A Reykjanes-félsziget látnivalói

A Reykjanes-félsziget az egyik olyan izlandi régió, amelyik különösen közel áll a szívünkhöz. Mivel a fővárosból könnyen elérhető, gyakran kiruccanunk ide, amikor nincs időnk messzebbre menni. Ettől még egyáltalán nem érezzük kompromisszumnak: pont azért rajongunk ezért a vidékért, mert ilyen kis területen is elképesztően látványos és változatos tájakat kínál.

A félsziget földtani öröksége miatt megkapta az UNESCO Globális Geopark címet. Itt bukkan a felszínre ugyanis az Atlanti-óceán közepén húzódó hátság, amelynek mentén az észak-amerikai és az eurázsiai kőzetlemez távolodik egymástól. A folyamat nyomait a tájban is látni: a hosszú, mély hasadékokban, a vulkáni kráterekben és a lávamezőkben. A fortyogó geotermikus területek pedig egészen közelről mutatják meg, mennyi hő van a felszín alatt.

Ehhez képest sokáig nagyon alulértékelt régió volt. A Kék Lagúna és a nemzetközi repülőtér miatt rengetegen megfordultak itt, de kevesen szántak időt arra, hogy a félsziget többi látnivalóját is bejárják.

Ezen valamennyit változtatott a 2021-es vulkánkitörés és az azt követő kitörések sorozata. Az új lávamezők helyenként teljesen átformálták a tájat, a kitörések pedig rengeteg látogatót vonzottak a félszigetre.

Ebben a cikkben bemutatjuk a Reykjanes-félsziget legszebb látnivalóit és néhány kevésbé ismert helyet, ahová mi, helyiek is szívesen visszajárunk. A gyakorlati tudnivalókat is összegyűjtöttük, hogy könnyebben megtervezhesd, mit nézz meg, és mennyi időt szánj a félszigetre.

Hol van a Reykjanes-félsziget, és miért érdemes bejárni?

A Reykjanes-félsziget Izland délnyugati részén, a fővárostól délnyugatra nyúlik az Atlanti-óceánba. A Keflavík nemzetközi repülőtér a félsziget nyugati részén fekszik, így ha onnan Reykjavíkba indulsz, már az első utadon láthatsz valamit a környék jellegzetes tájaiból.

Már a félsziget neve is beszédes. A Reykjanes nagyjából azt jelenti, hogy „füstölgő földnyelv”, és a geotermikus területekről felszálló gőzre utal. A mohával borított ezeréves lávamezők, mély hasadékok, kopár vulkáni kráterek, vörös és fekete vulkáni tájak miatt sokan holdbéli vagy marsbéli tájként emlegetik ezt a vidéket.

Ahhoz képest, hogy mennyire jellegzetes izlandi táj, még mindig viszonylag kevesen látogatják. Sokan csak átautóznak rajta a repülőtér és Reykjavík között, pedig már néhány rövid megállóval is egészen más arcát láthatod a félszigetnek, mint a főútról.

Izland majusban1

A Reykjanes-félsziget geológiája

Mit jelent, hogy a Reykjanes-félsziget UNESCO globális geopark?

Az UNESCO globális geopark címet olyan területek kaphatják meg, amelyek földtani öröksége nemzetközi jelentőségű. A Reykjanes-félszigeten például a látványos hasadékok, a kráterek és régi-új lávamezők mutatják meg, hogyan formálta és formákja a vidéket a mai napig a kőzetlemezek távolodása és a vulkáni működés.

A Reykjanes egyike azon kevés helyeknek a világon, ahol a szárazföldön is láthatod a kőzetlemezek távolodásának nyomait. A Közép-atlanti-hátság nagy részén ugyanez a folyamat az óceán mélyén zajlik.

Mi az a Közép-atlanti-hátság?

Az Atlanti-óceán mélyén észak-déli irányban egy több mint 16 000 kilométer hosszú hegyvonulat húzódik. Ez a Közép-atlanti-hátság. Teljes szélessége nagyjából 1 000–1 500 kilométer, és mintegy 3 000 méterrel emelkedik a környező óceánfenék fölé. A hátság tengelye így is átlagosan körülbelül 2 500 méterrel a tengerszint alatt húzódik.

A hegyvonulat a kőzetlemezek távolodása nyomán alakult ki. Ahogy a lemezek széthúzódnak, a földköpeny anyaga feljebb áramlik. Miközben csökken a rá nehezedő nyomás a köpeny egy része megolvad. Az így keletkező magma egy része a mélyben szilárdul meg, más része lávaként tör az óceánfenékre.

A hátságrendszer csak kevés helyen emelkedik a tengerszint fölé: Izland mellett csak az Azori-szigetek térségében és a dél-atlanti Bouvet-sziget környékén találunk erre példát.

A hátság és a sziget alatt található vulkáni forróponttal együtt szerepet játszott egész Izland kialakulásában. A forrópont miatt itt különösen sok magma keletkezik, és az évmilliók során felhalmozódó vulkáni kőzetekből a tengerszint fölé emelkedő sziget épült fel.

A Közép-atlanti-hátság délnyugat felől a Reykjanes-félszigetnél éri el Izlandot. Innen a kőzetlemezek határa több aktív zónára tagolódva húzódik át a szigeten. A lemezek távolodásának nyomait így a Þingvellir Nemzeti Park hasadékaiban is láthatod. Reykjanesen a hasadékok, a vulkáni kráterek és a lávamezők mutatják meg, hogyan formálja ma is a vidéket a lemezek mozgása és a vulkáni működés.

DSC04538
Fotó: Thorsteinn Egilson, Flickr

Hogyan járd be a Reykjanes-félszigetet?

Ahogy Izland legtöbb régióját, a Reykjanes-félszigetet is alapvetően kétféleképpen járhatod be: egyénileg, bérelt autóval, vagy befizethetsz egy szervezett túrára.

Egyénileg, bérelt autóval

A Keflavík nemzetközi repülőtér a Reykjanes-félszigeten található, így nagyon kézenfekvő rögtön a reptéren felvenni a bérautót as ha reggel érkezik a géped, akár az első napot is a félsziget felfedezésével töltheted. Ha csak délután szállsz le, egy-két megállót vagy egy fürdőzést beiktathatsz útközben, de a félsziget többi részét egy másik napra érdemes hagyni.

A félsziget fő útjai aszfaltozottak és általában jól járhatók. A repülőteret a fővárossal összekötő út forgalmas, és télen is nagyon jól karbantartott. A félsziget kisebb forgalmú útjain viszont télen bármikor belefuthatsz havas, jeges szakaszokba, és egy hirtelen, nagyobb havazás után több időbe telhet, mire odaér a hókotró. Indulás előtt nézd meg az aktuális útviszonyokat és az időjárási figyelmeztetéseket.

Téli körülmények között akkor vállald be a vezetést, ha van tapasztalatod havas, jeges úton, és az útviszonyoknak megfelelő autót béreltél. Novembertől márciusig négykerék-meghajtású autót ajánlunk, akkor is, ha végig aszfaltozott úton maradsz.

DSC09113 2

Szervezett túrával Reykjavíkból

A félsziget közel van a fővároshoz, így Reykjavíkból rendszeresen indulnak szervezett túrák. Ha nem szeretnél autót bérelni, vagy egyszerűen csak nem akarsz a vezetésen stresszelni, érdemes megnézni ezeket a lehetőségeket. Kiscsoportos és nagyobb buszos programok is elérhetők, a megállók pedig túránként változhatnak. Van, amelyik a félsziget fő látnivalóit járja végig, más programokon vulkáni gyalogtúra vagy fürdőzés is szerepel a Kék Lagúnában.

Magyar nyelvű privát túrák

Ha szervezett túrában gondolkodsz, csoportos és privát túra közül is választhatsz. Magyar nyelvű privát túrát akkor érdemes foglalni, ha fontos, hogy a túravezető csak veled foglalkozzon, a programot a saját tempódhoz igazíthasd, és magyarul szeretnél hallani a helyszínekről.

Reykjavíkból nem indulnak rendszeresen magyar nyelvű csoportos egynapos túrák. Egyszerűen túl kevés a magyar utazó ahhoz, hogy hétről hétre megteljen egy csoport. Ha viszont magyarul szeretnéd bejárni a félszigetet, tudunk ajánlani olyan helyi magyar nyelvű túravezetőt, aki rendelkezik a szükséges engedélyekkel és biztosításokkal.

A feketén szervezett privát túráktól (tehát amikor csak úgy megkérsz egy itt élőt, hogy vezessen körbe) mindenkit óva intünk. Izlandon a túraszervezés engedélyköteles, és ha a szolgáltató maga szállítja az utasokat, mindezen felül külön speciális személyszállítási engedély, továbbá ennek megfelelő felelősségbiztosítás is szükséges. A járművet üzletszerű személyszállításra kell nyilvántartásba venni, és erre a tevékenységre érvényes biztosítással kell rendelkeznie. A sofőrnek pedig üzletszerű személyszállításra jogosító vezetői engedélyre van szüksége. Engedély nélkül szervezett túrán egy esetleges káresemény, lemondás vagy vita esetén nehezebb lehet érvényesíteni az igényedet, illetve egy rutin közúti ellenőrzés során is érhetnek kellemetlen meglepetések.

Melyik utazási stílus való neked?

Az autóbérlés legnagyobb előnye, hogy te osztod be az idődet. Akár menet közben is alakíthatsz a programon az időjárás vagy a kedved szerint. Ha valahol jól érzed magad, tovább maradhatsz, és ha egy megállóhoz épp nincs kedved, egyszerűen kihagyhatod.

A hátránya, hogy neked kell összeállítanod az útitervet. Ki kell számolnod, mennyi idő az autózás két megálló között, és mennyi fér bele az egyes helyszíneken. A vezetés is rád marad, akkor is, ha útközben rosszabbra fordul az idő.

A bérelt autó akkor igazán jó választás, ha a saját tempódban szeretnéd bejárni a félszigetet. Ha többen utaztok, a költségeket is megoszthatjátok. Ha télen érkezel, kevés rutinod van havas, jeges úton, és már a vezetés gondolata is stresszel, egy szervezett túrával nyugodtabban telhet a napod. Ha egyedül utazol, árban is jobban járhatsz egy csoportos túrával, mint ha egymagad fizetnéd az autóbérlést és az üzemanyagot.

Mikor éri meg privát túrát foglalni?

A saját időbeosztás és a rugalmasság a privát túránál is megvan. A túravezetővel előre megbeszélhetitek, mit szeretnétek látni, mi fér bele az időbe, és menet közben is alakíthattok a programon.

A privát túra hátránya az ára. A szükséges engedélyek és biztosítások jelentős költséget jelentenek a szolgáltatónak, így a magas árból a túravezetőnek jóval kevesebb marad, mint gondolnád. A privát túránál jellemzően az egész járművet és a túravezető idejét fizeted ki. Egy fix járműáras túra ugyanannyiba kerül egy főnek, mint négynek. Akkor érdemes ezt választani, ha nem szeretnél vezetni, de csoporthoz sem csatlakoznál, belefér a keretedbe, és fontos, hogy a megállókat és a tempót is hozzád igazítsák.

Milyen egy csoportos túra?

Egy kiscsoportos túrán kényelmesen utazol a kisbuszban, közben hallgathatod a túravezető angol nyelvű beszámolóját, vagy beteheted a fülhallgatódat, és nézheted a tájat. Menet közben beszélgethetsz a csoport többi tagjával, és akár új ismeretségeket is köthetsz. Ha épp nincs kedved beszélgetni, az is rendben van.

A csoportos túrák fejenként általában jóval olcsóbbak, különösen, ha egyedül vagy ketten utaztok. Ha viszont négyen-öten érkeztek, már érdemes összeadni a csoportos jegyek árát, és összevetni a teljes privát túra árával, illetve az autóbérlés költségével. Ilyenkor a privát túra ára többfelé oszlik, a bérautó pedig akkor lehet jó választás, ha valamelyikőtök szívesen vezet.

A Reykjanes-félsziget fő látnivalói

A félszigeten rengeteg látnivaló van, és jó néhány olyan eldugott hely is akad, ami mellett könnyű elautózni. Itt most azokat a megállókat emeljük ki, amelyeket szerintünk mindenképpen érdemes számításba venni, amikor összeállítod az útitervedet. Ha mindenhol szeretnél egy jót sétálni, fotózni vagy csak elidőzni, egy napba nem fér bele az összes.

Híd a kontinensek között

A félsziget nyugati részén, Sandvík közelében egy rövid gyaloghíd vezet át egy fekete homokkal borított hasadék fölött. A híd az észak-amerikai és az eurázsiai kőzetlemez közötti határt jelképezi. Maga a hasadék annak a szélesebb zónának a része, ahol a két lemez távolodása miatt megrepedezik a felszín. A híd közepéről lenézve jól látszik, milyen élesen vág bele a repedés a környező lávamezőbe.

Ez az egyik legrövidebb megálló a félszigeten. Van, aki egyenesen értelmetlennek tartja, hiszen csak egy híd a semmi közepén egy repedés fölött, de szerintünk szuper fotóhelyszín és szimbolikus értékű hely.

Ezzel együtt 15–20 percnél többer nem érdemes rászánni. Maradj a kijelölt ösvényen, mert a környéken új repedések is kialakulhatnak, és némelyiket nehéz észrevenni.

DJI 20260520001944 0166 D 2

Gunnuhver geotermikus terület

Gunnuhvernél már messziről látni, ahogy vastag, fehér gőz száll fel a földből a sötét lávamező fölé. Közelebb érve hallani is lehet, ahogy a két kráterszerű mélyedésben forrong az iszap, körülöttük sárgás és rozsdavörös foltok tarkítják a talajt.

A régi kilátó maradványait is ki lehet venni ott, ahol egykor megnyílt alatta a föld. Kitörő gejzírt itt ugyan nem látsz, de szerintünk Gunnuhver így is Izland egyik leglátványosabb geotermikus területe. A nevét egy Gunna nevű nő kísértetéről kapta. A legenda szerint Gunna addig háborgatta a környékbelieket, amíg egy pap csapdába nem csalta, és bele nem zuhant az egyik forró forrásba.

A területet fapallókon járhatod be, és két kilátópontról is megnézheted. Az egyik közelebb visz a bugyogó iszapmedencéhez, a másikról jobban belátni az egész gőzölgő mezőt. Ha feléd fúj a szél, a gőzfelhő a pallókat is beboríthatja, és apró vízcseppek csapódhatnak ki a kabátodon. A kénes szagot ilyenkor egészen közelről érzed. Ha a gőz eltakarja a medencét vagy az ösvényt, várj egy kicsit, amíg újra kitisztul a látvány.

A forró talaj és a felszín alatt rejtőző hőforrások miatt miatt végig maradj a kijelölt útvonalon.

DJI 20260519230210 0138 D 2 1
default

Reykjanesviti világítótorony és a Valahnúkur partvidéke

A Gunnuvhertől is jól látszik és mindössze néhány kilométerre talélható a világítótorony, ami a következő látványosság a Reykjanes-félszigeten.

Izland első világítótornyát 1878-ban építették a Valahnúkur sziklájára. A földrengések és a hullámverés idővel annyira megrongálták a sziklát, hogy attól tartottak, a torony a tengerbe zuhanhat. Ezért az új világítótornyot 1907 és 1908 között már beljebb, a Bæjarfell dombon építették fel, a régit pedig 1908 áprilisában felrobbantották. A ma is álló fehér Reykjanesviti jól látszik a parthoz vezető útról.

A világítótoronyhoz fel lehet sétálni, és innen gyönyörű kilátás nyílik a környező lávamezőkre és az óceánra. A torony alatti kis látogatóközpontban nyáron kávézó működik, és mosdó is van. A látogatóközpont parkolójától a Valahnúkur alatti parti parkoló nagyjából 600 méterre van, agy értemes ezt a rövid szakaszt autóval tennénk meg.

DSC00186

A Valahnúkur partvidéke az egyik kedvenc fotóhelyünk a félszigeten. A tengerből kiálló drámai sziklatornyok, a tengerbe omló gigantikus, szénfekete vulkáni sziklák és a partot ostromló vad hullámok látványa a híres Reynisfjara part szépségével vetekszik.

Figyelem! A Valahnúkur tengerpartján található dombra felmászni életveszélyes és tilos.

Az elmúlt időszakban több mély repedés jelent meg ezen a területen, többek között a hegyoldalban is és igen magas a kockázata, hogy a sziklafal egy nagyobb része a tengerbe omlik. Még ha látsz is másokat felsétálni oda, jobb, ha nem követed a példájukat. A Reykjanes-félsziget Izland egyik legaktívabb vulkáni területe, ahol jelenleg nagyo aktív szeizmikus mozgások figyelhetők meg és gyakoriak a kisebb-nagyobb földrengések. A sziklaomlás veszélye miatt maradj távol a sziklafalaktól, és semmiképpen ne állj ki a peremükre.

Brimketill

A Brimketill egy ovális , természetes sziklamedence Grindavíktól nyugatra, amelyet az óceán hullámai vájtak ki a lávakőzetből. Nyugodtabb időben jól kivehető a medence formája. Erősebb hullámzásnál gyakran az egész eltűnik a hullámok alatt. A helyi legenda szerint egy Oddný nevű óriásnő járt ide fürdeni. Sokan tévesen hőforrásként hivatkoznak rá, azonban ebben jéghideg tengervíz van és belemenni életveszélyes.

A Brimketill különlegessége, hogy erős hullámzáskor a víz itt igen magasra tud felcsapni. Ha körülnézel, a partvonaltól jóval beljebb is találhatsz kiszáradt tengeri algákat. Ezekből is látszik, milyen messzire kicsaphat itt a tenger. Figyelem, nagy hullámok esetén a víz gyakran a kilátóra is bőségesen jut a felcsapódó vízből, így jó, ha van rajtad esőkabát!

DJI 20261111164031 0063 D 2

Kleifarvatn

A Kleifarvatn az egyik kedvenc helyünk az egész Reykjanes-félszigeten. Nyáron gyakran járunk ide piknikezni a tópartra, vagy nyári estéken csak sétálgatni a leírhatatlanul különleges sziklaalakzatok között. Mintha egy másik bolygón járna az ember. Amikor a kisfiunk még kisebb volt, rengeteget szaladgált itt a parton a fekete vulkáni homokban. Télen, amikor befagy a tó, egészen fantasztikus látvány a jég a kopár hegyek között. Reykjavík egyórás körzetében ez az egyik kedvenc helyünk sarki fényt nézni, a helyszínen ugyanis egyáltalán nincs fényszennyezés.

A Kleifarvatn a félsziget legnagyobb tava, és a legmélyebb pontján nagyjából 97 méter mély. A Brennisteinsfjöll hegyei és a Sveifluháls vulkáni gerince közötti mélyedést tölti ki. A nyugati part fölé magasodó gerinc kőzeteinek egy része még akkor keletkezett, amikor a vulkánok jég alatt törtek ki. A tó déli részén ma is van geotermikus aktivitás, így a környék vulkáni működésének a víz alatt is vannak nyomai.

A Kleifarvatn partján több helyen is meg tudsz állni. A tó fölött, a magasabban futó útszakaszon két parkoló is található, ahonnan gyönyörű rálátás nyílik a vízre. Ha van egy kis időd, érdemes leparkolni és sétálni egyet a tóparton. Nyáron, jó időben piknikezni is tökéletes helyszín.

Ahogyan a Reykjanes-félsziget más részein, itt is maradj távol a meredek sziklafalak tövétől, és a part menti barlangokba se menj be. A gyakori földrengések miatt itt is fennáll a kőomlás veszélye.

Kleifarvatn

Seltún és Krýsuvík

A Kleifarvatntól nem messze fekszik Krýsuvík, a félsziget egyik leglátványosabb vidéke. A környéken több geotermikus mező is van, közülük Seltúnt a legegyszerűbb útba ejteni, ami közvetlenül az út mellett fekszik.

A parkolótól fapallók vezetnek a bugyogó iszapmedencék és a gőzölgő nyílások között. A forró vízből kiváló ásványok sárgára, vörösre és barnára színezik a talajt. Az elmúlt években a szemünk láttára változott a hely. Ahogy újabb mélyedések és hőforrások jelennek meg, olyan foltok is gőzölögni kezdenek, ahol korábban száraz volt a talaj.

Ha több időd van, érdemes a kijelölt ösvényen felsétálni a Seltún fölötti dombra. Fentről az egész színes, gőzölgő területet belátod, és a környező vulkáni tájra is nagyon szép a kilátás.

Semmiképp se térj le a kijelölt ösvényről és a pallókról. A felszín alatt forró víz és gőz van, a talaj pedig ott is forró vagy instabil lehet, ahol ennek felülről alig látszik nyoma.

DSC03745

Garður és a garðskagi világítótornyok

Ha szereted a világítótornyokat, érdemes ellátogatni a félsziget északnyugati csücskébe, Garður-be, abol két világítótorony is áll egymás közelében. A régebbi, alacsonyabb tornyot 1897-ben építették, egészen közel a vízhez. Az újabb, 28 méter magas torony 1944-ben készült el, és ma is ez Izland legmagasabb világítótornya.

Érdekességként osztjuk meg, hogy mi ebben a régi világítótoronyban mondtuk ki egymásnak a boldogító igent 2019-ben. Rajtunk kívül csak a szertartásvezető és a fotós volt jelen, így összesen négyen voltunk a toronyban. Azóta különösen erős szálak fűznek minket ehhez a kis csodahelyhez. 🙂

Esküvőnk a garduri világítótoronynál

Nyáron a két világítótorony közötti mezőn kempingezni is lehet. Szerintünk ez az egyik legkülönlegesebb kempinghely a félszigeten. Közvetlenül a tengerparton, gyönyörű környezetben, és errefelé általában kevesen járnak.

A tornyok mellett egy régi halfeldolgozó épületben kapott helyet a helytörténeti és tengerészeti múzeum. A kiállításon halászeszközökön és hétköznapi tárgyakon keresztül mutatják be, hogyan éltek és dolgoztak itt régen. Több mint hatvan régi motort is összegyűjtöttek, és szinte mindegyik ma is működik.

Az épület emeletén találod a Röstin nevű kis éttermet. Egy parti séta után ide beülhetsz ebédelni vagy kávézni, a teraszról pedig egyenesen a tengerre látsz.

Grindavík városa

Grindavík 2021-ig egy csendes, vidéki kis halászváros volt, amelyről a legtöbb Izlandra érkező utazó soha nem hallott. A város neve akkor került be a hírekbe, amikor mindössze néhány kilométerre tőle kitört a vulkán. A következő két évben újabb kitörések követték egymást. 2023 novemberében a láva már közvetlenül Grindavíkot fenyegette majd 2024 januárjában a láva Grindavík szélét is elérte, és három házat elpusztított.

Az erős földrengések és a felszínen megnyíló repedések miatt az egész várost kitelepítették még a láva érkezése előtt, de egy repedés betemetésén dolgozó munkás sajnos az életét vesztette.

A történtek egész Izlandot megrázták. Több ezer ember élete fordult fel egyik napról a másikra. Az állam ugyan felvásárolta az elértéktelenedd, hátrahagyott otthonokat, de sok családnak így is nehéz volt máshol újrakezdenie.

A vulkáni aktivitás csökkenését követően a várost újra megnyitották meg újra a látogatók, a lakók azonban csak 2026 őszén térhettek vissza.

A városban ma is több helyen látszanak a földrengések és a lávafolyás nyomai. Sokan azért keresik fel Grindavíkot, hogy a saját szemükkel lássák, hogyan változott meg a város. Közben lassan visszatér az élet is. A kikötőben például újra beülhetsz a Bryggjan nevű kévázóba egy kávéra vagy egy tál jó helyi levesre.

Vulkánkitörés Grindavík mellett

Fagradalsfjall és Sundhnúksgígar kitörési helyszínek

2021 március 19-én a Fagradalsfjall mellett, a Geldingadalir völgyében megnyílt a föld, és több mint 800 év szünet után ismét vulkánkitörés kezdődött a Reykjanes-félszigeten. A láva hónapokon át ömlött a felszínre, fokozatosan feltöltötte a völgyet, majd a szomszédos mélyedésekbe is átfolyt.

A kitörés a Covid miatti korlátozások idején hatalmas hírverést kapott. Akkoriban kevés külföldi turista jutott el Izlandra, a helyiek viszont tízezrével gyalogoltak ki a helyszínre. A láva gejzírszerűen tört fel a szemünk előtt épülő kráterből és a kijelölt útvonalakról egészen közelről lehetett látni. Bejárták az internetet azok a videók, amelyeken a helyiek a forró köveken grilleztek, vagy a lávafolyam közelében fociztak és söröztek. Mi magunk is többször kilátogattunk, és bizony, életre szóló élmény volt!

A kitörés később szakaszossá vált. A lávaömlés időnként megállt, majd újraindult. A következő két nyáron újabb hasadékok nyíltak meg a környéken, 2022-ben a Meradalir völgyében, 2023-ban pedig a Litli-Hrútur mellett.

Valamivel távolabb az első kitörésektől, a Sundhnúksgígar kitöréssorozat volt az, amely már Grindavíkot és a Blue Lagoont veszélyeztette. A kitörési esemény 2023 decemberében kezdődött és 2025 nyaráig többször is feltört a láva, elérve Grindavík szélét valamint a Kék Lagúna parkolóját. A város, a fürdő és a közeli geotermikus erőmű védelmére földsáncokat emeltek.

A kitörések történetéről külön cikkünkben olvashatsz részletesebben.

A cikk írásakor éppen nincs aktív kitörés, de a szakemberek szerint a vulkáni aktivitás hosszú távon is része maradhat a félsziget életének.

Túrázás a kitörések helyszínére

A korábbi kitörési helyszínekhez ma már kijelölt túraútvonalak vezetnek. A környék akkor is megér egy túrát, amikor épp nincs izzó láva. A fekete lávamezők és a fiatal vulkáni kráterek látványa így is lenyűgöző. A magasabb pontokról jól látszik, merre folyt a láva, hogyan töltötte ki a mélyedéseket, és hol állt meg a régebbi, mohával borított felszín szélén.

Fontos:

  • A kitörési helyszínekhez vezető túrákra Izlandon réteges technikai öltözet, szél- és vízálló külső réteg és jó tapadású túrabakancs kell.
  • Nyáron, szép időben könnyebben teljesíthetők ezek az útvonalak. Ősztől tavaszig viszont csak azoknak ajánljuk őket, akiknek van bőven tapasztalatuk a téli túrázásban, és a ruházatuk, felszerelésük is megfelel a havas, jeges körülményeknek.
  • Indulás előtt mindenképpen tájékozódj az aktuális vulkánhelyzetről, az ösvény állapotáról, ellenőrizd az az időjárás-előrejelzést és az aktuális vulkáni helyzetet.
  • A hátizsákban legyen nálad tartalék élelem, víz, egy plusz meleg réteg és powerbank.
  • Télen mindenképpen legyen nálad a bakancsra erősíthető csúszásgátló is.

A kitöréshez vezető túraútvonalról itt írtunk

Túra a friss lávamezőhöz

Kék Lagúna (Blue Lagoon)

A Kék Lagúna a Reykjanes-félsziget legismertebb látnivalója. Grindavík közelében, egy nyolcszáz éves lávamező közepén fekszik. A fürdő története az 1970-es években kezdődött, amikor a közeli geotermikus erőműből kivezetett meleg víz összegyűlt a lávamező egyik mélyedésében. Az 1980-as évek elején a helyiek már fürödtek benne, később pedig kiépítették a ma ismert fürdőt. A víz jellegzetes, tejszerű kék színét a benne lebegő finom szilícium-dioxid-részecskék adják.

A lagúna vize általában 37–40 °C-os. A fürdő egyik legszebb része maga a környezet. A vízből mindenfelé fekete lávasziklákat látsz, hűvösebb időben pedig a felszálló pára időnként az egész medencét beborítja. A vízben maszkbár is van, ahol kipróbálhatod a lagúna szilícium-dioxidban gazdag iszapjából készült arcmaszkot.

A fürdőról írtunk egy önálló cikket is, a videónkat pedig megnézheted itt.

Ha a félszigetet is bejárnád, érdemes a nap végére időzíteni a fürdőzést. A repülőtér közelsége miatt az érkezés vagy a hazautazás napjára is beilleszthető. A belépőt mindenképpen foglald le előre, mert időpontra szól és a jegyek el szoktak fogyni.

Kák Lagúna Izland

Szerintünk a Reykjanes-félsziget jóval több figyelmet érdemel, mint amennyit általában kap. Ebben a cikkben a kedvenceinket mutattuk meg, de még rengeteg látnivaló van errefelé, a kisebb parti ösvényektől a lávamezők között megbújó kráterekig. Mi is szívesen visszajárunk, akár csak egy sétára a Kleifarvatn partján, akár egy egész napos kiruccanásra.

Reméljük, hogy meghoztuk a kedveteket, és a következő izlandi utatokon ti is szántok egy kis időt a félszigetre. Ha csak néhány órátok van a repülőtér és Reykjavík között, már akkor is megéri útba ejteni egy-két helyet. Ha pedig belefér egy egész nap, annál jobb. Itt jó néha csak megállni, és annyi időt tölteni egy helyen, amennyihez kedvetek van.

Hasznos linkek és elérhetőségek

Ezeket a cikkeket még mindenképpen olvasd el, mielőtt Izlandra utazol:

Helyi szervezett túrák:

Autóbérlés kedvezménnyel:

Az alábbi linkeket használva 5% kedvezményt kaphatsz a megjelölt autóbérlő cégeknél.

A kedvezmény az autóbérlés alapdíjára vonatkozik, a biztosításokra és az extrákra nem. Ha bármilyen problémába ütköznél a foglalás során, írj nekünk nyugodtan üzenetet, és segítünk megoldani. Foglalás előtt mindenképpen olvasd el az Autóbérlés Izlandon című cikkünket.

Hivatalos izlandi oldalak és előrejelzések:

Elérhetőségek:

Hasznosnak találod a munkánkat? Így köszönheted meg

Ha a cikkben megadott linkeken keresztül foglalod le a bálnales túrádat, a szolgáltatótól mi is kaphatunk egy változó mértékű (általában 5–10% közötti) jutalékot – de csak miután a lefoglalt túra sikeresen lezajlott.

Fontos: te garantáltan ugyanannyit fizetsz, mintha közvetlenül a szolgáltató oldalán vagy irodájában vásárolnád meg a jegyet – az ár számodra semmit nem változik. Ez az apró támogatás sokat segít nekünk abban, hogy a weboldal működtetése, a Facebook-csoport és a szövegek megírása hosszú távon is fenntartható maradjon.

A foglalásoddal nemcsak egy élményt foglalsz le, hanem egy közösséget is építesz velünk. Támogatásod segít, hogy a Hello Izland független és hiteles információforrás maradhasson, és más utazók is felfedezhessék Izlandot – ahogyan talán te is. Így válik a Hello Izland nemcsak a mi, hanem a te történeteddé is.

Hasznos volt? Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó cikkek

Karácsony és Szilveszter Izlandon

Karácsony és Szilveszter Izlandon

Ebben a cikkben végigvezetünk a karácsony és a szilveszter izlandi sajátosságain – a hagyományoktól a karácsonyi vásárokon át egészen az év utolsó estéjéig.
Reykjaböð – Izland legújabb geotermikus fürdője a Déli parton

Reykjaböð – Izland legújabb geotermikus fürdője a Déli parton

Minden, amit jelenleg tudni lehet a hamarosan megnyíló Reykjaböð termálfürdőről, amely az Aranykör és a Déli-part találkozásánál épül. Geotermikus medencék, prémium wellnessélmények, különleges bathhouse és Izland legújabb spaélménye Reykjavík közelében.
Teljes napfogyatkozás Izlandon 2026. augusztus 12-én 

Teljes napfogyatkozás Izlandon 2026. augusztus 12-én 

2026. augusztus 12-én teljes napfogyatkozás lesz Izlandon. Cikkünkben megtalálsz minden fontos információt, ami segíthet abban, hogy a lehető legtöbbet hozd ki ebből a különleges élményből.