Az izlandi Arany körút – minden, amit a Golden Circle-ről tudnod kell

Mielőtt a repülőjegyet megvetted volna, a Golden Circle már valószínűleg rákerült a kipipálandó úticéljaid listájára. A Golden Circle, vagy magyarul Arany körút Izland talán legnépszerűbb turistaútja, amelyet szinte minden utazási iroda és Izlandra látogató turista felvesz a kihagyhatatlan látnivalók közé. Nem véletlenül. A fővárosból könnyen elérhető, ha csak a legfontosabb látnivalókra szorítkozunk, akkor akár fél nap alatt is bejárható és magában foglalja Izland néhány ikonikus látnivalóját: az elképesztően szép és erőteljes Gullfoss vízesést, egy geotermikus területet a néhány percenként a vízsugarát a magasba lövellő gejzírrel, valamint egy UNESCO világörökségi helyszínt.

Mivel a magyar nyelven ezidáig csak nagyon kevés és felületes információ volt elérhető az Arany körútról, úgy döntöttünk, hogy pótoljuk ezt a hiányt egy cikksorozattal. Nemcsak a legfontosabb helyszínekről lesz szó, hanem mindarról a sok és érdekes látnivalóról és programlehetőségről, amelyekről ezidáig nem igazán olvashattál magyarul, pedig igen fontos alkotóelemei ennek a régiónak. Olvashatsz továbbá a környéken található ajánlott szálláshelyekről és étkezési lehetőségekről is. 

Vágjunk is bele az első részbe és induljunk útnak együtt!

Mi az Arany körút Izlandon? És miért nem Arany háromszög?

A Golden Circle (izlandiul Gullni hringurinn), vagy magyarul Arany körút egy körülbelül 250 kilométer hosszú, a turisták körében rendkívül kedvelt útvonal, amely Reykjavíkból indul a sziget belseje felé, majd ismét a fővárosban ér véget. Az útvonal nemcsak a páratlan szépségű természeti és történelmi helyszínek miatt népszerű, hanem azért is, mert a legfontosabb látnivalók a fővárosból egy nap alatt kényelmesen végigjárhatók. A körút legjelentősebb és leggyakrabban látogatott helyszínei a Gullfoss (Arany vízesés), a Haukadalur-völgyben található Geysir geotermikus terület, illetve a Thingvellir Nemzeti Park. Az egyes helyszínekre a későbbiekben még részletesebben is ki fogok térni, úgyhogy maradj velem!

Most akkor Arany körút, Arany kör vagy Arany háromszög?

Nem az első alkalom, hogy azzal a kérdéssel fordultok hozzánk, hogy “- az Arany körutat, vagy az Arany háromszöget érdemesebb megnézni?”

Hú, nehéz a választás, mert mindkét elnevezés alatt ugyanazt az útvonalat értjük. A zavart az okozza, hogy még a nagy nevű utazási irodák, illetve a magyar utazós blogok bizonyos része is helytelenül “Arany háromszög”-ként említi ezt az útvonalat. 

Annak ellenére, hogy többen ilyen néven hivatkoznak rá, az Arany-háromszög elnevezés téves és elég sok félreértés származik ebből. Az Arany háromszög  Délkelet-Ázsiában van, Izlandon nem létezik ilyen. 

Vegyük az eredeti, izlandi elnevezést: “Gullni hringurinn”, ami azt jelenti “Arany kör”, illetve Aranygyűrű. Ezt még nagy jóindulattal sem lehet háromszögnek fordítani ugye? De akkor honnan származik az “Arany háromszög” név?

Az elnevezés nagy valószínűség szerint onnan ered, hogy a klasszikus, gyorsan bejárható Arany körút útvonal, ahová a legtöbb utazási iroda elvisz, mindössze három helyszínt foglal magában: a Gullfoss vízesést, a Geysir geotermikus területet, illetve a Thingvellir Nemzeti Parkot. Ugyanakkor az izlandiak számára olyan, hogy “Arany háromszög”, nem létezik. Ha “Arany háromszöget” emlegetsz egy izlandinak, akkor bizony elég furcsán fog rád nézni és fogalma sem lesz, hogy miért keresel egy ázsiai helyszínt északon.

Az Arany körút sokkal több, mint a fentebb felsorolt három turistalátványosság, ráadásul a magyar fordítás sem állja meg a helyét, ezért valóban nem szerencsés a háromszög elnevezés. Ezen a weboldalon a továbbiakban Arany körút vagy Golden Circle néven fogok rá hivatkozni, csak mindenképp szerettem volna tisztázni ezt a kérdést.

Izland Arany körút – áttekintő térkép

Az Arany körút kihagyhatatlan látnivalói

#1 – A Þingvellir (Thingvellir) Nemzeti Park

A fővárostól nagyjából 40 km-re található Þingvellir Nemzeti Park (kiejtése: “Thingvetlir” és semmiképp sem “pingvellir”!) Izland egyik legjelentősebb helyszíne. A park 2004 óta az UNESCO világörökség része.

Történelmi és kulturális jelentőségét az adja, hogy 930-ban a nemzeti park területén alakult meg Izland első nemzeti országgyűlése az Alþingi (Althingi), amely a legrégebbi, ma is működő, demokratikus parlament a világon. Az országgyűlés a park területén, a Törvény Szikla (Lögberg) körül tartotta éves összejöveteleit, amelyen eleinte csak az ország legbefolyásosabb vezetői vehettek részt. Később minden szabad férfi részt vehetett a két hétig tartó gyűlésen, amely az ország legjelentősebb társadalmi eseményének számított. Az Althingi 1844-ig működött ezen a helyen, majd ezután a fővárosba helyezte át székhelyét. A park innen kapta a nevét – a Thingvellir jelentése “Althing mezeje”.

A XI. században, a kereszténység felvétele után a park területen épült Izland egyik legelső temploma. Ma ennek a helyén egy jóval későbbi, 1859-es építésű fatemplom látható, de a templom belsejében néhány régi időkből származó harang még megtalálható. A templom mellé az első parlamenti ülés ezredik évfordulójára (1930) néhány újabb házat és gazdasági épületet építettek. Néhány helyen az olvasható, hogy ezek az épületek a parlament nyári épületei, de erről szó sincs. Ezeket az épületeket kizárólag az izlandi miniszterelnök, illetve a nemzeti park gondnoksága használja. A miniszterelnöknek ez a nyári “rezidenciája”.

A Thingvellir geológiai szempontból is egyedülálló jelentőséggel bír: a park az eurázsiai és észak-amerikai kőzetlemez között helyezkedik el. Izland az egyetlen hely, ahol a két kőzetlemez közötti hasadék tengerszint feletti magasságban látható. Ha Reykjavík felől közelíted meg a parkot és megállsz a kopár szikla tetején lévő kilátóponton, akkor éppen az észak-amerikai kőzetlemez szélén állsz. Innen néhány kilométernyire, szemben található az eurázsiai tektonikus lemez. Tehát amikor a nemzeti parkban jársz, tulajdonképpen elmondhatod, hogy Európa és Amerika határán sétálsz. A hasadékvölgyben közelről is láthatod a kontinensek vándorlását, ugyanis a park tele van különféle repedésekkel, törésekkel és kanyonokkal. A kőzetlemezek távolodása folyamatos, évente mindegy 2 centimétert távolodik egymástól. Izland területe ezért minden évben néhány centiméterrel nagyobbodik. Lassan, de biztosan ez a pici északi sziget meghódítja az egész világot! 🙂

A kontinensek eltávolodása miatt és egy 1789-es földrengés következtében keletkezett a Silfra-repedés, egy hosszú és mély sziklahasadék, amely szép lassan feltöltődött a közeli Langjökull gleccserből származó olvadékvízzel. A gleccserből származó víz az 50 kilométeres utat 100 év alatt teszi meg a lávamező alatt, mielőtt a felszínre tör a hasadékban. A Silfra vize a világon egyedülállóan tiszta, a víz alatti látótávolság meghaladja a 100 métert, így nem csoda, hogy a világ egyik legkülönlegesebb snorkel- és búvárparadicsomaként tartják számon.

A park felső részén a kilátópont mellett van egy látogató- és információs központ, ahol interaktív kiállítást, egy kisebb büfét, mosdókat és  és ajándékboltot találsz. Innen egy gyalogút vezet le a kőzetlemezek közötti repedéshez. 

#2 – A Nagy Gejzír és A Strokkur (Geysir Geotermikus Terület)

A Haukadalur-völgyben található gejzír minden bizonnyal a leghíresebb a világon, ugyanis maga a “gejzír” szó az itt található Great Geysir (izlandiul Stóri Geysir, azaz “Nagy Gejzír”) nevéből származik. Ez volt a legelső ilyen képződmény, amit leírtak (1294-ben), amiről az európaiak tudomást szerezhettek. Neve a kilövellést jelentő geysa szóból ered. Sajnos az utóbbi évtizedekben meglehetősen ritkán mutat aktivitást, pedig ha kitör, akár 60 méter magasra is lövelli a vizét.

Amikor az itt található geotermikus területen jársz, nem a Great Geysir-t fogod látni kitörni, hanem a kisebb testvérét, a Strokkur gejzírt, amely néhány perces időközönként juttatja a magasba a vizet és a gőzt, a turisták nagy örömére. 

Play Video

#3 – Az Arany körút legszebb vízesése: a Gullfoss

Az Arany körút egyik legfontosabb és leglátványosabb helyszínének számító Gullfoss (magyarul “Arany vízesés”) egyben Izland egyik leghíresebb vízesése is, sőt bekerült a világ tíz legszebb vízesése közé is. Bár többféle elmélet is kering róla az interneten, nevének valódi eredete máig tisztázatlan.

A Gullfoss-t a Langjökull gleccserből eredő Hvítá folyó táplálja, amely szélesen érkezik a vízesés első fokához, ahol  a hatalmas robajjal lezúduló víz 11, majd ezt követően 21 métert zuhanva egy szűk hasadékban száguld tovább.  A vízesésnek otthont adó szurdok a vulkáni erők munkája által keletkezett, amelyet azóta is folyamatosan alakít, mélyít a folyó. A vízesésen lezúduló víz mennyisége átlagosan 140 köbméter másodpercenként, amely a nagy áradások idején akár 2000 m³/s is lehet. Napos időben a felszálló vízpára miatt nagyon gyakran alakul ki a vízesés felett átívelő szivárvány.

Ha az időjárás engedi, érdemes egy órát rászánni és nemcsak a felső kilátóhelyről, hanem közvetlenül a víz mellől is szemügyre venni a vízesést. Az alsó rész kifejezetten érdekes: az ember szinte a lábával is érzi, ahogyan a föld remeg a lezúduló víztömeg erejétől. 

Izland Arany Körút - A Gullfoss vízesés

#4 – A Kerið krátertó

Na, ez a hely már általában kimarad a legtöbb utazási iroda által szervezett útból. Pedig nagyon nagy kár lenne kihagyni az útitervből. Tény, hogy kevésbé ismert és népszerű hely, mint az előbbiekben felsorolt helyek, de azért ez a vörös kőzettel körülölelt vulkanikus krátertó is rengeteg látogatót vonz. Nem véletlenül, hiszen egy nagyon látványos kráterről van szó, amelynek vize nyáron a benne oldott réz és króm sóktól opálos, mélyzöld, és befagyott állapotban is szuper jól néz ki. 

Az elliptikus formájú kaldera 55 méter mély, szélessége 170 méter és 270 méter hosszú. A kráter egyik oldala vastag moharéteggel borított, nyáron elképesztő színekben pompázik, miközben a másik oldala teljesen kopár marad, a látvány pedig lenyűgöző. Nemcsak a kaldera felső peremén, hanem lent a tó körül is körbe tudsz sétálni. Semmiképp se hagyd ki, nagyon megéri azt a fél órát, fantasztikus hely! 

Bár Izlandon szinte minden látványosság ingyenes, ezen a helyen fizetned kell. A parkolónál lévő kis bódéban tudod megvenni a belépőt (400 ISK), ami egyben a parkolási díj is, valamint hozzájárulás a terület folyamatos karbantartásához. Ha majd itt jársz, látni fogod, hogy folyamatosan van mit karbantartani… köszönhetően a turisták tömegének. A legtöbb látogató délután 3 és 6 óra között jön ide, ha nem szereted a tömeget, akkor érdemes korábban vagy később érkezni. 

A Kerið kráter

Hasznos volt? Ha tetszett a cikk, kérlek nyomj egy “Like”-ot és ne felejtsd el megosztani!

Leave a Comment