülemlése folytatódik és magma behatol a kéregbe, de nem szakítja át azt
- A forró láva behatol a kéregbe és felszakítva azt robbanás nélkül a felszínre ömlik (effuzív kiömlés)
- A magma felgyülemlés szeizmikus aktivitást idéz elő, mely nagyobb (legfeljebb 6-os erősségű) földrengéshez is vezethet
Amennyiben a megfigyelt jelenségeket mégsem láva felgyülemlés okozza
- A jelenségeket a tektonikus lemezek mozgása is okozhatja, amely nagyobb (legfeljebb 6-os erősségű) földrengéshez vezethet
Ez azt jelenti, hogy ki fog törni a vulkán?
Nem. A riasztás mindössze annyit jelent, hogy magma felgyülemésre utaló jeleket tapasztaltak. Megeshet, hogy láva ömlik a felszínre, de ebben ez esetben a kitörés nem járna olyan fajta hamufelhővel, mint ami a 2010-es Eyjafjallajökull kitöréskor megzavarta a nemzetközi légi forgalmat.
Rögnvaldur Ólafsson, az izlandi Pogári Védelem vezetője a RÚV-nak elmondta, hogy a riasztást elsősorban azért adták ki, mert a közelben több településen is élnek emberek. Ha ugyanezeket a jelenségeket az ország egy lakatlan részében figyelték volna meg, nem lenne szükség semmilyen készültségre.
Mit lehet észlelni mindebből turistaként?
Semmit. Az mindennapok eseménytelenül zajlanak a területen, a fürdők, éttermek, boltok nyitva tartanak, a repülők járnak, a túrák zavartalanul folytatódnak, a Kék Lagúna változatlanul látogatható.
A borítóképen: Gunnuvher hőforrás a Reykjanes-félszigeten. Fotó: Visit Reykjanes
