fbpx

Az izlandi Arany körút – minden, amit a Golden Circle-ről tudnod kell

Mielőtt a repülőjegyet megvetted volna, a Golden Circle már valószínűleg rákerült a kipipálandó úticéljaid listájára. A Golden Circle, vagy magyarul Arany körút Izland talán legnépszerűbb turistaútja, amelyet szinte minden utazási iroda és Izlandra látogató turista felvesz a kihagyhatatlan látnivalók közé. Nem véletlenül.

A fővárosból könnyen elérhető, ha csak a legfontosabb látnivalókra szorítkozol, akkor akár fél nap alatt is bejárható és magában foglalja Izland néhány ikonikus látnivalóját: az elképesztően szép és erőteljes Gullfoss vízesést, egy geotermikus területet a néhány percenként a vízsugarát a magasba lövellő gejzírrel, valamint egy UNESCO világörökségi helyszínt.

Mivel a magyar nyelven ezidáig csak nagyon kevés és felületes információ volt elérhető az Arany körútról, úgy döntöttünk, hogy pótoljuk ezt a hiányt. Nemcsak a legfontosabb helyszínekről lesz szó, hanem mindarról a sok és érdekes látnivalóról és programlehetőségről, amelyekről ezidáig nem igazán olvashattál magyarul, pedig igen fontos alkotóelemei ennek a régiónak. Vágjunk is bele és induljunk útnak együtt!

YouTube video

Mi az Arany körút Izlandon? És miért nem Arany háromszög?

A Golden Circle (izlandiul Gullni hringurinn), vagy magyarul Arany körút egy körülbelül 250 kilométer hosszú, a turisták körében rendkívül kedvelt útvonal, amely Reykjavíkból indul a sziget belseje felé, majd ismét a fővárosban ér véget.

Az útvonal nemcsak a páratlan szépségű természeti és történelmi helyszínek miatt népszerű, hanem azért is, mert a legfontosabb látnivalók a fővárosból egy nap alatt kényelmesen végigjárhatók. A körút legjelentősebb és leggyakrabban látogatott helyszínei a Gullfoss (Arany vízesés), a Haukadalur-völgyben található Geysir geotermikus terület, illetve a Thingvellir Nemzeti Park. Az egyes helyszínekre a későbbiekben még részletesebben is ki fogunk térni, úgyhogy maradj velünk!

Most akkor Arany körút, Arany kör vagy Arany háromszög?

Nem az első alkalom, hogy azzal a kérdéssel fordultok hozzánk, hogy “- az Arany körutat, vagy az Arany háromszöget érdemesebb megnézni?”

Nem lesz nehéz a választás, ugyanis mindkét elnevezés alatt ugyanazt az útvonalat értjük. A zavart az okozza, hogy még a nagyobb utazási irodák, illetve a magyar utazós blogok jelentős része is helytelenül “Arany háromszög”-ként említi ezt az útvonalat. 

Annak ellenére, hogy többen ilyen néven hivatkoznak rá, az Arany-háromszög elnevezés téves és elég sok félreértés származik belőle. Az Arany háromszög  Délkelet-Ázsiában van, Izlandon nem létezik ilyen. 

Vegyük az eredeti, izlandi elnevezést: “Gullni hringurinn”, ami azt jelenti “Az Arany kör”, illetve Aranygyűrű. Ezt még nagy jóindulattal sem lehet háromszögnek nevezni ugye? 

De akkor honnan származik az “Arany háromszög” elnevezés?

Az elnevezés a hely nevének hibás fordításából ered és onnan, hogy az utazási irodák nagy része mindössze három helyszínt mutat meg az Arany-körúton található számos látnivaló közül: a Gullfoss vízesést, a Geysir geotermikus területet, illetve a Thingvellir Nemzeti Parkot.

Ugyanakkor az izlandiak számára “Arany háromszög” nem létezik. Ha “Arany háromszöget” emlegetsz egy izlandinak, akkor bizony elég furcsán fog rád nézni és fogalma sem lesz, hogy miért keresel egy ázsiai helyszínt Izlandon. Ha megignézed a külföldi utazási irodák kínálatát, vagy az idegen nyelvű utazós blogokat, vagy útikönyveket, látni fogod, hogy egyik sem használja az Arany háromszög elnevezést, amikor Izland látványosságairól esik szó.

Az Arany körút sokkal több, mint a fentebb felsorolt három turistalátványosság, ráadásul a magyar fordítás teljesen helytelen, ezért valóban nem szerencsés háromszögként hivatkozni rá. Te se tedd.

A Thingvallavatn-tó
A Thingvallavatn, Izland második legnagyobb tava szintén az Arany-körúton található

Hogyan tudod bejárni az izlandi Arany körutat?

Tömekgözlekedéssel egyáltalán nincs lehetőség ezeket a helyeket felkeresni, mert az izlandi menetrendszerinti buszjáratok nem érintik az itt található turistalátványosságokat és azok környékét sem. Az Arany-körút látványosságainak megközelítésére ezért mindössze két lehetőség kínálkozik: ha egyénileg, bérelt autóval utazol, illetve a szervezett túra keretén belüli utazás.

Egyéni utazás bérelt autóval

A legkézenfekvőbb módja az Arany-körút bejárásának az egyéni utazás, bérelt autóval – feltéve, ha van 1 évnél régebbi jogosítványod. Amennyiben többen is vagytok, mindenképpen ez az opció éri meg a legjobban, hiszen a költségek megoszlanak. Az Arany-körút ismertebb állomásainak bejárásához az év nagy részében elég a kétkerék-meghajtású, normál autó. A cikkben jeleztük, hogy melyek azok a célpontok, ahova 4×4-es autó vagy komoly terepjáró szükséges.

Az egyéni utazás általános előnye a rugalmasság: senkihez sem kell alkalmazkodni, te döntöd el hogy hol, mennyi ideig szeretnél maradni és mit szeretnél megnézni. A hátránya viszont, hogy az útiterv összeállítása sok utánajárást, időt és energiát igényel, különösen, ha nem csak a 3-4 fő látványosságot szeretnéd megnézni. Ha hibázol és rosszul tervezed meg az utat, a helyszínen fog kiderülni és okozhat bonyodalmakat.

A bérelt autóval utazás másik hátránya, hogy neked kell vezetned. Persze, sokak számára ez nem hátrány. Ha tapasztalt vagy és élvezed az autóvezetést, akkor ez neked nem okoz majd problémát, de van, aki elfárad a sok vezetéstől, és úgy érzi, nem tudja élvezni az egyébként fantasztikus tájat, ha közben folyamatosan az útra kell figyelnie.

A téli utazás külön említést érdemel. Ha télen érkezel (november és március között), esetleg bizonytalan vezető vagy, kevés téli vezetési tapasztalattal, érdemes mérlegelni a vezetett túra lehetőségét. Talán drágábbra jön ki, de összességében jóval stresszmentesebb lesz az utazás, és nem utolsó sorban biztonságosabb. Az időjárásról itt, az útviszoinyokról pedig ebben a cikkünkben olvashatsz.

Szervezett túrák Reykjavíkból

Ha valaki egyedül utazik, nincs jogosítványa vagy egyszerűen csak igényli a túravezetést, számos helyi túracég kínálatából válogathat. Habár COVID után a túravezetéssel foglalkozó helyi cégek száma jelentősen megcsappant, azért a legnagyobbak még talpon vannak.

Választhatsz nagy buszos, kisbuszos, extrém terepjárós (helyi nevén Superjeep-es) és privát túrák közül. Az árak a csoport nagysága és a megállók száma szerint változnak: a nagybuszos expressz, 3-4 megállós túrák 8-9000 ISK-ról indulnak. 10-15000 ISK körül találsz komplettebb túrákat (pl. Secret Lagoon megállóval), 25-40000 ISK körül Superjeep és snowmobilos kombinációt, és 70 000 ISK-tól felfelé pedig privát túrát foglalhatsz a helyi szolgáltatóknál.

A szervezett túra előnye, hogy a jelentkezésen kívül semmilyen előkészületet nem igényel – leszámítva persze, hogy elolvasod a túraleírást és a foglalást követő tájékoztató e-mailt. A megállók adottak, az időkeret fix, nem kell számolgatni, tervezgetni, és nem tudsz menet közben megcsúszni az idővel, vagy eltévedni. Nem utolsó szempont az sem, hogy nem neked kell vezetned, ami télen kifejezetten nagy könnyebbséget jelent. Ráadásul a túravezető egész úton szórakoztat, informál – a helyi cégeknél foglalt túrák esetében angolul.

Izlandon nincs olyan cég, amelyik egynapos magyar nyelvű csoportos túrákat szervez. Ha magyar túravezetésre vágysz, otthoni utazási irodánál kell befizetned a teljes utazásra, vagy pedig keresned kell egy izlandon élő, engedéllyel rendelkező magán túravezetőt. Semmiképp ne bízzátok magatokat a feketén vezetett túrákra, ebből már számtalan esetben származott probléma! Erről a témáról hamarosan írunk egy külön cikket, addig is, ha belépsz az Izlandi Utazás – Kérdések és Válaszok nevű zárt Facebook csoportunkba, szívesen segítünk további, részletes információkkal a konkrét kérdésekben.

A vezetett túra hátránya, hogy rugalmatlan. Akármennyire tetszik az adott látványosság, egy perccel sem tudsz többet ott tölteni, mint amennyi elő van írva, kivéve persze, ha privát útra fizettél be. A legfőbb hátránya pedig az ára: egy nagybuszos túra árából már autót is tudsz bérelni egy teljes napra, ha pedig ketten vagytok, vagy többen, akkor pedig az autóbérlés ár/érték aránya nagyságrendekkel jobb lehet a vezetett túrához képest.

Izland Arany körút – áttekintő térkép

Az Arany körút kihagyhatatlan látnivalói

A Thingvellir (Þingvellir) Nemzeti Park

A fővárostól nagyjából 40 km-re található Þingvellir Nemzeti Park (kiejtése: „Thingvetlir” és semmiképp sem „pingvellir”!) Izland egyik legjelentősebb helyszíne. A park 2004 óta az UNESCO világörökség része.

Történelmi és kulturális jelentőségét az adja, hogy 930-ban a nemzeti park területén alakult meg Izland első nemzeti országgyűlése az Alþingi (Althingi), amely a legrégebbi, ma is működő, demokratikus parlament a világon.

Megnyitás Google térképen

Törvény Szikla (Lögberg)

Az országgyűlés a jelenlegi park területén, a Törvény Szikla (Lögberg) körül tartotta éves összejöveteleit, amelyen eleinte csak az ország legbefolyásosabb vezetői vehettek részt. Később minden szabad férfi részt vehetett a két hétig tartó gyűlésen, amely az ország legjelentősebb társadalmi eseményének számított. Az Althingi 1844-ig működött ezen a helyen, majd ezután a fővárosba helyezte át székhelyét. A park innen kapta a nevét – a Thingvellir jelentése „Althing mezeje”.

Megnyitás Google térképen
A Törvény-szikla a Thingvellir Nemzeti Parkban, az izlandi Arany Körúton
A Törvény-szikla

Thingvallakirkja templom

A XI. században, a kereszténység felvétele után a park területen épült Izland egyik legelső temploma. A krónikák szerint 1015-ben Olaf norvég király fát és egy templomi harangot küldött ajándékba a templom felépülése alkalmából. Ma az eredeti templom helyén egy jóval későbbi, 1859-es építésű fatemplom látható, amely 1907-ben új tornyot kapott, de a templom belsejében még találhatók régebbi, a 14. századból származó elemek. A templomot 1973-ban és 1983-ban restaurálták.

A templom mellé az első parlamenti ülés ezredik évfordulójára néhány újabb házat és gazdasági épületet építettek. Tévesen sok helyen az olvasható, hogy ezek az épületek a parlament nyári épületei, de erről szó sincs, ezek nem parlamenti épületek, ezekben sohasem üléseztek. Ezeket az épületeket mindössze a nemzeti park gondnoksága használja, illetve az izlandi miniszterelnök jogosult használni, amolyan „nyári rezidencia”-ként.

Megnyitás Google térképen
Thingvallakirkja templom az izlandi Arany körúton
Thingvallakirkja

A Thingvellir-hasadék

A Thingvellir geológiai szempontból is egyedülálló jelentőséggel bír: a park az eurázsiai és észak-amerikai kőzetlemez között helyezkedik el. Izland az egyetlen hely, ahol a két kőzetlemez közötti hasadék tengerszint feletti magasságban látható.

Ha Reykjavík felől közelíted meg a parkot és megállsz a kopár szikla tetején lévő kilátóponton, akkor éppen az észak-amerikai kőzetlemez szélén állsz. Innen néhány kilométernyire, szemben található az eurázsiai tektonikus lemez. Tehát amikor a nemzeti parkban jársz, tulajdonképpen elmondhatod, hogy Európa és Amerika határán sétálsz.

A hasadékvölgyben közelről is láthatod a kontinensek vándorlását, ugyanis a park tele van különféle repedésekkel, törésekkel és kanyonokkal. A kőzetlemezek távolodása folyamatos, évente mindegy 2 centimétert távolodik egymástól. Izland területe ezért minden évben néhány centiméterrel nagyobbodik. Lassan, de biztosan ez a pici északi sziget meghódítja az egész világot! 🙂

Megnyitás Google térképen
A Thingvellir-hasadék, Izland
A Thingvellir-hasadék

Öxarárfoss vízesés

Öxarárfoss a Þingvellir Nemzeti Park egyik legnépszerűbb látványossága. Az Öxará folyó a park szívében látványosan zúdul alá az észak-amerikai és eurázsiai tektonikus lemezek keleti határát képező Almannagjá-szurdok szikláin.

A vízesés magassága 14, szélessége pedig vízhozamtól függően általában 5-10 méter, de csapadékosabb időszakokban elérheti akár a 26 métert is. A vízesés tövében elterülő természetes medencét hatalmas sziklák tarkítják. Télen a befagyott vízesés kékes-fehér látványa különösen szép, mindenképp érdemes egy sétát tenni ide amikor a Thingvellir-nél jártok.

Megnyitás Google térképen
A befagyott Öxarárfoss-vízesés  a Thingvellir Nemzeti Parkban, Izlandon
A befagyott Öxarárfoss-vízesés

A Silfra-repedés

A kontinensek eltávolodása miatt és egy 1789-es földrengés következtében A Thingvellir park területén keletkezett a Silfra-repedés, egy hosszú és mély sziklahasadék, amely szép lassan feltöltődött a közeli Langjökull gleccserből származó olvadékvízzel.

A gleccserből származó víz az 50 kilométeres utat 100 év alatt teszi meg a lávamező alatt, mielőtt a felszínre tör a hasadékban. A Silfra vize a világon egyedülállóan tiszta, a víz alatti látótávolság meghaladja a 100 métert, így nem csoda, hogy a világ egyik legkülönlegesebb snorkel- és búvárparadicsomaként tartják számon.

Tudnivalók:

A Thingvellir Nemztei Park teljes területén a parkolás napidíja normál személyautók számára 750 ISK, 7 személyes autók számára 1000 ISK. A mikrobuszok és campervanek parkolási díja 1800 ISK. A park területén több parkoló is található, így ha nincs kedved gyalogolni, autóval is meglátogathatod a park főbb látványosságait. A park felső részén a kilátópont mellett található a látogató- és információs központ, ahol interaktív kiállítást, egy kisebb büfét, mosdókat és  és ajándékboltot találsz. A kávézó este 6 óráig tart nyitva. A park a nap 24 órájában látogatható, az év minden napján, ugyanakkor nincs közvilágítás, ezért csak nyáron érdemes késő este felkeresni. A park télen ideális sarki fény megfigyelő hely.

Megnyitás Google térképen
A Silfra-repedés
A Silfra-repedés

Geysir Geotermikus Terület

A Haukadalur-völgyben található gejzírekről már a 13. században is született feljegyzés. Amerika felfedezése előtt itt volt a világ egyetlen ismert eruptív hőforrása, és ennek köszönhető, hogy az izlandi „geysir” szó bekerülhetett a világ szinte minden nyelvébe. Stóri Geysir, azaz “Nagy Gejzír” neve a kilövellést jelentő geysa szóból ered.

A Nagy Gejzír 

A Nagy Gejzír 19. századi feljegyzések szerint egykor 170 méter magasra is kilőtt, idővel azonban a kitörések intenzitása csökkenni kezdett. Az 1800-as évek végén 45-60 méteres kitöréseket jegyeztek fel. A 20. század elején még kb. 30 percenként lövellte az égbe a 130 fokos vizet, néhány év alatt azonban a kitörések sűrűsége 6 óránkéntira csökkent. 

Mivel a gejzír már ekkor is nagy látványosságnak számított, a helyiek egy csatorna fúrásával igyekeztek gyakoribb kitöréseket indukálni. A módszer egy ideig működött, később azonban újra visszatért a hőforrás a nyugvó állapotba. Az 1980-90-es években rájöttek, hogy ha szappant öntenek a vízbe, képesek kitöréseket előidézni, azonban a módszert később természetvédelmi okokból betiltották.

2000-ben egy földrengés hatására a Nagy Gejzír ismét életre kelt és 122 méter magas kitörést produkált, amely két teljes napig tartott.  Az ezt követő pár évben még napi 3-8 kitörést figyeltek meg, azonban évről évre ritkultak a kitörések. Legutóbb 2016-ban észleltek aktivitást, ekkor körülbelül 10 méter magasra tört a kitörés, azóta azonban teljesen inaktív.

A mellékelt videón egy 1950-es évekbeli ritka felvételt láthatsz a Nagy Gejzír intenzív kitöréséről.

YouTube video

Strokkur gejzír

Amikor a Gejzír geotermikus területen jársz, nem a Great Geysir-t fogod látni kitörni, hanem a kisebb testvérét, a Strokkur gejzírt, amely néhány perces időközönként juttatja a magasba a vizet és a gőzt, a turisták nagy örömére.

A Strokkur valószínúleg egyidős lehet a Nagy Gejzírrel, de mivel kisebb látványosságnak számított, így nem tettek róla említést egészen 1789-ig. Az ismert legnagyobb kitörése 1815-ben volt, amikor 60 méteres magas vízsugarat figyeltek meg.

A 20. században egy földrengés kövbetkeztében a Strokkur csatornája eltömődött és a gejzír működése alábbhagyott. 1963-ban azonban sikerült elhárítani a dugulását, így a Strokkur azóta is megbízhatóan, 4-8 percenként lövelli vizét kb. 15-20 méteres magasságba.

YouTube video

A Geysir geotermikus területen számos további érdekességet találsz. Fortyogó sárpocsolyák, pöfögő fumarolák, kisebb-nagyobb hőforrások, gőzolgő patakocskák találhatók a párszáz méter hosszú sétaútvonal mentén. A veszélyes területek el vannak kerítve és a lezárt területre nem szabad bemenni, a talaj alatti csatornákban ugyanis folyamatosan munkálnak a geotermikus erők.

Ha van egy kis időd, érdemes felsétálni a völgy fölé magasodó domb tetejére (a kijelölt túraösvényt követve), ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az egész területre.

Tudnivalók:
A kerítéssel körbevett geotermikus terület egész évben nyitva van, a nap minden órájában. A belépés és a parkolás  ingyenes. A parkkal szemben éttermeket, ajándékboltot és benzinkutat találsz, valamint egy újonnan épült hotel is üzemel itt. Ha szeretnéd a tömeget elkerülni, érdemes nyáron a késő esti órákban is kilátogatni ide – a kitöréseknek fantasztikus hangulata van a végelenbe nyúló éjszakai naplementében.

Megnyitás Google térképen

Az Arany körút éke: a Gullfoss vízesés

Az Arany körút egyik legfontosabb és leglátványosabb helyszínének számító Gullfoss (magyarul „Arany vízesés”) egyben Izland egyik leghíresebb vízesése is, sőt bekerült a világ tíz legszebb vízesése közé is. Bár többféle elmélet is kering róla az interneten, nevének valódi eredete tisztázatlan.

A Gullfoss-t a Langjökull gleccserből eredő Hvítá folyó táplálja, amely szélesen érkezik a vízesés első fokához, ahol  a hatalmas robajjal lezúduló víz 11, majd ezt követően 21 métert zuhanva egy szűk hasadékban száguld tovább. 

A vízesésnek otthont adó szurdok a vulkáni erők munkája által keletkezett, amelyet azóta is folyamatosan alakít, mélyít a folyó. A vízesésen lezúduló víz mennyisége átlagosan 140 köbméter másodpercenként, amely a nagy áradások idején akár 2000 m³/s is lehet.

Napos időben a felszálló vízpára miatt nagyon gyakran alakul ki a vízesés felett átívelő szivárvány, illetve a naplemente fényében a vízesést körülvevő sűrű pára arany ragyogássá változik.

Ha az időjárás engedi, érdemes egy órát rászánni és nemcsak a felső kilátóhelyről, hanem közvetlenül a víz mellől is szemügyre venni a vízesést. Az alsó rész kifejezetten érdekes: az ember szinte a lábával is érzi, ahogyan a föld remeg a lezúduló víztömeg erejétől. 

Tudnivalók:
A vízesés egész évben elérhető és megközelíthető. A vízesés alsó és felső részén is találsz parkolót. Az alsó parkolót télen csak négykerék-meghajtású járművel ajánlott igénybe venni, mert az út meredek és az elsőkerék meghajtású autók gyakran elakadnak a csúszós emelkedőn. A felső parkoló mellett étterem és ajándékbolt üzemel, amely 10 és 19 óra között tart nyitva naponta. Ne hagyjátok ki a báránylevest (íslensk kjötsúpa)! A vízesés közvetlen közelébe vezető alsó ösvény télen járhatatlan és le van zárva a vízpára miatt kialakuló vastag jégpáncél miatt.

Megnyitás Google térképen
Izland Arany Körút - A Gullfoss vízesés
A Gullfoss vízesés egész évben nagyon látványos és népszerű turistacélpont

A Kerið krátertó

Ez a hely már általában kimarad az utazási irodák által szervezett útból, pedig nagyon nagy kár kihagyni az útitervből. Tény, hogy kevésbé ismert és népszerű hely, mint a fentebb felsorolt három, de azért ez a vörös kőzettel körülölelt vulkanikus krátertó is sok látogatót vonz.

Nem véletlenül, hiszen egy nagyon látványos kráterről van szó, amelynek vize nyáron a benne oldott réz és króm sóktól opálos, mélyzöld, mely színek a kráter vöröses kőzetével gyönyörű kontrasztot alkotnak. A tó télen, befagyott állapotban is szuper jól néz ki.

Az elliptikus formájú kaldera 55 méter mély, szélessége 170 méter és 270 méter hosszú. A kráter egyik oldala vastag moharéteggel borított, nyáron elképesztő színekben pompázik, miközben a másik oldala teljesen kopár marad, a látvány pedig lenyűgöző.

Nemcsak a kaldera felső peremén, hanem lent közvetlenül a tó körül is körbe tudsz sétálni. Semmiképp se hagyd ki, nagyon megéri azt a fél órát, fantasztikus hely!  

Tudnivalók:
Bár Izlandon szinte minden látványosság ingyenes, ezen a helyen fizetned kell. A parkolónál lévő kis bódéban tudod megvenni a belépőt (400 ISK), ami egyben a parkolási díj is, valamint hozzájárulás a terület folyamatos karbantartásához. Ha majd itt jársz, látni fogod, hogy folyamatosan van mit karbantartani köszönhetően a turisták tömegének. A legtöbb látogató délután 3 és 6 óra között jön ide, ha nem szereted a tömeget, akkor érdemes korábban vagy később érkezni.

Megnyitás Google térképen
A Kerid krátertó az izlandi Arany körúton
A Kerið kráter

Az Arany körút kevésbé ismert helyszínei

Az Arany-körút sokkal több programlehetőséget és látnivalót tartogat, mint csupán a fentebb felsorolt négy legismertebb helyszín. Akár napokat el lehet tölteni a régióban anélkül, hogy egy percig is unatkoznál. A fenti négy nevezetesség meglátogatása Reykjavíkból kiindulva és oda visszatérve nagyjából 5-7 órát vesz igénybe, attól függően, hogy mennyi időt töltesz el egy-egy helyen. Ha több időd van, akkor mindenképpen érdemes alaposabban felfedezni a környéket és az alábbi látványosságok közül is meglátogatni néhányat.

Faxafoss – Faxi vízesés

A Geysir geotermikus területtől 12 km-re és a Gullfoss vízeséstől 20 km-re található a Tungufljót folyón ez a kis bájos vízesés. Kevesen ismerik, hiszen méretben nem kelhet versenyre a közeli Gullfossal, ugyanis mindössze 7 méter magas de közel 80 méter széles. A vízesés a kis mérete ellenére rendkívül látványos és a környező táj fantasztikus, kiváltképp nyáron. Egészen közel tudsz menni a vízhez, a vízesés és környéke nagyszerű fotótéma.

Megnyitás Google térképen
Izland Arany körút - Faxi (Faxafoss) vízesés
A Faxi vízesés

Brúarfoss vízesés

A Brúarfoss („Híd vízesés”) izlandi viszonylatban ugyan kicsinek számít, ugyanakkor a megdöbbentő szépségű vízesés mind a helyiek, mind a tapasztalt utazók szerint az ország egyik rejtett gyöngyszeme és különlegessége. Szerintünk is helye van a top 10-es listán, különleges formája, elképesztő kéksége fantasztikusan fotogénné teszik. 

A glaciális eredetú Brúará folyó közepén egy V alakú hasadékban 2-3 métert zuhan, majd a vízesés tövében egy enyhe fordulattal egy mélyebb mederben összpontosul, ahol a víz szemet kápráztatóan kékké válik, ami miatt az „Izland legkékebb vízesése” jelzőt kapta.

A Brúarfoss azért nem szerepel a legismertebb vízesések között, mert a megközelítése nem a legegyszerűbb. Távolságban talán nem túl sok, de aki egynaposra terverzi az Arany-körút látványosságainak felkeresését, annak ez a megálló minden bizonnyal nem fog beleférni a programba.

Tudnivalók:
A túra a parkolóból irányonként 3.5 km. Normális körülmények és átlagos haladási tempó esetén 2,5-3 órával érdemes számolni a teljes túrára (oda-vissza). Az ösvényt nemrégiben építették ki, korábban nehezen járható, szűk, bozótos, gyökeres és mocsaras területeken vezet keresztül. Még a felújított ösvényen is előfordulhat azonban, hogy sártengerek alakulnak ki egy-egy esősebb időszak után, így áprilistól június közepéig az olvadások miatt, augusztus végétől novemberig az őszi esőzések, télen pedig az eljegesedés miatt nehéz lehet a megközelítése. Magas szárú vízálló túrabakancs nélkül semmiképp sem ajánljuk a felkeresését. Kérjük, hogy viselkedjetek felelősen: csak akkor induljatok erre a túrára, ha vállalni tudjátok, hogy nem tapostok le füvet, vagy mohát a cipőtöket féltve. A felelős utazásról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Megnyitás Google térképen

Izlandi Arany körút - Brúarfoss vízesés
A Brúarfoss vízesés

Brúarhlöð szurdok

A Brúarhlöð egy keskeny, látványos szurdok a Hvítá folyón, körülbelül három kilométerre délre a Gullfoss vízeséstől. Az évszázadok során a folyó gyönyörű oszlopokká és képződményekké formálta a sziklákat. Közvetlenül a szurdok felett van egy híd a folyón, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a folyóra, annak különleges, smaragdos-fehéres színe innen jól kivehető (bár ez az alábbi videón éppen nem látszik. A folyó színe függ az aktuális időjárási és csapadékviszonyoktól is).

A Hvítá folyó népszerű vadvízi evezős helyszín (erről bővebben lejjebb olvashatsz), a raftingolók általában ezen a szurdokon eveznek le. Aki nem elég bátor az efféle extrém sportokhoz, az – kis szerencsével – nézheti a vállalkozó szellemű helyieket és turistákat a hídról.

Megnyitás Google térképen
YouTube video

Þórufoss (Thorufoss) vízesés

A Þórufoss egy 18 m magas vízesés a Laxá í Kjós folyón, a Thingvellirtől autóval kb. 15 percre található. A vízesés a parkolótól könnyű sétával megközelíthető, ennek ellenére nagyon kevesen ismerik. Trónok harca rajongóknak esetleg ismerős lehet a hely, ugyanis forgatási helyszíneként is használták: Drogon, Daenerys’ egyik sárkánya vadászott le egy kecskét itt a 4. évad 6. részében.

Tudnivalók:
Télen gyakran nagyon rosszak itt az útviszonyok ezért, normál személyautóval télen nem ajánljuk a megközelítését.

Megnyitás Google térképen
Thorufoss vízesés az izlandi Arany körúton
A Thorufoss vízesés

Thjorsardalur völgy: Hjálparfoss, Gjárfoss, Háifoss és Granni vízesések

A Þjórsá, Izland leghosszabb folyója mentén elterülő Thjorsardalur völgy ad otthont az ország egyik legmagasabb vízesésének, a Háifossnak. A Þjórsá 2 mellékfolyója egymás mellett, 122 méter magasságból, hatalmas erővel zuhan le a drámai, mohafedte völgybe. A nagyobbik a Háifoss, a kisebbik pedig a Granni vízesés. A kanyon és a vízesések egészen megbabonázó látványt nyújtanak együtt, különösen a hosszú nyári naplementék idején.

Habár a Háifoss a környék legjelentősebb vízesése, érdemes említést tenni a közelben található Hjalparfoss és Gjárfoss vízesésekről is, amelyet két kisebb, de így is nagyon látványos vízesések útban a Háifoss felé.

Tudnivalók:
Fontos tudni, hogy a Háifoss és Granni, illetve a Gjárfoss megközelítése inkább csak 4X4-es kocsival ajánlott, mert az ide vezető murvás út nagyon rossz, hatalmas kátyúkkal és kiálló kövekkel, amelyek könnyen megsérthetik a kisebb autók alját. Télen kizárólag speciális csak a magas építésű superjeep-ek tudnak megbirkózni az útviszonyokkal. Ezen kívül a Háifoss és Granni gyalogosan is megközelíthető, ha a kocsit a 26-os útnál található bekötőút szélén hagyod. Az út nagyjából másfél óra irányonként. Nagyon fontos, hogy ha gyalog vágsz neki a vízesések felkeresésének, minden esetben számolj a várható időjárással és a naplemente időpontjával. A Hjálparfoss vízesés egész évben látogatható és kis autóval is megközelíthető.

Megnyitás Google térképen
Háifoss vízesés az izlandi Arany körúton
Háifoss vízesés

Laugarvatnshellir barlang-lak

Az Arany-körút egyik kevéssé ismert, de annál érdekesebb állomása a Laugarvatnshellir barlangok: két, ember alkotta barlang a Thingvellir Nemzeti Park és Laugarvatn között. A Laugarvatnshellir azon kevés barlangok egyike Izlandon, ahol alig egy évszázada még emberek éltek.

A hiedelemmel ellentétben azonban a barlang nem volt tipikus lakhelye a régi izlandiaknak, inkább fűtetős, gyeptéglából épült házakban laktak, a barlangokba pedig a bűnözők és számkivetettek kényszerültek. Egy időben pásztorok is használták a barlangokat lakhelyül, és az anektoták szerint ők a szellemek miatt hagyták el végül a helyet.

Az utolsó lakók 1910-18 között éltek itt: két fiatal pár alakított ki magának otthont a barlangokban. Néhány birkájuk, tehenük és lovuk volt, burgonyát termesztettek, egerészölyvre vadásztak és erdei bogyókat szedtek. A barlangok jelenlegi kinézete azt az általuk meghagyott állapotot tüközi.

Tudnivalók:
25 perces, vezetett túrák formájában engednek betekintést a barlangokba, felnőtteknek 2100 ISK, 6-16 éves gyerekeknek pedig 1000 ISK áron. A túra előtt vagy után pedig érdemes meginni egy kávét, forró csokit, vagy megkóstolni egy hagyományos izlandi finomságot a Cave Caféban.

Megnyitás Google térképen
Laugarvatnshellir barlang az Arany körúton
„The Cave People” – Laugarvatnshellir barlanglak (fotó: The Cave People)

A Gjábakkahellir barlang

A kb. 9000 évvel ezelőtti vulkánkitörés során keletkezett 360 méter hosszú Gjábakkahellir lávacső-barlang a Thingvellir Nemzeti Parkban található, a Laugarvatnshellir barlang-lak közvetlen közelében. Egyedülálló tulajdonsága, hogy mindkét végén nyitott, így a látogatók közvetlenül átsétálhatnak rajta. Belül látványos és különféle színekben pompázó sziklaképződmények láthatók. 

A barlangot 1907-ben fedezték fel, amikor a munkások Thingvellir és Geysir között utat készítettek az akkoriban Izlandon gyarmatként uralkodó dán király számára.

Tudnivalók:
A barlang kizárólag vezetett túra keretében látogatható, ahol a szükséges barlangi felszerelést biztosítják.

Megnyitás Google térképen
Gjábakkahellir lávacső barlang
Gjábakkahellir lávacső barlang

Skálholt

Skálholt egy aprócska, de annál fontosabb történelmi falu: középkori püspöki székhely, Izland régi fővárosa, s egyúttal az ország egyik legfontosabb történelmi helyszíne. Skálholt történelme összefonódik az izlandi kereszténység történetével. Röviddel a keresztény hitre való áttérés után (1000 körül) itt épült ugyanis az ország első temploma, mely az Izlandon épült legnagyobb templom volt.

A falu mintegy 750 évig volt az ország fővárosa, az egyház központja és oktató-kutatóközpont. Körülbelül 1200 ember élt itt, ami akkoriban hatalmas szám volt, ez volt Izland első városa. Reykjavík ekkoriban még nem volt több egy farmnál.

A Skálholti templomban ma is működik püspökség, az Izlandi Egyház oktatási és információs központjaként is szolgál. Az evangélikus-lutheránus templom ma is látható épülete 1956 és 1963 között épült, de templomon belül egy korábbi, a XVII. században épült templom emlékei is megtalálhatók.

A város népszerű turisztikai célpont, és számos kulturális eseménynek ad otthont. A legkiemelkedőbb a júliusi nyári komolyzenei koncertprogram.

Megnyitás Google térképen
Skálholt
Skálholt – az egykori főváros

Nesjavellir geotermikus terület a Hengill vulkán alatt

A Hellisheiði erőműhöz (lásd Dél-Izland cikkünket) tartozó Nesjavallavirkjun hőerőmű Reykjavík másik legnagyobb zöldenergia forrása. Ezt az erőmű nem fogad látogatókat, viszont az erőművet körbeölelő jelenleg is aktív geotermikus terület fantasztikus túralehetőségeket kínál a kirándulni vágyóknak. 100km- nyi jelzett túraösvény várja a látogatókat a Hengill vulkanikus terület hegyei és dombjai között, ezeket nagyrészt a helyiek járják. Igazi göngyszem azoknak, akik Izland kevésbé turistás oldalát, járatlan útjait szeretnék megismerni, mégis közel maradva a fővároshoz. Elképesztő szépségű vulkanikus képződmények tömkelege, fantasztikus természet és páratlan kilátás fogadja az ide látogatókat. Az erőmű közelében található aktív geotermikus területet különösen szeretjük, igazi holdbéli táj, nagyon kevesen ismerik, szinte mindig egyedül vagyunk amikor ide látogatunk.

Tudnivalók:
Ezek az ösvények csak nyáron és kora összel, májustól októberig látogathatók, mert az ide vezető 435-ös út télen járhatatlan és zárva van.

Megnyitás Google térképen
A Nesjavellir geotermikus terület - háttérben a Nesjavallavirkjun hőerőművel
A Nesjavellir geotermikus terület az egyik kedvencünk – háttérben a Nesjavallavirkjun hőerőmű és a Thingvallavatn-tó

Sólheimar ökofalu

Sólheimar („A Nap otthona”) egy ökofalu Délnyugat-Izlandon. A közösséget Sesselja Sigmundsdottir alapította 1930-ban. Keresztény értékrendje és Rudolf Steiner osztrák filozófus antropológiai töprengései által inspirálva Sesselja az individualizmus, a fenntartható életvitel és a tanulási nehézségekkel küzdőkről való gondoskodás értékei köré épülő település létrehozását tűzte ki célul.

Sólheimar először nevelőotthonként indult, Sesselja öt nevelt gyermekével ide. Mielőtt bármilyen épületet építettek volna, a család sátrakban lakott. Az első épületet akkor emelték, amikor 1932-ben Sólheimarban bemutatták az első tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket. Sesselja Sigmundsdottir 1974-ben halt meg.

Jelenleg Sólheimar lakossága megközelítőleg 100 fő, akik közül sokan tanulási nehézségekkel küzdenek vagy valamilyen fogyatákossággal élnek. A ma már hő- és napenergiával működő falu teljesen fenntartható, üvegházakkal, arborétummal, és saját kis erdővel is büszkélkedhet, de tevékenységei közé tartozik a geotermikus energia hasznosítása, az újrahasznosítás és a biokertészet üzemeltetése is. 

A falu által a lakosai számára nyújtott ellátáson kívül Sólheimar számos fenntartható helyi vállalkozásnak és műhelynek is otthont ad, köztük olyanokat, amelyek gyertyakészítéssel, asztalossággal, szövéssel, szappanfőzéssel, művészettel és kézművességgel foglalkoznak. A Sunna, Izland legnagyobb biogyümölcs- és -zöldség-szolgáltatója egy boltot is működtet Sólheimarban.

Sólheimar a világ minden tájáról fogad önkénteseket, akik közösség életét és munkáját segítik különféle környezetbarát projektjeikben, legyen szó az év termésének betakarításáról vagy a lakosok mindennapi életének segítéséről.

Tudnivalók:
Kávézót és boltot is üzemeltetnek, ahol az ide látogatók megkóstolhatják és megvásátolhatják a helyi terményeket, termékeket, ezzel is a kis közösséget támogatva. A nyitvatartási időről itt tudsz tájékozódni.

Megnyitás Google Térképen
Sólheimar ökofalu
Sólheimar ökofalu (Fotó: Sólheimar)

Program- és túralehetőségek az Arany körúton

Az Arany körút a számtalan természeti és történelmi látnivaló mellett egyedülálló programlehetőségeket is kínál, a barlangtúráktól kezdve a motorosszán (snowmobile) túrákon át a tektonikus kőzetlemezek közötti búvárkodásig. Ezek nagy része olyan élmény, amit kizárólag Izlandon élhetsz át. Mi mindent kipróbáltunk már többször is, ezért jó szívvel ajánljuk neked is a következő program- és túralehetőségeket.

Secret Lagoon geotermikus fürdő

A gejzírektől fél óra autózásra, Flúðir közelében található a Secret Lagoon, izlandiul Gamla Laugin. Ezt a fantasztikus kis kültéri termálfürdőt gyakran emlegetik a Blue Lagoon „alternatívájaként”. Mindkettő melegvizes fürdő, az tény, de ezen kívül semmi közös nincs bennük, ezért nem is igazán érdemes összehasonlítani őket.

Az 1891-ben épült Secret Lagoon egy kicsi, terméskővel kirakott melegvizes medence, amelynek különlegessége, hogy Izland legrégebbi épített fürdője, amelynek egy természetes hőforrás táplálja a vizét. A medence mellett található az eredeti formájában megőrzött apró rusztikus öltöző épülete. A medence mögött pedig egy látványos kis geotermikus mező található, apró, rendszeresen kitörő gejzírrel, fortyogó hőforrásokkal, és a meleg talajon vastagon megtelepedett mohával. A Secret Lagoon semmiképp sem exkluzív élmény, mint a Blue Lagoon, viszont nagyon autentikus. Tökéletes lezárása lehet egy egész napos Arany-körút túrának.

Tudnivalók:
A víz hőmérséklete egész évben 39-40 fokos, helyenként meglehetősen forró, így számíts rá, hogy túl sok időt nem tudsz benne eltölteni, illetve kisgyerekeknek sem ajánljuk. A belépőjegy ára 2022-ben felnőttek számára 3000 ISK, 14 év alatt pedig ingyenes.

Megnyitás Google térképen
YouTube video

Laugarvatn Fontana termálfürdő

Félúton a Geysir geotermikus terület és a Thingvellir Nemzeti Park között az út elhalad a Laugarvatn tó mellett, amelynek partján található a Fontana Geothermal Spa, ami véleményünk szerint biztosan helyet foglal az izlandi fürdők top 10-es listáján.

Ellentétben a Blue Lagoonnal és a Secret Lagoonnal, a Fontana nem próbál természetes hőforrások tűnni. Klasszikus csempézett, illetve betonfalú medencék találhatók itt, a víz pedig itt is – mint mindenhol Izlandon – geotermikus eredetű. A nagyobb medencét hatalmas, fekete sziklákkal rakták körbe illetve a vízben is helyeztek el néhányat ülőalkalmatosság gyanánt. Az összhatás pedig a luxus és a természetes között van félúton.

A fürdő egyik különlegessége, hogy a gőzkabinokat közvetlenül a föld mélyéről feltörő hőforrásokra építették, így szaunázás és gőzfürdőzés közben hallgathatod, ahogy a fa padló alatt a földben bugyog és morajlik a hőforrás. A gőzkabinok hőmérséklete a hőforrás intenzitásának megfelelően természetes módon változik. Ezen kívül találsz itt egy klasszikus finn szaunát is, melynek egyik fala üvegből van, fantasztikus kilátást nyújtva a pár méterre található Laugarvatn tóra. A medencéből és a szaunákból át lehet sétálni a tóba, amelynek a vize hideg, de a víz alatti hőforrások miatt sosem fagy be.

A fürdőhöz tartozó öltöző – ellentétben a Secret Lagoonnal – rendkívül ízléses és exkluzív hangulatot áraszt, az étkezdében pedig helyi különlegességeket kóstolhatsz meg. Télen a medencék környékét és a tóba vezető kis mólót lámpákkal, gyertyákkal teszik még hangulatosabbá. A fürdő téli estéken jó sarki fény néző hely lehet, a télen ide látogatók gyakran nézhetik a felettük táncoló fényeket a medencéből. Mi nagyon szeretjük, télen gyakran látogatunk ide.

További érdekesség, hogy a tó partján található föld alatti hőforrásokban a helyiek a régi időkben rendszeresen sütöttek kenyeret. Ma már ez inkább turista látványosság, a fürdőből indul félórás vezetett túra napi több alkalommal. A túra keretében megmutatják a helyet, ahol a kenyeret tartalmazó lábasokat beássák a földbe, majd egyet kiásva megkóstolhatod a tűzforró földben sült izlandi kenyeret.

Tudnivalók:
A fürdő belépő valamivel drágább (3950 ISK), mint a Secret Lagoon esetében, viszont a szolgáltatás exkluzívabb. A vezetett túra ára 1700 ISK, a túrák minden nap 11:45 kor és 14:30-kor indulnak.

Megnyitás Google térképen
Izland Arany körút - Laugarvatn Fontana
A Laugarvatn Fontana kövekkel körberakott egyik medencéje, a háttérben a hőfforásokra épült gőzkabinokkal (Fotó: Laugarvatn Fontana)

Extrém kalandok a Hvítá folyón

A Gullfoss vízesésnek is otthont adó folyó, a Hvítá, magyarul Fehér folyó kedvelt vadvízi-evezős helyszín. Az Arctic Rafting nevű helyi túracég (ma már az Arctic Adventures cégcsoport része) alakított ki itt egy bázist, ahonnan vadvízi evezésre és riverjet (szupergyors motorcsónak) túrákra lehet befizetni. Az kaland és adrenalin szerelmeseinek mindenképpen ajánlott!

Mindkét élménytúra fantasztikusan izgalmas, életre szóló élmény. A riverjet egy erős motorral ellátott motorcsónak, ami szédítő sebességgel cikázik a vízen, néhány utassal a fedélzetén. Extrém adrenalinlöket, csakis erős idegzetűeknek ajánlott! A motorcsónak vezetője szándékosan hatalmas hurkokat, hajtűkanyarokat tesz, majd teljes sebességgel – látszólag – a sziklák felé tart, majd az utolsó pillanatban fordítja el a kormányt. Egy-egy mutatványt aztán könnyedebb pihenőkkel vezet le, mialatt a folyót szegélyező bazaltsziklákban és vulkáni tájban lehet gyönyörködni. Hatalmas élmény!

YouTube video

A vadvízi evezés a folyó egy vadabb szakaszán halad végig. Előzetes tapasztalat nem szükséges, viszont bátorság mindenképpen! A gumicsónakokban 8-10 ember ül, és egy képzett vezető segítségével buckáznak le a zubogókon. A vízbe esés természetesen benne van a pakliban, de teljesen biztonságos és mindenki kap neoprén öltözetet, ami ugyan átengedi a vizet, de speciális tulajdonságának köszönhetően nem hagyja a testet kihűlni és természetesen a mentőmellény is a ruházat része. A túra végén a bevállalósabbak számára vízbe ugrásra is lehetőség van az egyik magasabb sziklafal tetejéről!

A bázison természetesen öltöző, sőt szauna is van, és egy kis étterem is várja a vendégeket, ahol báránysültet és helyi kézműves söröket is lehet kóstolni.

Megnyitás Google térképen
YouTube video

Fridheimar geotermikus paradicsomfarm és étterem

Flúdirtól mindössze 10 km-re és a gejzírektől 20 km-re található Izland leghíresebb üvegházas farmja, a Friðheimar. 

A farmon található melegházakat a közeli hőforrásból származó geotermikus hővel fűtik (ugyanaz a forrás, ami a Secret Lagoon vizét is adja). A farmon egész éven át paradicsomot és salátaféléket termesztenek, télen speciális fényeket használva a hiányzó napfény pótlására. Az itt termesztett paradicsom a legkedveltebb az országban, ugyanis az íze és zamata bármelyik mediterrán ország termésével képes felvenni a versenyt.

A farm egyik hatalmas üvegházában növényekkel körbevéve egy étterem is található, amely déltől négyig tart nyitva az év minden napján. Az asztalokat hatalmas paradicsomligetek és virágszigeteek választják el egymástól. A menü minden fogásának alapja a helyben termelt paradicsom: rendelhetsz paradicsomlevest, paradicsomos kenyeret, paradicsomlekvárt, paradicsomos limonádét és még sok mást. Sokkolóan finom a paradicsomlevesük! Itt különösen izgalmas megfigyelni, hogy a növények beporzásához külföldről importált méheket alkalmaznak, amelyek az üveházban itt-ott elhelyezett szállítódobozokból repkednek a virágokra.

A paradicsomfarm családi vállalkozás, a szülők az Izlandi Egyetemen tanultak mezőgazdaságot és kertészetet, a család öt gyermeke pedig a vendégek fogadásában és az étterem körüli munkákban vesz részt.

A család a paradicsomtermesztés mellett lótenyésztéssel is foglalkozik, nyaranta (május 1. és szeptember 30. között) lovas bemutatókat tartanak 15 főnél nagyobb csoportok számára.

Tudnivalók:
Ha szeretnéd meglátogatni a farmot és az éttermet, foglalj időpontot a (+354)486 8894-es telefonszámon. A lovarda meglátogatása egész évben lehetséges akár egyéni utazóknak is, azonban ehhez is előre kell időpontot egyeztetni. 

Megnyitás Google térképen
izland arany korut fridheimar paradicsomfarm
Fridheimar paradicsomfarm és étterem (Fotó: Fridheimar)

Slakki Miniállatkert

Ez a megálló leginkább a kisgyermekesek számára lehet érdekes, ideális helyszín egy kis pihenőre. Az aprócska állatkertben helyi házi-és hasznonállatok élnek, melyek többsége simogatható: kiscicák, kiskutyák, borjak, birkák, malacok, egerek és hörcsögök, nyulak, papagájok, halak, és különböző háziszárnyasok.

Az állatsimogató mellett található itt egy kis kávézó/étterem, amely egyben játékterem is minigolffal, biliárd és csocsóasztallal és további néhány tipikus játéktermi játékkal. A kávézó házi készítésű frissítőket, hamburgereket és desszerteket kínál. Az egyik kis gyepházban található egy kioszk, ahol fagylaltot, édességeket és egyéb harapnivalókat árulnak.

A szülők szusszanhatnak egyet, miközben a gyerekek elszaladnak játszani és felfedezni az állatkertet. Remeek program esős időjárás esetére is!

Tudnivalók:
A Slakki állatsimogató késő tavasszal nyit (áprilisban) de ekkor csak hétvégenként van még nyitva. A rendes nyitvatartási idő május 1-től szeptember 1-ig minden nap 11-18-ig, majd szeptemberben ismét csak hétvégéken látogatható.

Megnyitás Google térképen
Slakki kisállat simogató és családi park
Slakki kisállat simogató és családi park

Találkozás az izlandi lovakkal – Brú lovas farm

A Geysir és Gullfoss között félúton található Brú farm tulajdonosa belefáradt abba, hogy a turisták állandóan megállnak az út szélén azért, hogy néhány fotót készítsenek a közelben legelésző lovakról – ezzel akadályozva és veszélyeztetve a forgalmat -, ezért kialakított itt egy parkolót, ahol biztonságosan meg lehet állni. Az itt legelésző és pihenő lovakhoz egészen közel tudsz menni és meg is lehet simogatni őket.

Ez egy nagyszerű lehetőség arra, hogy testközelből megismerkedj az izlandi lóval a gazda beleegyezésével – a legtöbb farm tulajdonos ugyanis nem szereti, ha a lovaikat zargatják és mindenféle „csemegékkel” etetik.

Az itt található kis becsületkasszás bódéból 200 koronáért tudsz venni lócsemegét a lovaknak, akivel biztonságosan etetheted őket. Kérjük, ne adj nekik szendvicset és csokit, attól megbetegszenek! A lócsemege becsületkasszás, ne élj vissza vele!!

Megnyitás Google térképen
Izlandi lovak a Brú farmon
Izlandi lovak a Brú farmon

Efstidalur farmhotel, étterem és fagyizó

Izland talán leghíresebb farmja mindenképpen megér egy látogatást. A Laugarvatnés a Geysir ggeotremikus terület között található családi farm története hét generációig, egészen 1750-ig nyúlik vissza, amikor a jelenlegi tulajdonosok felmenői letelepedtek itt.

A sokáig csak önfenntartásra termelő tejgazdaság 2002 óta eladásra is termel, emellett pedig éttermet, fagyizót és vendégházat is üzemeltetnek. A turizmus növekedésével a farm is egyre népszerűbb lett, így ma már az egyik legismertebb legálló az Arany körúton.

A helyben termelt hozzávalókból dolgozó étterem tradicionális helyi ételekből álló kínálattal, a vendégház pedig pedig autentikus körülményekkel várja az idelátogatókat. A jégkrém és fagyi-imádó helyiek is előszeretettel látogatják a farmot – az itt készült Skyr-alapú fagylalt világhírű. A kávézóból és étteremből egy üvegfalon át nézheted a békésen kérődző marhákat, sőt, a kis borjakat meg is lehet simogatni, illetve vezetett lovas túrára és izlandi ló bérlésre is lehetőség van. Családosoknak, fagyi- és jégkrém-imádóknak és az autentikus élményeket kedvelőknek nagyon ajánljuk!

Megnyitás Google térképen
Efstidalur fagyizó
A különlegesen finom Skyr-jégrkémek és fagyik miatt mi is gyakori vendégek vagyunk az Efstidalur-ben

Ölverk Sörfőzde és pizzéria

Izlandon 1915-ben teljes alkoholtilalom lépett életbe. 1922-től legalizálták a bort, 1935-től pedig minden alkoholos italt, valamilyen furcsa oknál fogva azonban a 2,25%-nál nagyobb alkoholtartalmú sörök tilalma egészen 1989. március 1-ig tartotta magát. Vagyis több, mint hét évtizedig illegális volt a sörfogyasztás az országban. A tilalom feloldásának napját azóta országos sör-ünnepként tartják számon, és az utóbbi évtizedben igecsak megugrott a helyi kézműves sörök iránti kereslet, és ezzel együtt a kínálat is.

Az Ölverk sörgyár és pizzéria egy különleges hely, ahol geotermikus energiát használnak a sörfőzéshez és a pizzasütéshez is. A vendégek egy üvegfal mögül figyelhetik meg a sörfőzés és a pizzakészítés folyamatát. 10 főnél nagyobb csoportok számára 30-40 perces vezetett túrákat is tartanak, de az egyéni utazóknak is érdemes betérni ide egy sörkóstolóra és egy pizzára. Mi nagyon szeretjük.

Megnyitás Google térképen
izland golden circle olverek sorfozde
Sörkóstoló az Ölverk-ben

Gljúfrasteinn – Halldór Laxness Múzeum

Gljúfrasteinn több mint fél évszázadon át volt az otthona Halldór Laxness írónak, aki 1955-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, ezzel a mai napig a leghíresebb izlandi író. Könyveit 43 nyelvre fordították le, és több mint 500 kiadásban adták ki.

A múzeumban egy multimédiás kiállítás található, amely Laxness életéről és munkásságáról szól. Laxness a 20. század nagyobbik felének volt a tanúja, élete és művei pedig azokat a kulturális, politikai és szellemi mozgalmakat tükrözik, amelyek a század során megrázták és átalakították a világot. Könyvei és emléktárgyai a múzeum ajándékboltjában kaphatók.

A ház audiotúrái izlandi, angol, német, svéd és dán nyelven állnak rendelkezésre. Mosfellsdalur, a házat körülvevő völgy híresen gyönyörű vidék, különösképp nyáron. Ha van időd tégy egy rövid túrát valamelyik közeli ösvényen, és fedezd fel a tájat, ahol a Laxness gyermekkorát töltötte, ahonnan ihletet merített későbbi műveihez.

Megnyitás Google térképen
Halldór Laxnes Múzeum
Halldór Laxnes Múzeum
Hasznos volt? Ha tetszett a cikk, kérlek nyomj egy “Like”-ot és ne felejtsd el megosztani!

Kapcsolódó írások