Izland déli partvidéke az egyik leglátogatottabb és legnépszerűbb régió a szigetre látogató turisták körében, nem véletlenül. Dél-Izland látnivalói szinte kifogyhatatlanok és rendkívül változatosak. Ezen a közel 400 km-es útszakaszon láthatsz többek között lélegzetelállító vízeséseket, hatalmas, kéken fodrozódó gleccsereket, fekete homokos vulkáni tengerpartokat, drámai sziklaformációkat, valamint úszó jéghegyeket, ráadásul a legnépszerűbb látnivalókat csupán néhány perc gyaloglásra találhatók a főúttól. Akár egy napos utazást tervezel, akár több napot szeretnél itt eltölteni, ez a cikk hasznos útitársad lesz.
Mennyi idő kell Dél-Izland látnivalóinak bejárásához?
Reykjavikból kiindulva és oda visszatérve a Déli-part alapvetően bejárható egy nap alatt, ha csak a legnevezetesebb (és legturistásabb) látványosságokra szorítkozol. Persze, minél több időt tudsz rászánni, annál több helyet tudsz meglátogatni, illetve annál több időt tudsz eltölteni egy-egy szép helyen, anélkül, hogy rohannod kellene.
Ideális esetben, nyáron érdemes 2-3 napot eltölteni itt, ha szeretnél kisebb sétákat is tenni, nem csak egy-egy fél órára kiugrani a kocsiból.
A Déli-parton számos lehetőség van gleccsertúrákra, hajós- vagy kajaktúrákra a jéghegyek között, lovaglásra a fekete homokos tengerparton, sőt, nyáron akár ziplineozni vagy siklóernyőzni is van lehetőség. Ha ilyesmivel szeretnéd feldobni a roadtripet, érdemes 3-5 óra plusszal számolni egy-egy ilyen kalandra.
Ha nagy alapossággal szeretnéd megismerni Izland leglátványosabb partszakaszát és hosszabb túrákat is tennél a környéken, akkor bőven el tudsz tölteni itt egy egész hetet is.
Télen a nappalok rövidsége miatt ugyanannyi idő alatt sokkal kevesebb helyet tudsz meglátogatni. Igaz, hogy a hideg miatt valószínűleg kevesebb időt is fogsz az autón kivül tölteni. Hogy kinek, mennyi idő szükséges a Déli-part bejárásához, az teljes mértékben függ az egyéni igényektől.
A túracégek a szervezett útjaik keretében jellemzően 10-12 óra alatt teszik meg a Reykjavík – Vík közötti távolságot oda-vissza. A fővárostól a Jökulsárlón gleccserlagúnáig 14-16 órás csoportos utakkal számolhatsz. Persze, a cégek kínálatban mindig vannak kényelmesebb és részletesebb, több napos Déli-part túrák is.
Az egynapos verzió tehát akkor valósítható meg, ha csak a legfontosabb helyeken állsz meg és sehol sem töltesz el 30 percnél többet. Az útba maximum egy hosszabb, egyórás pihenő fér bele.
Ha ez a tempó nem felel meg, több helyet is meglátogatnál, illetve túrázni is szeretnél, vagy beiktatnál egy hajózást, lovaglást vagy gleccsertúrát, akkor érdemes 2-3 vagy több nappal számolni. Mindez kizárólag a tavaszi-, nyári-, illetve kora őszi utazásokra érvényes.
Télen más a helyzet. Az időjárási– és útviszonyok miatt eleve lassabban lehet haladni és a nappalok rövidsége erősen korlátozza a meglátogatható helyek számát. Míg áprilistól augusztusig éjjel-nappal világos van, addig az év többi részében a nappalok hossza lényegesen rövidebb.
A tél derekán mindössze 4-5 órád van arra, hogy nappali fényben láthasd a tájat, a további 19-20 órában koromsötétség van. Emiatt télen Reykjavíkból indulva a Jökulsárlón gleccserlagúna meglátogatására nem ajánlatos egy napot szánni, hiszen ez azt jelentené, hogy nap túlnyomó részében sötétben kell vezeted, jeges, havas, csúszós utakon, gyakran nagy szélben. Az út élvezeti értéke teljesen elvész.
Ha csak rövid idő áll rendelkezésre a Déli-part bejárására, számíts arra, hogy a tömeggel utazol. A legtöbben, beleértve a túracégeket is, egy nap alatt igyekeznek “letudni” ezt az útvonalat és csak a kötelező látványosságoknál állnak meg – rövid időre.
A következőkben felsorolt összes látnivaló nem látogatható végig egy-, de még két nap alatt sem. Bizonyos helyeket csak túrázással lehet megközelíteni, ami időigényes, így nem fér bele az egynapos programokba.
Ebben a cikkben nem az egynapos verzióról lesz szó. Összeszedtük minden gyönyörű, általunk érdemesnek tartott látnivalót a Déli-parton.
A lista közel sem teljes, de igyekszünk folyamatosan bővíteni. Ha mindet szeretnéd bejárni, akkor bizony kettőnél is több napra lesz szükséged.
Az összes látványosság ismeretében viszont kedvedre válogathatsz a kínálatból, és magad eldöntheted, hogy melyiket hagyod ki, ha nem fér bele az idődbe.
Figyelmeztetünk: nem lesz könnyű dolgod a szelektálással!
Dél-Izland látnivalói – térkép
1. Rauðhólar – vörös vulkáni képződmények Reykjavík szomszédságában
Röviddel azután, hogy rátérsz az 1-es útra Reykjavík irányából a Déli-part felé, éppcsak kiérve a városból, érdekes, vöröses sziklaformációkra lehetsz figyelmes az út jobb oldalán.
Ha teheted, érdemes egy megállót beiktatni itt, ugyanis nagyon látványos, különleges helyről van szó. Egy jól járható földút vezet be a vörös hegyekhez, a kocsit le tudod tenni a parkolóban.
A Raudhólar (jelentése: Vörös dombok) a Heidmörk Természetvédelmi Terület része. A helyiek körében Heidmörk nagyon népszerű helyszín az aktív kikapcsolódásra: túraösvények, futóútvonalak, piknikhelyek, és lovagló útvonalak hálózzák be a területet.
Bár a fővárosban élők a ritkaságszámba menő erdő miatt jönnek ide elsősorban, a turisták számára Heidmörk leglátványosabb része kétségtelenül a vörös vulkanikus dombok. A furcsa alakzatok, marsbéli táj a helyi fotósok nagy kedvence, előszeretettel használják a helyszínt esküvői-és párfotózásra.
2. Hellisheidi geotermikus terület, erőmű és látogatóközpont
Az egyes úton haladva tovább, hamarosan áthaladsz egy hágón, ahol az időjárás gyakran (főleg télen) sokkal rosszabb, mint az alacsonyabban fekvő útszakaszokon. A hó, eső, köd igen gyakori itt.
Előbb elhaladsz egy gyönyörű, több kilométer hosszan elnyúló, mohafedte lávamező mellett, majd hamarosan megakad a tekinteted egy hatatalmas gőzfelhőket eregető komplexumon.
Ez a “felhőgyár” nem más mint a világ egyik legnagyobb geotermikus erőműve. Maga Izland szigete a Közép-Atlanti-hátság (az Atlanti-óceán medrének középvonalában húzódó lemeztektonikai képződmény) egy képződménye.
A távolodó tektonikus lemezek hatására mélyben munkálkodó intenzív geotermikus erőket az ország mára már oly mértékben képes kiaknázni, hogy Izland energiaellátásának 100%-át megújuló energiaforrásokból (víz és hőenergia) képes fedezni. Sőt, a kutatók már azzal kísérleteznek, hogy a levegőből kivont szén-dioxidot a kőzetbe oltják, így csökkentve a légkör szén-dioxit terhelését.
A főváros és a környező kisvárosok melegvizének és villamos energiájának tetemes részét ez az egy hőerőmű szolgáltatja. Aki érdeklődik a geológia iránt, az 1-es útról letérve meglátogathatja az erőművet, ahol egy izgalmas interaktív kiállítást lehet megnézni izland geológiájáról és a geotermikus energia hasznosításáról,melynek része az erőműbe való betekintés.
A komplexum építésekor egyébként számos túraútvonalat építettek ki a környező hegyekben. A Hengill vulkán környéki ösvényeken elsősorban helyiekkel találkozhatsz, a hegy tetejéről fantasztikus kilátás nyílik a környező tájakra.
3. Hveragerdi
A hágóról leérve Hveragerði városán át vezet az út tovább a déli part felé. Ebben az álmos kis városkában nem sok minden történik, viszont érdemes egy rövid megállót tenni a helyi pékségnél (Almar Bakarí) ami mellett találsz egy nagyon egyszerű és olcsó földrengés-szimulátort is, amelybe belépve egy 6,3-as földrengést lehet átélni. 2008-ban ugyanis ekkora rengés rázta meg a környéket. Szerencsére csak anyagi kár keletkezett, de senki nem sérült meg.
A falunak van egy saját geothermal parkja, ahol tojást lehet főzni a hőforrásban, illetve találsz geotermikus sörfőzdét és éttermet is!
4. Reykjadalur, a forró vizű patak
A Déli-part következő érdekességét csak azoknak ajánljuk, ajánlott, aki szeret / hajlandó túrázni és megfelelő túraruházattal rendelkezik (túrabakancs, esőálló ruházat). A túra nyáron egy átlagos fizikumú embernek kb egy óra (egy irányban). 10 év alatti gyerekeknek nem ajánljuk.
Hveragerdit átszelve, a falutól 3 km-re található a parkoló, ahol az autódat hátra hagyhatod. A parkoló ma már tömve van autókkal télen-nyáron. Itt kezdődik ugyanis a túraútvonal, ami a legendás “füstös völgybe”, a forró vizű patakhoz vezet. Sokáig helyi titoknak számított, de ma már ez a hely leginkább egy felkapott szabadstrandhoz hasonlít.
A patakhoz vezető túra első szakasza viszonylag hirtelen emelkedik, a kevésbé edzettek pulzusát biztosan megugrasztja. Az ösvény jól követhető, de olykor sáros, csúszós, novembertől áprilisig jellemzően jeges, havas.
Az ösvény télen is járható, de hosszabb menetidővel kell számolni és mindenképpen ajánljuk a (kisebb fogú) hágóvas használatát. Nagy szélben, rossz látási viszonyok mellett kérjük, ne indulj el. Ilyen körülmények között az átöltözés és a fürdés sem lesz kellemes, a könnyű túra pedig akár veszélyessé is válhat, ha a körülmények nagyon kedvezőtlenre fordulnak
Szép időben gyönyörködhetsz a tájban, ellátni egészen az óceánig. Útközben elhaladsz egy kanyon mellett, melyben egy látványos vízesés is van. A folyó előtti szakasz pedig egy aktív geotermikus mezőn vezet át. Bugyogó, vadul fortyogó hőforrások,kénes sárpocsolyák minden méretben. Olykor a gőz teljesen beterít mindent és a látótávolság nullára csökken. Egy lépésssel sem szabad letérni a kijelölt ösvényről illetve átlépni a korlátként kihúzott köteleket, mert a hőforrások széle nagyon instabil, könnyen beomolhat.
Miután átkeltél a látványos geotermikus területen, hamarosan feltűnik a folyó, ahol minden bizonnyal találsz fürdőzőket. A folyó egy hideg és egy melegvizű forrás összekeveredésének köszönhetően marad egész éven át élvezhető hőmérsékletű.
A magasabb részeken, közelebb a forráshoz, sokkal melegebb a víz, míg a lentebbi szakaszon hűvösebb. Előfordul, hogy nagyobb olvadás vagy esőzés után a folyóba túl sok hideg víz kerül és élvezhetetlenné válik a hőmérséklet, de ez nem gyakori.
FONTOS!
A Reykjadalur-túra egy természetvédelmi övezetben található. Több (tíz)ezer ember látogat el ide minden évben, így a környék fokozottan veszélyeztetett és a hatóságok fontolgatják a terület teljes lezárását. Kérjük, ha ide látogatsz, az alábbiakat tedd meg a természet megóvásáért:
Ha az útvonalat időszakosan lezárják, tartsd tiszteletben! Az utóbbi években minden tavasszal és ősszel több hetes lezárások voltak. Ennek oka, hogy az olvadás és esőzés miatt fellazult talaj fokozottan sérülékennyé válik.
Az ösvény elsarasodása miatt a túrázók igyekeznek nagy ívben kikerülni a sáros részeket, ezzel letaposva az érzékeny füvet és mohát, tovább növelve a sárpocsolyák méretét és a talaj erózióját. Izlandon a sajátos éghajlati és időjárási sajátosságok miatt ezek a sérülések nem tudnak olyan gyorsan regenerálódni, mint például Magyarországon. Az útvonalat csakis jó okkal zárják le. Akkor se ignoráld a lezárást, ha másokat látsz tovább menni.
A folyó körül nincsen öltöző, WC illetve szemetes. Mindent, amit odavittél, vissza is kell hoznod. Ügyelj arra, hogy a szél ne kapja ki a kezedből a zsebkendőt, csokipapírt, illetve fürdőzés közben ne vigye el a ruháidat. Ne dobj el még lebomló hulladékot sem. A betét, tampon és hasonló szemetek is évek alatt bomlanak le, és a papírzsebkendőnek, banánhéjnak sincs helye az izlandi természetben.
Ha igazán törődsz a természettel, kérjük, hogy a visszaúton hozz le magaddal a parkolóig olyan szemetet is, amit mások hagytak ott. Sokan ott felejtenek fürdőruhákat, törölközőket, szemetet, és legtöbben nem érzik a saját felelősségüknek ezek eltávolítását.
Viszont, ennek következménye, hogy a nagy szennyezés miatt egyszercsak végleg elzárják a helyet a látogatók és a helyiek elől. Ha teheted, legalább 1-2 szemetet szedj fel, amit út közben találsz és dobd ki, amikor újra a civilizációba értél.
A Reykjadalur túraútvonalon számos jelzés figyelmeztet arra, hogy tilos a sátrazás, és a parkolóiban is tilos éjszakázni. Kérjük, tartsd ezt tiszteletben. Hveragerdiben remek kis kempinget találsz.
A túrára vigyél magaddal egy vízhatlan zsákot, arra az esetre, ha megeredne az eső. Még esőben is nagyon kényelmes a meleg vizű patakban ücsörögni, de kijönni nagyon kellemetlen lesz, főleg, ha aztán eső áztatta ruhákat kell magadra venned és abban túráznod vissza a parkolóig.
Reykjadalur, 810 Hveragerði
5. Urridafoss vízesés
Az izlandi főúton tovább haladva Selfoss városát elhagyva a következő látványosság a Déli-parton az Urridafoss vízesés, melyhez egy rövid földúton tett kitérővel juthatsz el. Az Urridafoss nem tartozik az ismertebb vízesések közé, de ennek ellenére (vagy éppen emiatt) érdemes meglátogatni.
A Thórsá folyó nem csak népszerű horgászhely (engedélyköteles), de egyúttal Izland leghosszabb folyója is. Az Urridafoss pedig, habár nem túl magas, de az egyik legnagyobb vízhozamú vízesés Izlandon.
6. Seljalandsfoss, Izland egyik legizgalmasabb vízesése
A Déli-part minden kilométere fantasztikus, de az első igazán elképesztő megálló a Seljalandfoss vízesés lesz. Reykjavíktól az 1-es úton elindulva, mindössze másfél óra autózásra (120 km) található Izland egyik legnépszerűbb vízesése.
Nem elég, hogy a vízesés egy látványos, 62 (!) méter magas sziklaszirtről zúdul le, a természet még azzal is megajándékozott minket, hogy a gyönyörű vízfátyol mögé egészen mélyen be lehet sétálni, és megkerülve azt, a másik oldalon kijönni.
Télen, jellemzően november és március között a vízfátyol mögötti részt lezárják, mivel a vízpermet tükörjeget képez a környező sziklafalakon és ösvényeken. A parkoló kb. egy percre van a vízeséstől. A 24 óráig érvényes parkolójegy díja 700 ISK, amit az automatából vásárolhatsz meg. Mobil WC, egy kis büfé és szuvenírbolt is található itt. Érdemes vízálló felszereléssel készülni, hiszen a vízesés melletti sűrű permet egy pillanat alatt bőrig áztat majd, és még hosszú út vár rád a Déli-parton.
7. Gljúfrabúi, a „titkos”, rejtett vízesés
Az elmúlt években még „titkos” látnivalónak számított, ma már egyre népszerűbb a Seljalandsfoss-tól mindössze 300 méterre található Gljúfrabúi.
A vízesés körülbelül 40 méter magas, és minden oldalról zöld, mohás sziklák zárják körül. A rejtett vízesés fantasztikus fotóhelyszín és igazi adrenalinbomba!
A vízeséshez egy patakmederben, a vízben gázolva, illetve a vízben álló köveken egyensúlyozva lehet bejutni. Odabent pedig tulajdonképpen olyan, mintha beállnál a zuhany alá. Magas szárú, teljesen vízálló ciőben és ruházatban mindenképp megéri bevállalni ezt a kis kalandot.
A vízesés tetejéhez vezető ösvényt a vegetációben keletkezett kár miattvégleg lezárták a látogatók elől.
8. Skógafoss, a leghíresebb vízesés Izlandon
Ha a Seljalandsfoss a Vízesések királynője, akkor a Skógafoss a Király. Mindössze 30 km-re a Seljalandsfosstól található a nála szélesebb és robusztusabb Skógafoss. Nyáron vibrálóan zöld mohás falak veszik körül, napsütésben pedig szivárvány is ékesíti.
Egészen közel tudsz menni a zuhataghoz, de besétálni mögé nem lehet. Bár, a legenda szerint egy kincsesláda rejtőzik a vízfátyol mögötti sziklában.
A vízesés bal oldalán egy lépcső vezet fel egy kilátóponthoz, ahonnan az egészet felülnézetből is megcsodálhatod. Mindenképpen érdemes a lépcsőzést bevállalni, mert gyönyörű a kilátás a dombtetőről!
A parkolótól 1-2 perc séta a vízesés. Becsületkasszás mosdó és egy kemping is található itt, a közelben pedig hotel és étterem.
A vízesés tetején található kilátóponttól induló túraúton a Skógafosshoz látogató turisták közül csak nagyon kevesen indulnak tovább. És így lemaradnak a legszebb helyekről. Érdemes rászánni néhány plusz órát, mert az útvonal mentén, az első néhány kilométeren további 26 (!!!) szebbnél-szebb vízesést és elképesztő kanyonokat találsz majd. Turisták nélkül. Garantáltan nagyobb élmény lesz, mint maga a Skógafoss.
861 Skógar
9. Skógar-múzeum
A vízeséstől mindössze néhány száz méterre található a Skógar Múzeum, amely a több, mint 15000 darabos leletgyűjteményével az egyik legnépszerűbb és legnagyobb múzeum az országban, nem ok nélkül. Ha nemcsak kívülről, hanem belülről is szeretnél gyeptetős házakat látni, akkor mindenképp látogass el ide!
Safnavegur 1, 861 Skógar
10. Kvernufoss vízesés
A Seljavallalaugtól néhány kilométerre keletre, Skógartól pedig csak egy kőhajításnyira található a Kvernufoss vagy másik nevén Kvarnarhólsárfoss vízesés, ami a kevésbé ismert látványosságok közé tartozik. A 30 méter magas vízeséshez kb. 10-15 perces sétával juthatsz el, a Skógar múzeum mögötti parkolóból, a folyó menti ösvényt követve.
A vízesés csak akkor válik láthatóvá, amikor közvetlenül a közelébe érünk. A Kvernufoss különlegessége, hogy amikor nincs befagyva, be lehet mögé sétálni, akárcsak a 30 kilométerre lévő Seljalandfoss mögé. Fantasztikus élmény és fotóhelyszín!
Safnavegur, 861 Skógar
11. Seljavallalaug, Izland egyik legrégebbi termálvizes medencéje
Ahhoz, hogy megtaláld ezt a lélegzetelállító környezetben található melegvizes medencét, a Skógafoss után az 1-es úton haladva tovább kelet felé, kb. 20 perc után le kell térned a 242-es számú földútra. Itt a parkolót elhagyva gyalog kell tovább túráznod a hegyek közé, ahol 20 perc séta után fogsz rátalálni erre a rusztikus medencére.
A 25 méter hosszú és 10 méter széles Seljavallalaug medence Izland egyik első épített medencéje. 1923-ban épült és azóta is az egyik legnépszerűbb fürdőhely az országban, főleg a különleges helyszín és gyönyörű kilátás miatt. Természetes melegvíz ömlik a medencébe és az áramlatnak köszönhetően a víz folyamatosan cserélődik.
Ne számíts azonban nagyon komfortos, meleg hőmérsékletre, a víz többnyire 20-30 fokos, ami egy kellemes úszásra elég lehet, de hosszas fürdőzésre kissé hűvös.
Gyakran előfordul, hogy a víz bealgásodik. Ez talán nem túl bizalomgerjesztő látvány, de természetes folyamat eredménye.
A medencét mindössze évente egyszer tisztítják és az a helyzet, hogy ma már annyi turista keresi fel ezt a helyet, hogy a medence öntisztuló képessége már nem bírja a nagy terhelést, így alkalmanként már kimutatható a vízben fekália, illetve bizonyos baktériumok jelenléte.
Ennek tudatában keresd fel a fürdőt. A medence mellett van egy egyszerű öltöző. Figyelj oda, hogy ne hagyj fürdőruhát vagy szemetet a helyszínen.
Sőt, akár lehetsz is annyira nagyvonalú, hogy a mások által esetleg otthagyott hulladékot egy zacskóban magaddal vidd kidobni, így téve egy keveset a helyi természeti környezet érintetlenségének megőrzéséért.
Evindarhólar, Dél-Izland
12. DC-3 repülőgéproncs a Sólheimasandur fekete homokján
Folytatva az utat Izland Déli-partján kelet felé, a Skógafosstól 10 km-re az út mellett egy nagy parkolóra lehetsz figyelmes, ahol valószínűleg sok-sok autó áll majd, pedig látszólag semmi érdekes nincs a közelben.
Ha azonban az autót hátrahagyva elindulsz a fekete sivatagon át, egy óra sétával megérkezel az elhagyatott repülőgéproncshoz, ami 1973 óta fekszik itt a semmi közepén. A látvány turisták sokaságát vonzza ide.
A gép a az Izlandon állomásozó amerikai csapatoknak szállított ellátmányt Höfn-ből Keflavikba, amikor üzemanyag hiány miatt héttagú legénységével a fedélzetén lezuhant.
A mai napig nem tudni biztosan, hogy mi okozta a balesetet, de valószínűsíthető, hogy a pilóta hibázott. A legénység tagjai bevallásuk szerint a zuhanás közben meg voltak bizonyosodva róla, hogy nem élik túl a balesetet.
Amikor azonban a felhők közül kibontakozott a táj, meglátták, hogy egy hatalmas területen elnyúló, fekete homokos síkság van előttük, amelyen biztonságban letenni a gépet üzemanyag nélkül is szinte gyerekjáték volt.
“Életem legsimább landolása volt” – nyilatkozta pilóta a szerencsés eset után.
A hadsereg később visszatért a géphez és minden használható alkatrészt eltávolított belőle, a géptestet azonban hátrahagyták. A roncs évtizedek óta fekszik ugyanott. Sokáig csak varjak fészkéül szolgált, az utóbbi évtizedben azonban a turizmus fellendülésével rendkívül népszerű turista célponttá vált.
Mivel a roncs magánterületen található, kocsival tilos a behajtás. Az autót egy parkolóban kell hátrahagyni, onnen pedig kb. 1 óra sétával lehet eljutni a géphez (oda-vissza 2 óra).
Ha nem akarsz gyalogolni, a parkolóból 45 percenként induló transzferbusszal (a jegy ára 2900 ISK/fő) hamarabb is eljuthatsz a roncshoz.
Figyelem! Rossz időben nagyon könnyű elveszíteni az ösvényt. Nem ritkák a homokviharok és a rendkívül rossz látási körülmények. A séta hidegben és szélben kifejezetten megterhelő, oda-vissza kb. két órát vesz igénybe. 2018-ban és 2020-ban összesen három turista lelte halálát a roncs közelében. Télen inkább nem javasoljuk a roncs felkeresését, csak jól felkészült, GPS-szel rendelkező túrázóknak ajánlott, vagy pedig vegyétek igénybe a transzferbuszt.
Sólheimasandur
13. Dyrhólaey-félsziget
Ha tenger-rajongó vagy, akkor a következő megállók minden bizonnyal nagyon fognak tetszeni. Ahogy folytatod az utadat az 1-es úton kelet felé, kanyarodj le a 218-as útra, amelyen haladva eljuthatsz a Dyrhólaey-félszigetre. A 218-as út kétfelé ágazik, mindkettő egy-egy kilátóponthoz vezet.
A bal oldali egy nagyobb parkolónál ér véget, ahonnan elsétálhatsz ahhoz a kilátóponthoz, ahonnan a Reynisfjara partot láthatod majd felülről, a jobbra tartó leágazás pedig a világítótoronyhoz vezet.
(A világítótoronyhoz vezető utat nemrég teljesen felújították, így már bármilyen autóval könnyen megközelíthető a kilátópont. Nyáron a nagy turistaforgalom miatt előfordulhat, hogy a parkoló esetleg teljesen betelik.).
Mindkét sziklaszirtről fantasztikus kilátás nyílik a végtelen tengerre, a környező látványos sziklaformációkra és a szénfekete, homokos tengerpartokra. Mi imádjuk, te se hagyd ki!
Május és augusztus között a sziklákat belakják Izland ikonikus madarai, a bohókás kinézetű lundák. A kb. 20 cm nagyságú madarak a sziklák tetején fészkelnek, így olykor egészen közelről is meg tudod őket figyelni. Légy nagyon óvatos, ne zavard meg őket!
A lundák költési területe körül van kerítve. Semmiképp se lépj a lezárt területre! A madarak ugyanis a fészkeiket mélyen a talajba fúrják, a fű alatt hosszú barlanglabirintusok rejtőznek, amelyek könnyen beomlanak, ha rálépsz.
Egy ilyen beomlás egy lundapár sok éve belakott otthonát teszi tönkre, ezzel ellehetetlenítve a páros családalapítási terveit egy teljes évre. Otthon híján pedig talán soha többé nem jönnek vissza ugyanide költeni. Ráadásul egy beomlott lyuk a talajban a sziklaperemhez közel akár az életedbe is kerülhet.
Május-júniusban a Dyrhólaey látogatása a fészekrakási/költési időszak alatt korlátozva van. A szikla és a kilátóhelyek csak a nappali órákban látogathatók, este 7 és reggel 9 között a terület zárva van.
870 Vík
14. Reynisfjara, a világ egyik legszebb nem-trópusi tengerpartja
A Reynisfjara Beach, vagy ahogyan sokan ismerik, a híres-nevezetes fekete homokos part, Izland egyik legszebb és talán legnépszerűbb tengerpart-szakasza a Dyrhóleay-től mindössze 20 km-nyi autózásra található.
Dyrhóleay szikláitól visszatérve az 1-es útra és onnan folytatva az utat kelet felé, kb. 15 km múlva térj le a 215-ös mellékútra és kövesd az utat a partig.
A Reynisfjara a legnépszerűbb tengerpart Izlandon. Itt egy helyen találsz csodálatos bazaltorgonákat, hihetetlenül látványos sziklatornyok meredeznek ki a vízből – a legenda szerint megkövült trollok – és a szénfekete homokos tengerpart sem egy mindennapi látvány.
Apály idején egy tágas barlangot is találsz a sziklában. Nyugat felé pedig szinte egészen a Dyrhóleay-ig el lehetne sétálni a nyílt, fekete homokos tengerparton.
Ez a tengerpart rendkívül veszélyes, minden évben történik baleset, a turisták figyelmetlensége miatt. A tengerfenék hirtelen mélyülése miatt a hullámok nagyon kiszámíthatatlanok, néha látszólag a semmiből érkezik egy hatalmas hullám, ami váratlanul messzire, akár 20 méterre is kicsap a parton. Nagyon sok embert ragadott már el itt a víz, sajnos több haláleset is történt.
Soha ne fordíts hátat a víznek, akkor sem, ha viszonylag távolinak tűnik, ahol a hullámok véget érnek. Ne menj a víz közvetlen közelébe és a gyerekekre különösen figyelj. Ne mássz fel a bataltozgonákra, ha a víz közelebb van, mint 20 méter. De a legjobb, ha egyáltalán nem mászol fel magasabbra, mint a legalsó orgonák.
A barlangtól keletre lévő partszakaszt végleg lezárták sziklaomlás miatt. A lezárt területre belépni életveszélyes.
A helyszínen a parkolás fizetős, 750 és 1000 ISK között, attól függően, hogy a P1 vagy a P2 parkolót választod. Továbbá kávézó és étterem található még itt.
870 Vík
15. Vík í Mýrdal
Az aprócska kis település a maga 320 lakosával valójában csak egy kis falucska, de Izland Déli-partján autózva meglátod, hogy Vík a környék „fővárosa”. A Reynisfjara parttól mindössze 10 km-re található, a hegy túloldalán.
Vík nagyszerű hely arra, hogy kicsit megpihenj. Itt találsz egy régi grill éttermet közvetlenül a benzinkút mellett illetve egy nagyobb bevásárló-központot szupermarkettel, túrabolttal, szuvenírboltot, egy remek kis kávézót és egy önkiszolgáló éttermet gazdag kínálattal, fantasztikus kilátással a fekete tengerpart látványos, megkövült trolljaira.
Érdemes itt is lesétálni a tengerpartra és a másik szögből is megcsodálni a sziklatornyokat, gyönyörködni a szénfekete homokban. Ha szerencséd van, fókákat is láthatsz a vízben. A dombtetőn található VÍk ikonikus piros tetős temploma, a Víkurkirkja, ahonnan szintén fantasztikus a kilátás.
Ha nem csak egy napra jöttél és van időd, sétálj fel a hegyre, ahonnan felülről fantasztikus rálátás nyílik a Reynisgrangar troll-szikláira és a fekete homokos tengerpartra. A helyi turistainformációnál lehet kérni útbaigazítást és túratérképet. A túra kb 2-3 órás, az útvonal jól jelzett.
A túrázáson kívül remek programlehetőségeket találsz itt, úgy mint siklóernyőzés, zipline, lovaglás a tengerparton, valamint jó szívvel ajánljuk a The Lava Show-t.
870 Vík
16. Hjörleifshöfði és a Yoda-barlang
A hegy tetején évszázadokon át egy farm is működött egészen 1936-ig, amíg egy gleccseráradat magával nem sodorta. A farm romjai a mai napig láthatók. A tetőről fantasztikus 360 fokos panoráma nyílik a környező tájra, a fekete homokos partra, az óceánra, és a gleccserekre.
A Hjörleifshöfði külön ékessége a Gígagjá barlang, amelyet a látogatók Yoda-barlangnak neveztek el, a bejáratának alakja miatt. A Yoda-barlang még viszonylag kevéssé ismert a turisták körében, bár egyre gyakrabban bukkan fel az Instagramon. Az utóbbi 1-2 évben több esküvőnek, eljegyzésnek és párfotózásnak adott fantasztikus helyszínt. Az 1-es főútról lekanyarodva egy földút vezet a sziklához, amely az út rossz állapota miatt általában csak terepjáróval járható biztonságosan.
Þjóðvegur
17. Fjaðrárgljúfur, a világ egyik legszebb kanyonja
A Fjaðrárgljúfur (kiejtve: fjad-ráor-gljú-vür) kanyon éppen annyira észbontóan szép, mint amennyire nehéz kiejteni a nevét. Víktől kb. 70 kilométerre található, az 1-es útról le kell térni észak felé és egy földút vezet a kanyonhoz. A parkolótól pedig könnyen járható túraútvonal vezet körbe a legszebb részeken.
Hihetetlenül sejtelmes látványt nyújt, ahogy a kanyargó, moha fedte sziklafalak 100 méter magasan tornyosulnak a folyó fölé.
A gyönyörű kanyont alulról és felülről is meg lehet közelíteni, és meg is éri körbejárni minden irányból.
Télen a kanyont nehéz megközelíteni, ilyenkor általában már csak négykerék-meghajtású autóval tudsz biztonságosan letérni a főútról. Nem ritka az sem, hogy a kanyon mentén vezető túraútvonalat lezárják a vegetáció védelme érdekében. Vedd komolyan a lezárásokat, mert visszafordíthatatlan károkat lehet okozni akaratlanul is. Itt tudod ellenőrizni, hogy az útvonal járható-e.
Követve a néhány influenszer által népszerűvé tett viselkedést, rengeteg turista fotózkodik itt a lezárt területekre bemászva. Kérjük, te ne kövesd ezt a példát, mert könnyen kiköthet a te fotód is a “szégyenfalon”: a helyiek által létrehozott Facebook csoportban, ahol felelőtlenül viselkedő turistákon élcelkednek az izlandon élők, illetve ha a közelben járőröző parkőr rajtakap, akkor még pénzbüntetést is kaphatsz.
A parkolás 1000 ISK-ba kerül.
Holtsvegur, 880 Kirkjubæjarklaustur
18. Eldhraun lávamező – gyönyörű, de drámai a története
Ha folytatod az utad Izland Déli-partján kelet felé, hamarosan hitetlenül érdekes tájon át vezet az út. 565 négyzetkilométeren terül el itt az Eldhraun lávamező.
A megszilárdult lávát vastagon benőtte a moha, és különleges, kerekded, puha buckákat hozott létre, melyek úgy terülnek itt el, mind milliónyi bársonyos, puha párna, amerre a szem ellát. Itt járva az embernek tényleg az az érzése támad, hogy a tündérek, trollok és manók földjén járunk!
A lávamező a Laki vulkán 1783-84-es kitörése során keletkezett. A kataklizmikus esemény során nyolc hónapon át folyamatosan ömlött a vulkánból a forró láva és a mérges gázok, aminek következtében 20 település megsemmisült, Izland lakosságának 25%-a és az állatállomány 50%-a kihalt.
Vannak kijelölt parkolóhelyek a lávamező mentén, ahol meg tudsz állni és közelebbről is szemügyre venni a mohát. Kirkjubaejarklaustur városkában pedig egy mohamúzeumot is találsz.
A moha egy nagyon érzékeny növény, bármennyire is csábító, semmiképpen ne lépj rá! Ha megsérül, akár 100 évbe telik regenerálódnia. Nagyon sok turista rongált már bele a mohaföldbe, ne kövesd a példájukat és ne lépj le a kijelölt útról. Akkor sem, ha mások által letaposott ösvényt találsz, ami nincs jelölve.
Þjóðvegur, 880 Kirkjubæjarklaustur
19. Kirkjubaejarklaustur
A Déli-part egyik legnagyobb települése az egyébként aprócska Kirkjubaejarklaustur (kiejtve: kirkjü – báejár- klajsztür vagy röviden klajsztür). Ez az egyetlen település a Vík és Höfn között elterülő közel 300 km-en. Nagyjából 500-en élnek itt és a falu vonzáskörzetében található farmokon.
A falu történelme messzire nyúlik vissza, egyes források szerint már a Vikingek előtt éltek itt ír szerzetesek. Annyi biztos, hogy a 12. századtól működött itt egy Bencés apácazárda közel négy évszázadon át. Számos helyi monda született az apácákról és róluk lett elnevezve a közeli tó és vízesés is.
Klaustur-t a Vatnajökull kapujaként is emlegetik, ugyanis elhagyva a falut, rövidesen megérkezel a nemzeti park területére, ahol a Vatnajökull gleccser kíséri majd az utad több száz kilométeren át
Az aprócska benzinkúton melegétel és fagyi is kapható, illetve feltankolhatsz a benzin mellett rágcsálnivalóval is. Ideális pihenőhely a Déli-parton utazóknak.
A korábban már említett moha kiállításnak a helyi turista információs központ ad helyet. A környéken számos vendégházat és kisebb hoteleket is találsz. Ha itt szállsz meg, töltsd le a “Klaustrur trail” nevű ingyenes mobil applikációt, amely végigvezet a környék természeti szépségein.
Klausturvegi, 880 Kirkjubæjarklaustur
20. Kirkjugólf
Kirkjubaejarklaustur egyik érdekessége a Kirkjugólf (jelentése: ‘templom padló’). A képződményt egy rövid sétával éred el a parkolóból. A fű között, a talajon szabályos hatszög alakú, lapos köveket találsz, melyek azt a hatást keltik, mintha egy ősi templom romjaiból fennmaradt járólap maradványai lennének.
A látszattal ellentétben azonban ezek természetes képződmények: ugyanaz a vulkanikus folyamat hozta létre őket, mint a Reynisfjarán vagy a balatoni Hegyestűn található bazalt orgonákat: a kiömlő bazaltláva gyors lehűlése és hirtelen megszilárdulása okozza a szabályos formák kialakulását.
Geirland, 880 Kirkjubæjarklaustur
21. Foss á Sídu vízesés
Kirkjubaejarklausturtól az 1-es úton tovább haladva azonnal észre fogod venni a látványos Foss á Sídu vízesést (jelentése: ‘vízesés az út mentén’). A gyönyörű zuhatag magánterületen található, ezért nem lehet közvetlenül a közelébe menni, de egy parkolóhelyen meg tudsz állni, hogy megcsodáld viszonylag közelről.
Þjóðvegur
22. Dverghamrar sziklák (“törpe sziklák”)
Átellenben a vízeséssel, az út másik oldalán találod a Dverghamrar (‘törpe sziklák”) bazalt tornyait. A látványosság megközelíthető egy rövid sétával a parkolótól. Ellentétben a Kirkjugólf-fal, itt a hatszögletű oszlopok a föld fölé emelkednek, mégpedig 4-5 méter magasságban, csakúgy, mint Reynisfjarán. Dverghamrar ma már védett természeti terület.
Þjóðvegur
23. Lómagnúpur
A Déli-part egyik ékessége, Izland egyik legtöbbet fotózott hegye a Lómagnúpur. Az egyes út mellett tornyosuló óriás 688 méter magas, falai szinte teljesen függőlegesek. Az ámulatba ejtően látványos hegyorom sok kilométeren keresztül uralja a tájat, akár nyugatról kelet felé utazunk, akár az ellenkező irányba. Lómagnúpurt vulkánkitörések, gleccserek és gleccseráradások formálták ilyen különlegessé.
A legenda szerint a hegy gyomrában lakik Izland egyik védelmezője, egy óriás, aki a Déli-partot óvja a rossz erőktől. A mitikus alakot izland címerén is láthatjuk
Tudnivalók: A hegy szépsége könnyen elvonja az autóvezetők figyelmét, ezért lassíts le és számíts az út szélére lehúzódott járművekre illetve az út közepén fotózkodó turistákra. Ha szeretnél megállni fotót készíteni, semmiképp ne parkolj az út szélén (akkor sem, ha másokat látsz így tenni).
Vannak megállásra kialakított helyek, ahol nem zavarod a forgalmat és téged sem ütnek el, miközben a hegyet fotózod. Semmiképpen se térj le azonban a kijelölt útról illetve pihenőhelyről, a Lómagnúpur környéke ugyanis fokozottan védett természetvédelmi terület.
Þjóðvegur
24. Skaftafell Természetvédelmi Terület
A Skaftafell Természetvédelmi Terület az egyik legnépszerűbb célpont a Dél-Izlandra látogató természetkedvelők körében. Korábban önálló nemzeti parkként (Skaftafell Nemzeti Park) tartották számon, 2008 óta azonban a Vatnajökull Nemzeti Park részét képezi.
Ha túrázóként ide látogatsz, megkaphatsz szinte mindent: jól jelzett túraútvonalak mentén fedezheted fel az itt található fantasztikus vízeséseket, buja erdőkön és kősivatagon átvágva kapaszkodhatsz fel a szebbnél szebb hegygerincekre és csúcsokra, hogy a közeli gleccserek elképesztő látványában gyönyörködhess.
Az itt található turistacentrumból indulnak a Vatnajökull legszebb és legnépszerűbb gyalogos-, gleccser- és jégbarlang túrái.
A turistaközpont mellett találsz egy kis éttermet, ami kávézó és élelmiszerbolt is egyben. Az itt található hatalmas kempingben pedig még a legzsúfoltabb nyári hónapokban is garantáltan találsz helyet. A parkolás fizetős, a napijegyet (750 ISK) a helyszíni automatából, a Parka mobil app segítségével, illetve ezen a weboldalon online is meg tudod venni.
Skaftafell Visitor Center, Öræfi Road 998, 785 Öræfum
25. Svartifoss vízesés
A képeslapokból, magazinokból és Instagram-fotókról jól ismert, fekete bazaltoszlopokkal körbevett Svartifoss (jelentése: Fekete vízesés) az egyik legkülönlegesebb vízesés Izlandon. A vízesést a Skaftafell Turistacentrumtól egy jól jelzett, könnyen járható útvonalon oda-vissza kb. 5,5 km hosszú túrával érheted el.
A több, mint 20 méter magasból, keskeny sávban lezúduló víz orgonasípszerűen elhelyezkedő, fekete bazaltoszlopokon át zuhan a mélybe. Ez a különleges természeti képződmény adta az inspirációt a Reykjavíkban található Hallgrímskirkja templom építészeti tervéhez.
Skaftafell Visitor Center, Öræfi Road 998, 785 Öræfum
26. Svínafellsjökull gleccser
A Vatnajökull jégsapkához tartozó Svínafellsjökull gleccsernyelv csupán néhány kilométer távolságra található a Skaftafell Természetvédelmi Területtől, valamint jól látható az 1-es főútról is.
A körülbelül 1000 éves, jellegzetesen kék színű gleccser az egyik legkedveltebb gleccsertúra célpontnak számított az elmúlt években, ezen kívül több hoolywood-i film és TV-sorozat forgatási helyszínéül is szolgált. A leghíresebbek ezek közül a Batman: Kezdődik, az Interstellar és Trónok harca.
2018 nyarán betiltották a vezetett túrákat és a gleccser megközelítését, ugyanis a gleccser melletti hegy oldalában hatalmas repedések keletkeztek. Azóta a helyszín újra megközelíthető, egy új útvonalnak köszönhetően.
Saját felelősségre, egy gyors látogatás erejéig meg lehet közelíteni a gleccserlagúna végén található területet, de a gleccser melletti hegyoldalra felmenni és magára a gleccserre lépni életveszélyes.
Sajnos, a helyszínen kiálltott, gleccseren eltűnt turisták emléktáblái és a nyilvánvaló tiltás ellenére is akadt olyan magyar Youtuber, aki képzett vezető és bármiféle biztonsági felszerelés nélkül rámerészkedett a gleccserre, kockáztatva ezzel a saját életét. Te ne kövesd a rossz példát!
27. Hofskirkja, Izland egyik leghíresebb gyeptetős temploma
Izland délkeleti részén, csupán néhány száz méterre az 1-es főúttól található a Hofskirkja, Izland talán leghíresebb gyeptetős temploma.
A faváz alapra épített gyeptéglák kiváló védelmet nyújtottak a zord időjárási körülményekkel szemben, ezért ez az építkezési mód nagyon elterjedt volt az izlandiak körében. Összesen hat gyeptetős templom maradt fenn az utókornak, amelyek közül a Hofskirkja az egyik legutolsó templom, amely ebben a régi építési stílusban épült.
A templom melletti hotel kínálja az egyik legolcsóbb szálláslehetőséget a környéken.
A templombelső turisták számára nem látogatható, de a sírkert igen, így kívülről meg tudod csodálni ezt a különleges templomot.
Hofsvegur, Hof, 785 Öræfum
28. Fjallsárlón gleccserlagúna
A dél-Izlandon utazó turisták nagy része az úszó jéghegyeiről ismert Jökulsárlón gleccserlagúnához igyekszik, amely az 1-es főútról is jól látható.
Kevesebben tudják, hogy a Jökulsárlón közelében található egy másik lagúna. Ez utóbbi sokkal kisebb, de rendkívül látványos gleccsertó, a Fjallsárlón, amely rejtve marad a főúton autózók szemei elől. Pedig a kis mérete ellenére legalább annyira látványos, sőt bizonyos tekintetben még látványosabb is a nagy testvéréhez képest.
A lagúna méretéből adódik az előnye: sokkal kisebb területen gyűlnek össze a gleccserről leváló jéghegyek, amelyhez a lagúna végén, szinte karnyújtásnyira kígyózó gleccser fantasztikus hátteret ad. Ha jó fotókat szeretnél a jéghegyekről, amelyen a gleccser is látszik, akkor semmiképp se hagyd ki ezt a helyet!
Kisebb motorcsónakos túrák, valamint kajaktúrák itt is elérhetőek, illetve találsz itt egy kis kávézót/éttermet is.
785 Öræfum
29. Jökulsárlón gleccserlagúna
A Jökulsárlón talán a legkülönlegesebb és legszebb hely Izlandon. Leírhatatlan a Vatnajökull gleccser Breiðamerkulsjökull nevű gleccsernyelvéről leváló hatalmas, kék jéghegyek látványa, ahogyan a lagúna torkolatánál összetorlódnak és onnan szép lassan a tengerbe úsznak.
Egy-egy ilyen nagyobb jéghegy olykor kettéhasad, aztán hatalmas robaj kíséretében a vízbe omlik. A jéghegyek mérete változó, de a nagyobb darabok elérhetik a 20-30 métert.
A lagúna egyben Izland legmélyebb tava is, mélysége meghaladja a 250 métert. A tó mérete 1970 óta megduplázódott. A globális felmelegedés hatására a gleccsernyelv egyre zsugorodik és a jég helyén visszamaradt mélyedést elfoglalja a víz.
Órákat el lehet tölteni a itt a lassan sodródó jéghegyeket csodálva. Akárhányszor is jár itt az ember, az állandóan változó Jökulsárlón mindig csodálatos és mindig más. Nincs két egyforma nap, nincs két egyforma jéghegy.
Ha Izlandra jössz, semmiképp se hagyd ki, enélkül nem lehet teljes egyetlen izlandi utazás sem. Sok magyar utazó csupán Vík-ig utazik, majd onnan visszafordul, így pont a lényegről maradnak le.
Mindenképp utazz el idáig és ha teheted, fizess be egy motorcsónak vagy kétéltű hajó túrára. Garantáltan ez lesz az egyik csúcspontja az utazásodnak.
A helyszínen a parkolás fizetős, 1000 ISK-ba kerül személyeutó esetében.
A kétéltű hajó- és motorcsónak túrákra a helyszínen is tudsz jegyet venni, de a tapasztalataink szerint a helyek nagyon gyorsan betelnek, így érdemes előre foglalni. A túrák májustól november közepéig üzemelnek.
Mint oly sokminden más Izlandon, a lagúnában található jéghegyek mennyisége és állapota is az időjáráson múlik. Ősztől tavaszig, egy-egy nagyobb vihart követően jelentősen lecsökkenhet a lagúnában található jéghegyek száma. Ritkán az is előfordul, hogy az erős szél az összes jéghegyet kifújja a lagúnából.
A Jökulsárlón gleccserlagúna 2017 óta védett természeti rezervátum, a vadkempingezés (itt is) szigorúan tilos.
Télen a lagúna körüli terület tükörjéggé fagy. Mivel a vízhez egy lejtőn kell leereszkedni, mindenképp érdemes csúszásgátló talpat viselni.
A jégtömbökre nem szabad rálépni! Bármikor átfordulhatnak, elsordódhatnak.
A lagúna vize soha nem fagy be teljesen, ugyanis sós tengervízzel kevederik. Ne lépj rá a jégre akkor sem, ha biztonságosnak tűnik.
Þjóðvegur, 781 Hornafjörður
30. Gyémánt-Part (Diamond Beach)
A Jökulsárlón lagúnával átellenben, 1 km-re az út másik oldalán található a méltán híres Gyémánt Part, közismertebb (angol) nevén a Diamond Beach. A gleccserről leváló jéghegyek a lagúnából a tengerbe sodródnak, hogy aztán az erős hullámzás hatására a partra vetődjenek. A sós víztől széttöredezett jégdarabok akár a gyémántok, úgy ragyognak a fekete vulkáni homokban – a Gyémánt part innen kapta a nevét.
A part minden nap máshogy néz ki. Van, amikor hatalmas, több méteres jégtömbök vetődnek partra, és van, amikor “csak” ökölnyi vagy 30-40 centis jégkövek. Nagyon ritkán olyan is előfordul, hogy szinte teljesen kiürül, ilyenkor érdemes messzebb sétálni a vízparton, hátha a jégtömbök messzebb értek partot. A tömbök olyakor annyira feltorlódhatnak, hogy át kell mászni rajtuk, hogy eljuss a vízpartig.
Így vagy úgy, mindenképp kulönleges látvány!
A Gyémánt-part folyóhoz közel eső részén gyakran látni fókákat a homokban sütkérezni.
Ha közvetlenül a folyótorkolatnál még nem látsz jéghegyeket, ne csüggedj, csak kezdj el felfelé sétálni a part mentén. Olykor akár több száz métert is érdemes gyalogolni, hogy igazán szép, nagy darabokat találj.
Sokan szeretnek a jégtömbökre felmászva fotózkodni, ami abszolút érthető. Légy óvatos. Csak akkor mássz fel a jégre, ha szárazon van, biztonságos távolságra a víztől.
Előfordult már olyan, hogy a kicsapó hullám magával sodorta a jégtömböt a nyílt vízre, rajta a turistával, akit aztán ki kellett menteni a 4 fokos tengerből. Gyerekeket semmiképp ne hagyj felmászni a tégtömbre!
Þjóðvegur, 781 Hornafjörður