A legtöbb túrán – a szezon és régió függvényében – az alábbi bálna- és delfinfajokkal van esély találkozni, az észlelési gyakoriságuk sorrendjében:
- Csukabálna (Minke whale)
A leggyakrabban megfigyelhető bálnafaj Izlandon, egész évben jelen van. Testhossza 6–10 méter, többnyire egyedül vagy kisebb csoportokban mozog. Kíváncsi természetű, gyakran felbukkan a hajók közelében, ám nem mutat látványos viselkedést. Jellemző rá, hogy rövid időre megmutatja a hátuszonyát, majd újra eltűnik. Kilégzéskor alacsony, kevésbé látványos páraoszlopot fúj ki – főként, ha nem mélyről jön fel. Élettartama 30-50 év között mozog.
- Hosszúszárnyú vagy púpos bálna (Humpback whale)
A látogatók kedvence: látványos, barátságos és kíváncsi faj, fotogén viselkedéséről híres. Gyakran ugrik ki a vízből, közel merészkedik a hajókhoz, és nem riad vissza az emberi jelenléttől.
Hossza általában 13–15 méter, de elérheti a 17 métert is. Kilégzéskor páraoszlopa akár 3 méter magasra is felcsaphat, ami 2–3 másodpercig látható. Átlagosan 4–14 km/órás sebességgel úszik, de veszély esetén elérheti az akár 27 km/órás sebességet is. Merülései legfeljebb 30–35 percig tartanak. Élettartama 45–100 év is lehet. Nyáron különösen gyakori látvány Izland körül. A hosszúszárnyú bálna észlelések száma jelentősen nőtt az elmúlt évtizedben a Faxaflói-öbölben (Reykjavíkál), különösen a főszezonon kívül.
- Fehércsőrű delfin (White-beaked dolphin)
2,5–3 méter hosszú, nagyobb testű delfin. Gyakran több tucat, vagy akár több száz egyedből álló csapatokban mozog. Játékos faj, gyakran teljesen kiugrik a vízből, sokszor elegáns ívben vagy pörgő-forgó mozdulattal.
- Barna delfin (Harbour porpoise)
1,5–2 méter hosszú, társas, játékos természetű, de ritkán mutat meg magából sokat. A felszínen csak rövid ideig látható, többnyire egy gyors felbukkanás erejéig. Egész évben a partközeli vizekben él.
- Kardszárnyú delfin – orka (Orca, killer whale)
Különösen gyakori látogató a Snæfellsnes-félsziget és a Westmann-szigetek környékén. Hossza 5–8 méter, a hímek hátúszója akár 1,8 méter magas is lehet. Családi csoportokban élnek, 5–20 egyedet számlálnak, és szoros szociális kapcsolatokat ápolnak egymással. Az orka az egyik leggyorsabb tengeri emlős, sebessége elérheti az 50 km/órát is. Leggyakrabban télen, tavasszal és kora nyáron figyelhetők meg, főként Izland nyugati partjainál.
- Barázdásbálna / Uszonyos bálna (Fin whale)
A világ második legnagyobb bálnája, testhossza elérheti a 20–24 métert, súlya pedig akár 70 tonna is lehet. Bár ritkább látvány, mint a csukabálna vagy púpos bálna, Izland környéki vizeken rendszeresen előfordul, különösen nyáron és kora ősszel.
Gyors és erőteljes úszó, akár 40 km/óra sebességre is képes, így gyakran csak rövid ideig lehet megfigyelni. Jellegzetes, aszimmetrikus színezetű: bal oldalán sötét, a jobb alsó állkapcsa viszont világosabb – ez segíthet az azonosításban.
Kilégzéskor kb. 5 méter magas, függőleges páraoszlopot fúj ki, de mérete ellenére viszonylag visszafogott viselkedésű, nem közelíti meg a hajókat annyira, mint például a hosszúszárnyú bálna.
Barázdásbálnák leginkább a nyíltabb vizekben figyelhetők meg, például Faxaflói térségében vagy az Északi-sarkkörhöz közel eső mélyebb tengeri részeken.
- Ámbráscet (Sperm whale)
Az állat testhossza 11–16 méter. Kilégzéskor jellegzetes, 2–5 méteres ferde páraoszlopot fúj oldalra és előre, amely akkor is árulkodó, ha maga az állat csak részben látszik. Gyakran akár 10 percig is nyugodtan pihen a felszínen, mielőtt újra alámerül. Rendszerint nagycsaládokban élnek. Izland vizeiben főként március és június között fordulnak elő, jellemzően a Snæfellsnes-félsziget körül, de néha nyár végén is láthatók.
- Gömbölyűfejű delfin, pilótabálna (Pilot whale)
5–6 méter hosszú, társas faj, általában 10–30 fős csoportban mozog. Nagyon aktív, gyakran csapkodja a vizet a farkával, vagy kiemelkedik a vízből úgynevezett „kémkedő” pozícióban, amikor csak a feje látszik ki a vízből.
- Kék bálna (Blue whale)
A Föld legnagyobb élőlénye, hossza elérheti a 30 métert, testtömege pedig a 150 tonnát is. Bár ritkán, de Izland vizeiben is alkalmanként megfigyelhető, főként tavasszal, amikor az állatok a táplálékban gazdag északi vizek felé vándorolnak.
Kilégzéskor jellegzetesen magas, függőleges páraoszlopot fújnak ki, amely akár 9 méter magasra is törhet – ami már messziről is jól látható. Mozgásuk lassú és méltóságteljes, ha mély merülésre készülnek, látványosan megemelik farokuszonyukat.
Kék bálnát nem gyakran lehet látni, leginkább április és június között. 2025 júliusában azonban több túrán is feltűntek – különösen a Snæfellsnes-félsziget környékén, illetve a Nyugati-fjordok közelében.