Izlandon utazva számos tiltással szembesülhetsz, kiváltképp a legnépszerűbb turista látványosságok közelében. Ezek célja egyrészt a természeti környezet, másrészt pedig az ide látogatók biztonságának megóvása.
Semmiképp nem szabad ezeket a korlátozásokat figyelmen kívül hagyni, akkor sem, ha mások a szemed előtt teszik ezt. Minden évben történnek balesetek, köztük halálos kimenetelűek, melyek megelőzhetők lettek volna, ha az érintettek figyelembe veszik az adott területre vonatkozó szabályokat.
A turizmus hatása az izlandi természetre
Az elmúlt 5-8 évben az Izlandra látogató turisták száma ugrásszerűen megnövekedett. 2018-ban a külföldi látogatók száma elérte a teljes izlandi lakosság számának hatszorosát. Az ország igyekszik lépést tartani a növekvő turizmussal és kiépíteni a szükséges infrastruktúrát, de a természet sokszor védtelen. Egy-egy híresebb vízesést, látványosabb természeti helyet naponta tömegek keresnek fel az év minden napján.
Egyetlen lépés a jelölt útról letérve ezret vonz maga után.
Miért baj, ha valaki letér a kijelölt ösvényről?
Az izlandi vegetáció a magyarországihoz képest sokkal lassabban képes fejlődni és regenerálódni. A nyár, amikor a növények növekedni és erősödni tudnak, mindössze három rövid hónapig tart. A kijelölt ösvényekről való letérés illetve az off-roadozás (letérés az aszfalt útról illetve a kijelölt földutakról az autóval) által hagyott nyomok évtizedek alatt sem tűnnek el az izlandi tájból, sőt, a megkezdett nyomok sok esetben a talajerózió hatására tovább mélyülnek.
A közösségi media hatása az izlandi természetre
Az interneten futótűzként el tud terjedni egy jó fotó vagy videó. Egy tiltott helyen felállított sátor, a védőkerítésen túl készített szelfi, terepjáróval repesztés az érintetlen, fekete homokon, vastag mohapárnán pózolás – ezek mind nagyon jól nézhetnek ki és az utazását még csak tervezgető követő bakancslistáján landolhatnak.
Az illegális és felelőtlen viselkedés divattá válik, egyre több ilyen fotó jelenik meg az interneten és az utazók már-már természetesnek veszik, hogy ez rendben van. Az elszenvedő pedig minden esetben maga a természet és a helyi lakosok, akik látják lepusztulni az országukat.
Sajnos olyan magyar influenszer is akadt, aki milliós nézettségű videókban népszerűsít Izlandon illegális utazási módokat és felelőtlen, veszélyes viselkedést, hatalmas kárt okozva ezzel hosszú évekre és közvetve akár emberek testi épségét vagy életét is veszélyeztetve.
Miért tiltották be a vadkempingezést Izlandon?
A közhiedelemmel ellentétben ma már tilos a vadkempingezés Izland területének legnagyobb részén.
Egy 2017-ben hozott rendelkezés megtiltja, hogy bármilyen motoros járműben töltsd az éjszakát kijelölt kempinghelyen kívül. Vonatkozik ez a campervenekre, lakókocsikra, autókra, és az autó mellett való sátrazásra is.
Ennek nagyon egyszerű az oka: ha valahol éjszakázol, akkor enned, innod, mosakodnod és ürítened kell. Az ezzel járó mellék-és végtermékek pedig a legtöbb esetben ott maradnak eltakarítatlanul a természetben.
Ha megígérem, hogy nem szemetelek, akkor vadkempingezhetek?
Ha azt gondolod magadról, hogy Te nagyon odafigyelsz, hogy ne hagyj nyomot magad után, így mégis a vadkempingezést fontolgatod, vedd figyelembe azt is, hogy a viselkedéseddel másoknak példát mutatsz.
Ha Te nem is szemetelsz az utad során, de a haverod, aki meglátja a képedet az Instagramon vagy az idegen, aki látja az elhagyatott területen éjszakázó campervanedet, kedvet kapnak ugyanehhez, és ők nem biztos, hogy ilyen felelősen tudnak viselkedni. A szabályszegő viselkedéseddel tehát nem-szándékolt következmények is járnak.
Általában nem egy darab ember szemetével ás az általa hagyott nyomokkal van a gond, hanem azzal, hogy az első ilyet száz másik fogja követni. Így terjed a rossz példa ami aztán sok esetben akár divathullámot indít el, visszafordíthatatlan károkat okozva ezzel.
Pontosan ez történt Izlanddal. Az elmúlt évtizedben a campervanezés annyira népszerű lett az országban, és a vadkempingezők által okozott károk olyan jelentősek lettek, hogy végül teljesen betiltották.
A túrázók sem sátrazhatnak a természetben?
Habár minden nemzeti parkban és gyakorlatilag minden túrázható helyen vannak kijelölt kempingek, a gyalogtúrázók ma még vadkempingezhetnek a természetben bizonyos helyeken, de ez is jelentősen korlátozva van. Tiltott területek: a teljes Déli-part, az összes nemzeti park, a természetvédelmi övezetek, farmok, magánterületek, városok és falvak, valamint kijelölt kempingek 5 km-es körzete. Az autó mellett való kempingezés nem számít gyalogtúrázásnak!
Ha bizonytalan vagy abban, hogy az általad kinézett helyen lehet-e vadkempingezni, kérdezz minket az Izlandi Utazás – Kérdések és válaszok című csoportban.
Kérjük, hogy tartsd tiszteletben a szabályokat, védd a természetet és mutass másoknak is jó példát azzal, hogy legális szálláshelyeken töltöd az éjszakát. Amennyiben még csak tervezgeted az Izlandra utazást, mindenképpen kalkuláld bele a költségvetésedbe a kemping díjakat.
A szabályok betartása a saját biztonságod érdekében is fontos
Bizonyos korlátozásokat és szabályokat a hatóságok eleve az utazók biztonsága érdekében hoztak létre. Mint külföldi, nyilvánvalóan nem lehetsz teljesen tisztában a helyi körülményekkel, időjárási viszonyokkal, vízrajzzal és geológiával.
Izland egyes területei veszélyeket tartogatnak, többek között a vulkáni, szeizmikus és geotermikus aktivitás és a gleccsereknek a mikroklímára gyakorolt hatása és ezek interakciói miatt. Vannak területek, ahol kinézetre szuper sátorhelyek és könnyű terepviszonyok várják kalandorokat, de a valóságban egész egyszerűen életveszélyes lenne vadkempingezni vagy hosszabb túrára indulni.
Sokszor az utazók nem gondolkodnak el azon, hogy a korlátozás esetleg az ő testi épségüket védi és igyekeznek minden eszközzel megkerülni őket.
A szabályok akkor is kötelező érvényűek, ha nem értünk velük egyet. Ha külföldre akarsz utazni, el kell fogadni a vendéglátó ország feltételeit.
Amit a költségtervezésnél sokan nem vesznek figyelembe
Teljesen érthető, hogy a költséghatékonyságra törekedsz és szeretnéd a lehető legkisebb büdzséből kihozni az utazásodat. Azonban éppen ez a spórolási szándék az, ami gyakran a legjóhiszeműbb utazót is belesodorja a szabályszegésbe.
Sokan a szálláson és az autóbérlésen szeretnének spórolni, hiszen ez a két legnagyobb tétel. Az átgondolatlanul megtervezett költségvetés viszont gyakran eredményez vadkempingezést és tiltott helyekre való behajtást.
Szállás – tényleg olcsóbb a kemping?
Érdemes tudni, hogy Izlandon az időjárás hektikussága miatt sátras kempingezés csak egy nagyon szűk, 3-4 hónapos időintervallumban, a repjegyek szempontjából legdrágább nyári időszakban ajánlott, és igen jó minőségű (tehát drága) felszerelést igényel. Ezen kívül kempingek költségével is számolni kell. Vannak helyek, ahol a sátorhely mellett külön kell fizetni a meleg zuhanyért, mosásért illetve a telefon töltésért, áram használatért is.
A campervanes illetve lakókocsis kempingezés sem ajánlott télen, ráadásul ilyenkor a legtöbb kemping zárva is van. A járműves kempingezés költsége pedig meglepően magas lehet, hiszen a bérlésen felül kalkulálni kell a kempinghelyjel minden éjszakára, aminek az ára magasabb, mint a sátorhelyé.
Sokan azért indulnak neki lakókocsival, mert abban bíznak, hogy olcsóbban jönnek ki, mintha hotelekben aludnának, azonban a járműbérlés és a kempinghelyek összköltsége lehet, hogy végül ugyanúgy jön ki, mintha olcsóbb vendégházakban aludnál és kisebb autót bérelnél. Ha ezt már rögtön az elején figyelembe veszed, nem kényszerülsz arra, hogy vadkempingezz.
Ha nem engedheted meg magadnak, hogy ezeket a díjakat kifizesd, Izland nem neked való úticél.
Autóbérlés – amin nem érdemes spórolni
Mégegy szempont, amit a költségtervezésnél érdemes figyelembe venni: bizonyos helyek megközeltése csak nagyobb – és drágább – autókkal lehetséges, és ajánlott a legjobb biztosítás megkötése is.
Az útiterved ismeretében részletesen tisztázd az autókölcsönzővel, hogy mely utak bejárására és mely folyókon való átkelésre alkalmas az autó, amit bérelsz. A költségek kiszámításához tervezz azzal, hogy bizonyos felföldi utakra csak drágább terepjáróval fogsz tudni behajtani.
Akadnak, akik bevállalják a rizikót, hogy az olcsóbb kisautót bérelnek és megpróbálnak vele olyan terepen is közlekedni, amire az autó nem lenne alkalmas. Ennek eredményeképpen könnyen bajba lehet kerülni, összeszedni egy jókora büntetést, vagy drágább biztosítás híján komoly összegeket kifizetni az autóban keletkezett károkért.
A low-budget (kis költségvetésű) utazóknak le kell mondaniuk bizonyos területek meglátogatásáról, hiszen olcsóbb, kisebb autóval a behajtás ide tilos és veszélyes.
Földutak, felföldi utak és folyóátkelés autóval
A Felföldön nincsenek betonozott utak, de a földutak nagy része is csak kifejezetten nagy, speciálisan átalakított óriás terepjáróval járható. (Az ilyen utakat a www.road.is oldalon egy nagy, sárga terepjáró ikonnal jelzik).
Ennek oka, hogy sok helyen olyan mély folyókon kell átkelni, amire a kisebb terepjárók nem alkalmasak. Minden évben akad néhány autó, amit elsodor az ár, mert a jármű nem volt elég nagy az átkeléshez. Sajnos már halálos kimenetelű baleset is történt.
Érdemes viszont tudni, hogy a folyón átkelés okozta károkra az izlandi kölcsönzők többségénél nem köthető biztosítás, tehát ha úgy döntesz, hogy megmártózol az autóval a folyóban, akkor saját vagyonoddal felelsz a bérleményért. Nem, még a legmagasabb fokú, teljeskörű biztosítás sem fedezi az ilyen esetekből eredő károkat.
Vannak népszerűbb útvonalak, például Thórsmörk, ahová nyáron, jó időben, alacsony vízállás mellett egy kisebb-közepes méretű terepjáróval is könnyen el lehet jutni, és sokan kelnek át a folyókon sikeresen akár tapasztalatlanul is.
A vízállás hirtelen változásával (melyet nem csak eső, hanem gleccserolvadás is okozhat) azonban az út besorolása akár rövidebb időszakokra is megváltozhat, és az addig könnyen járható utakat normál terepjárók számára járhatalannak nyilváníthatják. A mindenkori legfrissebb, aktuális útviszonyokról a weboldalunkon megtalálható Útviszonyok térképről tudsz tájékozódni.
Mielőtt a Felföldre indulsz autóval, látogass el a road.is oldalra, illetve ha bizonytalan vagy, vedd fel a kapcsolatot a Safetravel Iceland ügyfélszolgálatával, akik szkájpon vagy cseten rendelkezésre állnak az év minden napján (angol nyelven).
Ha folyóátkelés előtt állsz, és bizonytalan vagy az átkeléssel kapcsolatban, várakozz a folyónál, amíg egy másik jármű is odaér, hogy egymást segítve át tudjatok kelni, ha valaki elakad. Ez a módszer nagyon sok esetben életet menthet!
A felföldi utak a téli hónapok alatt zárva vannak a bérelt autók előtt.
Az izlandi időjárás veszélyei
Izland egy rendkívül szeles ország, ami nem csak abban nyilvánul meg, hogy gyakran fúj a szél, hanem abban is, hogy viharok erőssége a magyarországi viharokét nagyságrendekkel meghaladja. Erős széllökéseket akár nyáron, “jó időben” is tapasztalhatsz, kiváltképp a gleccserek melletti utakon. Ha nagyobb járművet, például campervant vagy lakókocsit vezetsz, mindig figyeld az útinform széljelentését.
A szél a fő oka annak, hogy senkinek nem ajánljuk a téli campervanezést illetve lakókocsival való utazást. Télen az átlagos szélsebesség a nyári duplájára nő, és a heves szélviharok szinte mindennaposak. Ez már nedves úton is problémát jelenthet, de deres, jeges, havas utakon egyenesen életveszélyes. Télen még egy normál autót vezetni is kihívás lehet a szél, sötétség és a rossz útviszonyok miatt.
Októbertől márciusig tart az az időszak, amikor a leghevesebb viharok tombolnak. Nem ritka a 100 vagy akár 120-150 km/h erejű szél. 2017-ben és 2018-ban is mértek rekord erejű, 260 km/h körüli széllökéseket.
Ha ekkora vihar van készülőben, az utakat előre lezárják. Ez télen nagyjából havonta 1-2 alkalommal történik meg, és jellemzően a Déli-partot érinti. Fontos, hogy ha ebben az időszakban utazol Izlandra, a Déli-part túrádat ne a visszaindulás előtti utolsó napra időzítsd, mert esetleg itt ragadsz. A haza indulás előtti napon inkább a reptérhez közelebbi Reykjanes-félsziget vagy az Arany-körút bejárásával tervezz maximum.
Természetesen nyáron is előfordulhatnak viharok, sőt útlezásárok is, csak sokkal ritkábbak. A Dél-Kelet Izlandon a gleccseráradások által letarolt hatalmas, fekete sivatagok környékén homokviharok is kialakulhatnak, ami tönkreteheti az autó fényezését. Emiatt (is) érdemes az autóra teljes biztosítást kötni, nyáron is.
A saját és mások biztonsága érdekében soha ne indulj útnak, ha az előrejelzés veszélyt jelez. Nem éri meg.
Drónozás – miért tilos sok helyen?
Izlandon a drónozás számos helyen tiltva van. Többek között Reykjavíkban, lakott területeken, minden nemzeti parkban, természetvédelmi területen, farmok és lakott területek közelében, de ehhez még hozzájön sok egyedi korlátozás.
A korlátozások okai között szerepel az, hogy az elmúlt években számos olyan konfliktus volt, ahol drónozók a helyiek életét rendszeresen megzavarták, az otthonaikba, farmjaikra reptették a kamerákat, megriasztva az állatokat és persze bosszantva az embereket is.
A drónok továbbá veszélyt jelentenek a fészkelő madarakra, fókákra és számos más állatfajra, melyek a drónok rendszeres jelenléte miatt elhagyják a költő-és búvóhelyeiket. Ezek a behatások egész területek ökoszisztémáját képesek megváltoztatni, ami beláthatatlan következményekkel járhat.
Végül, de nem utolsó sorban, a korlátozások egy része magukat a drónozókat védi. Olyan területeken, ahol a szelek jellemzően erősebbek, kiszámíthatatlanok, vagy az esetlegesen elkeveredett drónok felkutatása a terepviszonyok miatt életveszélyes lehet, a drónozók biztonsága érdekében van tiltva a reptetés. Amikor tehát egy tiltó táblát látsz, jusson az eszedbe, hogy nem heccből van éppen ott korlátozva a drónozás.
Szabályszegésért kiszabható bírságok
A szabályszegést pénzbírsággal büntetik. Off-roadozásért akár több millió forintnyi bírságot is kaphatsz és a helyiek kifejezetten motiváltak a szabályszegők feljelentésére. Ne feledd, hogy a bérelt autók nagy része GPS nyomkövetővel van felszerelve, éppen az ilyen esetek miatt, így utólag is behajtják rajtad a bírságot.
Minden évben többször bírságolnak meg utazókat az Instagramra és Facebookra kitett fotóik/videóik alapján.
Bizonyos helyeken (pl. Fjaðrárgljúfur kanyon, Skógafoss) parkőrök figyelik a turistákat, hogy ne térjenek le a kijelölt ösvényekről.
A törvény szerint a korlátozásokat megszegő turistákat 100-400 ezer ISK bírsággal sújthatják, ami kb. 235-950 ezer Ft-nak felel meg. Hasonlóképpen a kempingeken kívül éjszakázók is büntetésre számíthatnak, ha rajtakapják őket.
Idén nyáron több alkalommal is összefutottunk jelölt és jelöletlen autóban utazó természetőrökkel, akik a tengerparton és a tilosban éjszakázókat ellenőrizték.
A turisták szégyenfala
Ha behatóbban szeretnéd megismerni a helyiek reakcióit a turisták tiszteletlen viselkedésére és túlkapásaira, csatlakozz ehhez a csoporthoz. Itt megtalálsz mindent, amit nem szabad csinálni Izlandon. Azt tanácsoljuk, hogy úgy utazz, hogy véletlenül se kerülj fel a szégyenfalra. A feljebb említett magyar influenszerek sajnos már képviselik országunkat a csoportban.
Mint Izlandon élő, a turizmusban dolgozó, a természetjárást kedvelő magyarok, elítélünk minden olyan viselkedésformát, ami a természetet károsítja és szembe megy a helyi szabályokkal, illetve ezt a viselkedést népszerűsíti. Te, aki olvasod ezt az oldalt, kérjük, légy felelős utazó és az izlandi tartózkodásodat ennek megfelelően alakítsd.
Kérjük, hogy tiszteld az izlandi természetet és a törvényeket, utazz felelősen, és mutass jó példát a többi utazónak. Ne csatlakozz a szabályszegők tömegéhez, csak azért mert a kép jól mutat majd az Instán vagy a Facebookon.