A geotermikus fürdőzés egyidős Izland történelmével. Már a vikingek is kihasználták a földből feltörő meleg víz adta lehetőségeket, és a hőforrásokban való fürdőzés népszerűsége a modern fürdőszobák megjelenésével sem csökkent.
A melegvizes fürdőzés itt valóban a mindennapi kultúra része – ezt mi is tapasztalatból mondhatjuk. A gyakran barátságtalan időjárást, a téli viharokat és a csípős szeleket jótékonyan ellensúlyozza a szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló meleg víz. Nem csoda, hogy a turizmus fellendülésével sorra nyílnak az újabb és újabb termálfürdők.
Sokan azonban még ma is a leginkább természetközeli és autentikus élményt keresik, amelyet a természetes hőforrások kínálnak. Ezekből valóban rengeteg akad szerte az országban – de a romantikus elképzeléseken túl számos rejtett „szépséghibájuk” is van, amelyekkel nem árt tisztában lenni.
A természetes, „ingyenes” hőforrások árnyoldalai
A természetes hőforrásokat akkor lehet igazán élvezni, ha kéretlen társaság nélkül, nyáron, ideális időjárási körülmények között tudjuk használni őket. Ilyenkor valóban főnyeremény az élmény, és összehasonlíthatatlan bármilyen épített fürdővel. Azonban ezek a körülmények ritkán adottak egyszerre, így sokan úgy érezhetik, hogy több kényelmetlenséggel jár a használatuk, mint amennyi örömet nyújtanak.
Ettől függetlenül még mindig sokan próbálkoznak velük – a kérdés inkább az, hogy ki tudja felelősen élvezni őket.
Az élmény ára – ha természetes hőforrást választasz
Sokan azért választják a természetes hőforrásokat, mert „ingyenesek”. A valóságban viszont ennek is megvan az ára – csak nem közvetlenül a pénztárcáddal, hanem kényelmi szinten, időben vagy kompromisszumokban fizeted meg.
A kényelem hiánya
Ez az első és legnagyobb ár, amit megfizetsz. Semennyire sem kellemes 5 °C-ban, esőben, szélben vetkőzni vagy öltözni. Nem lesz kényelmes kiugrani a meleg vízből, ha a ruhádra esik az eső, vagy elviszi a szél a törölköződet. A forráshoz vezető túra sem feltétlenül az, és az sem mindenkinek komfortos, ha akár ellenkező nemű idegenek előtt kell öltöznie-meztelenkednie.
Ezeken a helyeken nincs öltöző, mosdó, szemetes, fedett menedék vagy büfé. Az alapvető igényeid kielégítéséhez vagy vissza kell fognod magad, vagy előre, tudatosan meg kell tervezned mindent.
A tervezhetőség hiánya
Ha előre betervezel egy természetes hőforrásban fürdőzést az útitervbe, jó, ha tudod: semmi sem garantált. Lehet, hogy mire odaérsz, már egy szerelmespár üldögél benne, egy hangos társaság foglalja el, vagy egy influenszer épp a huszadik TikTok-videóját forgatja. Ilyenkor nincs garancia arra, hogy sikerül a terved megvalósítása: lehet, hogy be tudsz csatlakozni, de az is lehet, hogy hosszú ideig várnod kell… vagy egyszerűen továbbállsz. Sajnos ez ma már nagyon sok helyszínen reális forgatókönyv, ezért is fontos, hogy ezeket a helyeket mindig egy kis rugalmassággal és B tervvel közelítsd meg.
Persze léteznek nagyobb kapacitású természetes források is – például a híres Reykjadalur meleg vizű patak vagy a Seljavallalaug –, de azoknak is megvannak a maguk buktatói. A Seljavallalaug medence vize például eleve csak 20-30 fokos, de csapadékos időszak után a Reykjadalur patak vize túl hideggé hűlhet, illetve száraz időszakban viszont túl meleg is lehet, ha a hideg víz utánpótlása lecsökken.
A túraösvényeket időnként lezárják elsarasodás miatt, és olyan is előfordul, hogy magát a forrást zárják le, mert a turisták tömegei által okozott óriási mértékű túlhasználat következtében elszaporodnak a baktériumok, ami megtörtént már többször a túrázók által kedvelt Landmannalaugar-ban és a Hrunalaug-nél, a Grógajá-ban, valamint számtalan másik természetes hőforrásban is.
Mindez azt jelenti, hogy a természetes fürdőzést nehéz biztonsággal betervezni. Elveszi az értékes idődet, és lehet, hogy a fürdés végül nem is valósul meg – vagy nem éri meg a befektetett energiát.
Higiénia
A természetes hőforrások környékén általában nincs WC vagy kuka. Szomorú, de gyakori látvány az eldobált szemét, otthagyott ruhadarabok, vagy ami még rosszabb: emberi ürülék, női higiéniai termékek nyomai. És mivel nincs személyzet, nincs takarítás sem – ezek a szennyeződések gyakran napokig, hetekig ott maradnak, tönkretéve a hely élményét.
Mivel a vadon található természetes hőforrásokat Izlandon nem kezelik hivatalosan fürdőhelyként, vagyis nincs vízminőség-ellenőrzés, fertőtlenítés vagy higiéniás kontroll. Az Izlandi Környezetvédelmi Ügynökség (Umhverfisstofnun) is figyelmeztet arra, hogy a vadonban lévő források használata saját felelősségre történik, és nem garantált a víz tisztasága.
A helyi médiában több cikk is megjelent már arról, hogy a zsúfoltság következtében a hőforrásokban nemcsak kimutathatóvá vált az emberi fekália, de számos estben a koncentrációja meghaladta a normál határérték akár 200-szorosát is.
Gyakran állatok, például juhok, madarak, rókák is megfordulhatnak ezeknél a forrásoknál. Ha a forrás alacsonyabb hőmérsékletű, vagy nincs megfelelő vízáramlás, az ideális környezetet teremthet baktériumok, gombák elszaporodásához – különösen E. coli vagy Campylobacter típusú fertőzésekhez. Mivel nincs vízminőség-ellenőrzés, legfeljebb utólag, a jelentkező tünetekből (például bőrkiütés, gyomorrontás, húgyúti fertőzés) és az utazási útvonal alapján lehet feltételezni, hogy honnan szedted össze a betegséget.
Biztonság
Néhány természetes hőforráshoz csak túrázva tudsz eljutni, és a közösségi média torzító hatása miatt sokan hajlamosak azt hinni, hogy ez is csak egy könnyű séta – ahogy nyáron tűnik a képeken. Csakhogy ez korántsincs így. Egy téli túra már 1–2 kilométeres távon is komoly kihívást jelenthet, bizonyos esetekben akár életveszélyes lehet, ha a körülmények rosszra fordulnak és a túrázó tapasztalatlan, és nincs megfelelően felkészülve.
Velünk is megtörtént már, hogy a biztonságunk érdekében a visszafordulás mellett döntöttünk a Reykjadalurhoz vezető – egyébként nyáron könnyűnek számító – túraösvényen, mert alábecsültük az időjárást és túlbecsültük a saját felkészültségünket.
Semmilyen „epikus élmény” nem éri meg azt, hogy kockáztasd a biztonságod. A természetet tisztelni kell – nemcsak a környezet, hanem a saját testi épséged miatt is.
Kinek valók a természetes hőforrások?
Sokan azért választják a fürdőzésnek ezt a formáját, mert látták másoktól, és iszonyúan menőnek tartják. Csakhogy ez a hozzáállás rendkívül ártalmas. Ha kizárólag azért keresel fel egy természetes fürdőt, mert jól mutat majd az Instán, akkor nem jó irányból közelíted meg a dolgot. Azzal, hogy megosztod a közösségi médiában, újabb embereket vonzol oda, így a hely értéke még tovább csökken – és egyre kevésbé lesz élvezhető.
Persze, késő bánat: ez a trend már tíz éve is visszafordíthatatlan volt, és ma már szinte lehetetlen úgy használni ezeket a forrásokat, ahogy azt sokan elképzelik. Mi személy szerint már nem is próbálkozunk vele, a cikkben található képek mindegyike több, mint 8 éves.
A természetes hőforrások azoknak valók, akik rendkívül rugalmasan kezelik az útitervüket, felkészültek a „rejtett költségekre” (kényelem, időjárás, bizonytalanság), képesek felelősen használni ezeket a helyeket.
- A befektetett energia ellenére is le tudnak mondani az élményről, ha úgy hozza a helyzet: nem másznak be, ha a terület le van zárva és nem rondítanak bele a szerencsés szerelmespár idilli pillanatába.
- Meg tudják tartani az élményt maguknak, anélkül hogy TikTok- vagy Instagram-videót gyártanának „Izland 10 legjobb titkos hőforrása” címmel.
- Észreveszik a felelősségüket és visznek egy üres kukazsákot magukkal, amiben lehoznak némi szemetet a helyszínről
- Képesek hálával megélni és eltenni maguknak azt a pillanatot, ha megadatik a ritka szerencse, hogy egy természetes hőforrást valóban magukénak tudhatnak – akár csak tíz percre is.
A természetes hőforrások helyett – normalizáljuk a fizetős termálfürdőket
Izlandon a termálfürdők úgy nőnek ki a földből, mint a gomba – és ez egyáltalán nem baj. A geotermikus energia és melegvíz itt szinte korlátlanul áll rendelkezésre, és ezek a létesítmények a világ legfenntarthatóbb fürdői közé tartoznak.
Az utóbbi években épült fürdők ráadásul rendkívül ízlésesen és tudatosan úgy lettek kialakítva, hogy illeszkedjenek a tájba és a helyi kultúrába. A dizájn, a belső terek, az anyaghasználat mind az izlandi és skandináv esztétikát tükrözik – szubjektív véleményünk szerint kiválóan.
Ezek a fürdők nemcsak biztonságos élményt nyújtanak, hanem munkahelyeket is teremtenek, különösen vidéken, ahol a térség fontos munkáltatóivá válnak. Emellett tehermentesítik a természetes hőforrásokat, elterelik a látogatói nyomást a legérzékenyebb, védtelen helyekről – és ezzel hozzájárulnak a természet megóvásához.
És mondanunk sem kell: kényelmesek, biztonságosak, tiszták és különleges élményt nyújtanak. Mindegyik másért emlékezetes – és mindegyik abszolút epik és „Insta-worthy”. Bár a népszerűbb fürdők időnként valóban zsúfoltabbak lehetnek, a fizetős fürdőknél alkalmazott létszám-limit miatt sosem lesz tömegnyomor és mindig meg lehet találni azokat a helyeket vagy napszakokat, amikor nyugodt körülmények között élvezhetők.
Ezidáig négy ilyen fürdőről írtunk részletesen itt a helloizland.hu-n – és hamarosan jönnek a következők is.
- Laugarás Lagoon – Izland legújabb termélfürdője
- Hvammsvík Hot Springs – Izland egyik legautentikusabb fürdője
- Az izlandi Kék Lagúna
- Sky Lagoon, Reykjavík luxus termálfürdője
Látogass vissza, ha kíváncsi vagy, melyik fürdőt érdemes még kipróbálni!
