Az elmúlt közel tíz év során rengeteg lélegzetelállító élményben volt részünk Izlandon. Láttunk szilveszteri tűzijáték fölött táncoló aurórát, kisrepülő ablakából aktív vulkánkitörést, vízesés fátylán átragyogó éjszakai napsütést – és még sorolhatnám. De ha mégis ki kellene emelnem egyetlen élményt, amelynek puszta gondolatától a mai napig is libabőrös leszek, akkor az biztosan egy bálnanéző túra egyik emlékezetes pillanata lenne. Például ez:
Van valami mélyen megindító abban, amikor nem csupán a táj szépségét csodáljuk, hanem egy másik élőlénnyel kerülünk kapcsolatba – egy nálunk sokkal hatalmasabb lénnyel, amely érez, figyel, sőt: talán egy kicsit ért is minket.
Miért szeretik a bálnák Izlandot?
Kevés olyan ország van a világon, ahol ennyire jó eséllyel lehet bálnát látni, mint Izlandon. Az Atlanti-óceán északi részén hideg és meleg tengeráramlatok találkoznak, ennek köszönhetően a víz oxigéndús, tápanyagban gazdag, és kiváló életteret biztosít a planktonoknak, krilleknek, heringeknek – vagyis azoknak a táplálékforrásoknak, amelyek miatt a bálnák tömegei vándorolnak ide minden évben.
Ez a kivételes ökológiai adottság az oka annak, hogy Izland világszinten is kiemelkedő bálnales helyszín: nyáron akár 100%-os sikerarányt is elérnek a túrák, de még télen gyakran 90% feletti az esély arra, hogy valaki élőben lásson egy púpos bálnát, delfint vagy csukabálnát.
Mennyi bálna él Izland vizeiben?
Izland vizeiben ma húsznál is több bálnafaj fordul elő, közülük a leggyakoribbak a hosszúszárnyú, csuka és barázdás bálnák. Mivel ezek az állatok nagy távolságokat tesznek meg, és vándorlási útvonalaik változatosak, pontos egyedszámot nehéz megállapítani. A kutatók azonban légi megfigyelések, hajós transectek, fotóazonosítás és genetikai mintavétel segítségével igyekeznek nyomon követni a populációkat.
Ezek alapján kijelenthető, hogy az Izland körüli bálnaállomány több ezres nagyságrendű, az állapotuk összességében stabil vagy növekvő, és Izland vizei rendszeresen szolgálnak számukra táplálkozó- vagy vonulóhelyként.
Hogyan zajlik a bálnales Izlandon?
A legtöbb bálnales túra Reykjavík óvárosi kikötőjéből indul, de más városokban is elérhetők hasonló programok (ezeket lejjebb bemutatjuk). A fővárosban egész évben indulnak túrák, általában naponta több alkalommal. A programok hossza túratípustól függően 2,5 és 3,5 óra között változik.
A hajók indulás után elhagyják a kikötőt, és körülbelül 10–20 km-re távolodnak el a parttól. A gyorsabb, mozgékonyabb RIB motorcsónakok ennél jóval távolabbra is eljuthatnak.
A fedélzeten egy tapasztalt túravezető (guide) kíséri végig az utat. A nagyobb hajókon hangosbemondón keresztül oszt meg érdekességeket a bálnákról, azok viselkedéséről, vándorlási szokásairól, és arról, hogy mire érdemes figyelni. Ő az, aki jelzi, ha valahol feltűnik egy bálna, és segít abban, hogy merre nézzünk, mit látunk pontosan. A kisebb hajókon is beszél a guide, de általában közvetlenebb, személyesebb hangvételben, mikrofon nélkül.
A nagyobb hajókon szabadon lehet mozogni: ki lehet menni a nyitott fedélzetre, körbesétálni, helyet keresni a korlátnál, vagy akár beülni a fűtött belső térbe, ha fázunk. Sok hajón büfé, mosdó is található – ez különösen kényelmes családosok, idősebbek vagy érzékenyebb utasok számára.
Amikor egy bálna feltűnik, a hajó óvatosan közelebb megy, majd leállítja a motort. Ettől kezdve minden a bálnán múlik: ő dönti el, hogy közelebb jön-e vagy elúszik. A hosszúszárnyú (púpos) bálnák gyakran kíváncsiak, és maguktól megközelítik a hajót – néha szó szerint karnyújtásnyi távolságra. A csukabálnák és az orkák ezzel szemben általában óvatosabbak, gyorsabban eltávolodnak, de természetesen mindig akadnak kivételek.
Fontos tudni, hogy a túrák akkor is végigmennek a teljes időtartamukon, ha már az első fél órában sikerül bálnát látni. Ilyenkor egy idő után továbbmennek a nyíltabb vizekre, hátha más fajokat is sikerül megfigyelni. Ha viszont hosszabb ideig nem látnak bálnát, a guide akkor is aktívan tartja a programot: mesél a tengeri élővilágról, madarakról, esetleg fókákról, és a környezetről.
Ha egyáltalán nem sikerül bálnát látni, a legtöbb cég felajánl egy új, ingyenes túralehetőséget. Éppen ezért érdemes a bálnales programot a tartózkodás elejére időzíteni, hogy szükség esetén még beilleszthető legyen egy második alkalom.
A jegy árát nem térítik vissza, ha a túra elindult, még akkor sem, ha nem láttunk bálnát. Visszatérítés kizárólag akkor jár, ha a cég előre – általában előző nap – lemondja az utat az időjárási körülmények vagy biztonsági okok miatt.
Milyen hajókkal lehet bálnalesre indulni?
Izlandon többféle hajó közül választhatsz, mindegyik más élményt kínál:
Nagy, kényelmes megfigyelőhajók
Ezek tágasak, stabilak, és zárt, fűtött fedélzettel is rendelkeznek, így rosszabb idő esetén is ideális választást jelentenek. Különösen ajánlott családoknak, idősebb utasoknak vagy azoknak, akik számára fontos a kényelem. Jó kilátást nyújtanak a felső fedélzetről, de a belső kabin tágas ablakai mögül is teljes élményben lehet részünk.
Ezekben a nagyobb hajókban büfé és mosdó is található. Tökéletes választás azok számára, akik aggódnak a hullámzás, a hideg, az eső vagy a szél miatt, illetve akik kisgyerekkel, idős hozzátartozóval vagy mozgásában nehezített emberrel utaznak.
Ezek a nagyobb hajók elsősorban Reykjavíkban és Akureyriben érhetők el.
Hagyományos izlandi fahajók
Ezek kisebbek és autentikusabb hangulatúak, csendesebbek, és közelebb hozzák a természet élményét. Gyakran választják őket azok, akik intimebb, személyesebb, természetközelibb élményre vágynak. Hátrányuk, hogy a hullámok jobban érezhetők – ha hajlamos vagy tengeri betegségre, nem ajánlott.
Ezek a hajók főleg a kisebb városokban, Ólafsvíkban, Dalvíkban, Hauganesben, Hólmavíkban és Húsavíkban elérhetők.
RIB (Rigid Inflatable Boat) motorcsónakok
Ezek a leggyorsabbak és legkalandosabbak. Kis létszámú csónakokról van szó, ahol mindenkinek fix, jó kilátást biztosító ülése van. A RIB hajón az utasok motoros nyeregülésekhez hasonló, egyszemélyes üléseken foglalnak helyet. Az ülések párnázottak és rugósak, hogy tompítsák a hullámok ütését. Menet közben erősen kapaszkodni kell az előtted lévő kapaszkodóba és nem tudsz elnmozdulni a helyedről.
A RIB csónak előnye, hogy rendkívül mozgékony – nagy sebességének köszönhetően messzebbre is eljuthat, és kis mérete miatt a legvízközelibb élményt nyújtja. Amikor a motorokat leállítják, a bálnák sokszor egészen közel merészkednek – szó szerint karnyújtásnyira tőled (lásd a legelső fotót ebben a cikkben, mely egy RIB túrán készült).
Nagyon fontos azonban tudni, hogy ez a hajótípus meglehetősen vad utazást jelent. Hatalmas sebességgel repeszt a nyílt tengeren, a hullámokon ugrálva – sokszor akár métereket zuhanva két hullám között, kemény becsapódással. Semmiképpen sem ajánlott gyermekeknek, várandósoknak, gerincproblémákkal küzdőknek vagy félősebb utasoknak. Ez az élmény igazi extrém kaland!
Itt találod a RIB hajós túrákat
Bálnales helyszínek Izlandon
Reykjavík – Faxaflói-öböl
A legtöbb turista számára a Faxaflói-öböl az első találkozás helyszíne a bálnales élményével, hiszen Reykjavík közvetlen közeléből indul a legtöbb bálnales túra a legváltozatosabb kínálatban.
Sokan azt gondolják, hogy a főváros előtti vizek nem lehetnek olyan izgalmasak, mint az északi vagy nyugati régiók – de ez óriási tévedés. Az öböl tengeri ökoszisztémája meglepően gazdag, és rendszeresen látni itt csukabálnát, púpos bálnát, fehércsőrű delfineket, sőt időnként még barázdásbálnát is.
A Faxaflói különlegessége, hogy viszonylag sekély, de nagy kiterjedésű – ideális feltételeket biztosít a planktonban gazdag vizek kialakulásához, ami táplálékot vonz a kisebb halaknak, majd ezek révén a bálnáknak is. A tápanyagciklus a partközeli áramlásokkal és a nyári napsütéssel együtt gazdag élővilágot eredményez. Ezért különösen nyáron nagy az esély a sikeres megfigyelésre: a túrák 90% fölötti sikerrátával kecsegtetnek.
Télen is meglepően jók a számok: egyes szezonokban a szolgáltatók közel 100%-os sikerarányt is jelentettek – vagyis szinte minden túrán láttak bálnát. Ha az elmúlt évtizedet nézzük, télen általában alacsonyabb, 80% körüli volt a sikerarány, ami még mindig kifejezetten magasnak számít, különösen, ha figyelembe vesszük az évszak kihívásait (a sikerrátákról bővebben írunk lejjebb). Az elmúlt években viszont egyértelműen javulnak a téli adatok, erről lejjebb írunk bővebben.
A bálnákon túl fantasztikus panoráma is vár: a hajóról lenyűgöző kilátás nyílik Reykjavíkra és a várost körülölelő hegyekre, sőt tiszta időben egészen a Snæfellsjökull gleccserre is. A hajókirándulás így nemcsak a bálnák miatt különleges – önmagában is élmény, még akkor is, ha épp nem sikerül bálnát látni.
Reykjavík közelsége, a gyakori indulások és a változatos tengeri élővilág miatt a Faxaflói öböl ideális választás lehet azok számára is, akik csak néhány napra érkeztek Izlandra, vagy szeretnék az utazásuk elején kipróbálni a bálnales élményt.
Válaszd ki a túrát itt: Bálnanézés Reykjavíkból
Ólafsvík – Snæfellsnes-félsziget, Breiðafjörður és Faxaflói találkozása
A Snæfellsnes-félsziget nyugati részén fekvő Ólafsvíkből indulva a hajók a Breiðafjörður és a Faxaflói öböl határvidékére hajóznak ki – ez az átmeneti zóna nemcsak látványos, de biológiailag is rendkívül gazdag.
A két öböl eltérő mélysége és áramlási rendszere találkozik itt, ami bőséges táplálékot biztosít a tengeri emlősök számára. Ennek köszönhetően nagyon jó esély van kardszárnyú delfinek (orkák) megfigyelésére, amelyek különösen kedvelik ezt a régiót – főként télen és tavasszal, amikor heringrajokat követnek.
Nem ritka az sem, hogy ámbráscet (sperm whale) bukkan fel a mélyebb vizeken – ezek a hatalmas, titokzatos állatok hosszú időt töltenek a vízfelszín alatt, de amikor feljönnek levegőt venni, látványos jelenséget nyújtanak. A régióban gyakoriak még a csukabálnák, fehércsőrű delfinek, és néha hosszúrárnyú bálnák is feltűnnek, bár ők inkább északabbra jellemzőbbek. A ritka kék bálna észlelések is rendszerint itt történnek.
Mindezt pedig egy egészen különleges táj teszi teljessé: a Snæfellsjökull gleccserrel borított vulkánja emelkedik háttérben.
Foglald le itt: Bálnazézés Ólafsvíkből
Húsavík – Skjálfandi-öböl
Húsavík neve gyakorlatilag összeforrt a bálnales élményével – nem véletlenül nevezik „Izland bálnales fővárosának”. A városka az észak-izlandi Skjálfandi-öböl partján fekszik, amely nemcsak látványában lenyűgöző, de ökológiai szempontból is egyedülállóan gazdag tengeri élővilággal rendelkezik. Ez az öböl ad otthont Izland legnagyobb arányban sikeres bálnales túráinak – és ennek nagyon is kézzelfogható okai vannak.
A Skjálfandi-öböl mély, védett és stabil tengeri környezet, amely ideális feltételeket biztosít a tengeri emlősök számára. A térségben hideg sarki és melegebb atlanti áramlatok találkoznak, ami rendkívüli mennyiségű tápanyagot hoz a felszín közelébe. Ennek köszönhetően a víz tele van planktonnal, krillel és apró halakkal – ezek pedig a bálnák fő táplálékforrásai. A púpos bálnák, csukabálnák és más fajok évről évre visszatérnek ide, hogy feltöltsék energiatartalékaikat a meleg vizekben töltött szaporodási időszak után. A Skjálfandi-öböl tehát nemcsak megállóhely – hanem valódi nyári lakhely is számukra.
A védett öbölforma és a sekélyebb részek azt is lehetővé teszik, hogy a hajók viszonylag közel kerüljenek az állatokhoz, gyakran már a kikötő elhagyása után néhány perccel is. Ráadásul Húsavíkban kisebb, családi vállalkozások által működtetett hajókat is találunk, amelyek személyesebb élményt nyújtanak – akár tradicionális fa halászhajón, akár kalandos, gyors RIB csónakban. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a látogatók visszajelzései kiemelkedően pozitívak.
A sikerráta Húsavíkban nyáron gyakran eléri a 100%-ot, ami Izlandon belül a legmagasabbnak számít. De még a téli hónapokban is meglepően jó esély van a bálnák megfigyelésére – különösen csukabálnákra és fehércsőrű delfinekre.
Egyszóval: ha valaki csak egyetlen helyszínt választana bálnalesre Izlandon, Húsavík a legbiztosabb tipp. Itt nemcsak a bálnák, de a környezet, a hangulat és a szakértelem is garantálja az életre szóló élményt.
Foglald le itt: Bálnales túrák Húsavíkból.
Dalvík – Eyjafjörður
Az Észak-Izlandon található Dalvík a festői Eyjafjörður fjord partján fekszik, és egyre népszerűbb célpontja a bálnalesre vágyóknak. Bár kevésbé ismert, mint Húsavík, a hely adottságai rendkívül kedvezőek – sőt, sok szempontból ideális választás lehet azoknak, akik csendesebb, személyesebb élményre vágynak.
Az Eyjafjörður egy hosszú, védett fjord, így a tengeri körülmények itt általában sokkal nyugodtabbak, mint a Skjálfandi-öböl nyílt vízén – ez különösen vonzóvá teszi a túrát családok, idősebb utazók és érzékeny gyomrú vendégek számára.
A fjord gazdag tengeri élővilága kedvelt táplálkozóhelye több bálnafajnak, főként a csukabálnának, de rendszeresen láthatunk itt hosszúszárnyú és pilóta bálnát, különböző delfin fajokat, és néha barázdásbálnát is.
A helyi túraszolgáltatók kisebb hajókkal dolgoznak, így az élmény sokkal közvetlenebb: gyakran csak 10–20 fő tartózkodik egyszerre a fedélzeten, a bálnák pedig gyakran szinte a hajó mellett bukkannak fel. Ráadásul több vállalkozás itt garanciát vállal arra, hogy ha nem látsz bálnát, visszatérhetsz egy második túrára ingyen – ami egyébként ritkán fordul elő, mert a nyári hónapokban a sikerráta gyakran eléri a 100%-ot.
Foglald le itt: Bálnales túrák Dalvíkból
Hauganes – Eyjafjörður
Dalvíktól 15 perc autóútra délre, Hauganesból is indulnak bálnales túrák az Eyjafjörður-öbölbe. A helyi szolgáltatók hagyományos fa halászhajókat használnak, amelyek tökéletesek a nyugodt, természetközeli élményhez.
Foglald le itt: Bálnales túrák Hauganesből
Akureyri – Eyjafjörður
Izland „északi fővárosából”, Akureyriből is indulnak túrák ugyanebbe a gyönyörű fjordba. A város kikötőjéből induló nagyobb, kényelmes hajókon gyakran van zárt fedélzet és büfé is, így ez kényelmesebb opciót jelenthet a klasszikusabb bálnales iránt érdeklődőknek. A kilátás így is lenyűgöző, a púpos bálnák pedig gyakran mutatják meg magukat.
Foglald le itt: Bálnanéző túrák Akureyriből
Hólmavík – Steingrímsfjördur
Hólmavík egy másik eldugott bálnales helyszín, a Nyugati-fjordok keleti oldalán. Az érintetlen természet és a különösen nyugodt vizek páratlan élményt kínálnak a látogatóknak. A túrák a védett fjordon zajlanak, amely kivételesen jól szigetelt a legtöbb szélirány ellen, így az utak ritkán kerülnek lemondásra, és a tengeribetegség is szinte ismeretlen jelenség.
A környéken leggyakrabban a hosszúszárnyú (púpos) bálnák figyelhetők meg – különösen nyáron és ősszel –, de gyakori látogatók még a csukabálnák és a fehércsőrű delfinek is. Míg máshol sok hajó zsúfolódik egy-egy bálna köré, Hólmavíkban gyakran csak egyetlen hajó van velük a vízen.
Ősszel előfordul, hogy a fjordot egyszerre több mint húsz púpos bálna népesíti be, és a hajnali arany fényben ez az élmény egészen varázslatos. A térségben időnként más ritkább fajok is feltűnnek: pilótabálnák, orkák, kék bálnák, és nagyon ritkán ámbráscetek vagy barázdásbálnák is. Júniustól augusztus elejéig ráadásul a közeli sziklákon több ezres lundakolónia figyelhető meg – így ez az időszak különösen gazdag természeti látnivalókban.
Ha egy igazán csendes, tömegmentes, de élményekkel teli bálnalesre vágysz, Hólmavík az egyik legjobb választás Izlandon.
Foglald le itt: Bálnazésés Hólmavíkból
Mikor érdemes bálnalesre menni Izlandon?
A legjobb időszak bálnalesre Izlandon a nyár – egészen pontosan májustól szeptember végéig. Ez az az időszak, amikor a bálnák többsége – különösen a hosszúszárnyú bálnák, csukabálnák és barázdásbálnák – tömegesen vonul fel az északi vizekre táplálkozni.
A bálnák életét évszakos vándorlás ritmusa határozza meg, mivel a szaporodás és a táplálkozás ideális körülményei nem ugyanott adottak. A melegebb tengerekben hozzák világra borjaikat, mivel azok számára biztonságosabb a sekély, melegebb víz: kevesebb a ragadozó, és nem fenyegeti őket kihűlés. A trópusokon azonban alacsonyabb a víz tápanyagtartalma, nincs elég plankton és hal ahhoz, hogy a felnőtt bálnák is jóllakjanak, így táplálkozni az északi, hidegebb vizekbe vándorolnak.
Az Izland körüli vizek a meleg és hideg áramlatok találkozásánál rendkívül gazdagok planktonban, krillben és apró halakban, amik tömegeket vonzanak: nemcsak bálnákat, de tengeri madarakat, halrajokat, sőt cápákat is. Ez a jelenség az, amit „északi lakomaként” emlegetnek – és valóban: ez késő tavasztól kora őszig tartó időszak a bálnák táplálkozási csúcspontja. Egy-egy példány ilyenkor akár napi több tonna táplálékot is elfogyaszthat, hogy feltöltse a zsírraktárait, amire majd a következő szaporodási ciklus során lesz szüksége.
Különösen jellemző ez a hosszúszárnyú bálnára, amely minden évben akár több ezer kilométert is megtesz a szaporodási és a táplálkozási helyszínek között. De hasonló migrációs mintát követ a kék bálna, a barázdásbálna és a csukabálna is – ők mind ideiglenes „nyaralóként” érkeznek Izland térségébe. Ez a szezonális vándorlás évmilliók óta működik, és ma is jól kiszámíthatóvá teszi, hogy nyáron miért van annyi bálna Izland körül – és télen miért olyan nehéz őket megpillantani.
Mindez a megfigyelési esélyeken is jól látszik: nyáron a legtöbb túratársaság 95–100%-os sikeraránnyal büszkélkedhet. Télen sem lehetetlen bálnát látni – főként csukabálnákat és orkát –, de az állatok száma ilyenkor jóval alacsonyabb, és a körülmények (pl. időjárás, hullámzás) is nehezebbé teszik a túrát.
Lehetséges a bálnanézés télen is?
Igen, sőt! A 2023/24-es téli szezonban a sikerráta mind Reykjavíkban, mind pedig északon magasabb volt a nyári hónapokénál (erről bővebben kicsit lejjebb) és gyakran lehetett megfigyelni bálnákat a partról is Reykjavíkban (erről mi is osztottunk meg videót).
Fontos azonban figyelembe venni, hogy Izlandot télen gyakran érik erős atlanti viharok, ami megnöveli a túralemondások számát. Ha a tengeri időjárás-előrejelzés kedvezőtlen – például erős szélre, nagy hullámzásra vagy rossz látási viszonyokra számítanak –, a túraszervezők jellemzően az előző este értesítik az utasokat, hogy a túra biztonsági okokból elmarad. Ilyenkor természetesen ingyenes átfoglalásra vagy teljes visszatérítésre van lehetőség.
Ilyen esetekben természetesen lehetőség van átfoglalásra egy későbbi időpontra, vagy ha az utazóknak ez nem megfelelő, teljes visszatérítést biztosítanak. A téli szezonban továbbá kevesebb társaság indít rendszeres túrákat, és azok is ritkábban közlekednek, mint nyáron – éppen az időjárási bizonytalanságok és az alacsonyabb kereslet miatt.
Miért maradnak egyes bálnák Izlandon a tél folyamán is?
Bár a legtöbb bálnafaj – különösen a hosszúszárnyú és a barázdásbálnák – tél elején hosszú vándorútra indul a melegebb tengerek felé, nem minden egyed követi ezt a mintát. Sőt, egyre több bálna marad egész évben az Izland körüli vizekben – köztük csukabálnák, fehércsőrű delfinek, gyakran pedig orkák is.
Ennek több oka is van. A bálnák általában 2–3 évente ellenek, és ha egy nőstény épp nem vemhes, vagy már leválasztotta borját, számára nem feltétlenül indokolt a hosszú és kimerítő vándorút a melegebb szaporodóhelyekre. Ha a táplálék elegendő – márpedig Izland partjai mentén, a hideg és meleg áramlatok találkozásánál kialakuló gazdag tápláléklánc ezt lehetővé teszi –, sok egyed egyszerűen úgy dönt, hogy marad.
Az éghajlatváltozás is egyre nagyobb szerepet játszik ebben. A tengerjég kiterjedésének csökkenése és az óceán melegedése megváltoztatja a plankton eloszlását, ami közvetlen hatással van a bálnák fő táplálékforrásaira. Ennek köszönhetően bizonyos fajok – például a púpos bálna – egyre hosszabb időt töltenek északon, különösen a Skjálfandi-öböl térségében, így a megfigyelési szezon is kitolódik.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a bálnák viselkedése nem egységes. Vannak egyedek és populációk, amelyek rövidebb utakat tesznek meg, vagy egyáltalán nem hagyják el az északi vizeket. Ez különösen igaz az orkákra, amelyek intelligens, szociális ragadozóként követik a zsákmányállatok mozgását, és nem feltétlenül vándorolnak trópusi vizekre.
Izland egyes térségei – például a Reykjanes-félsziget nyugati partjai vagy a Breiðafjörður öböl – egész évben gazdag halállományt kínálnak. Ezeken a területeken télen is nagy mennyiségben fordul elő hering, ami odavonzza a ragadozó fajokat. A csukabálnák, amelyek eleve kisebb távolságokat tesznek meg, gyakran maradnak ezeken a helyeken. Ezért fordulhat elő az is, hogy a téli bálnalesek meglepően sikeresek – különösen, ha az időjárás is kegyes az utazókhoz.
A sikerrátákról – Mennyi az esélye annak, hogy a túrán ténylegesen láthatsz bálnát?
Természetesen mindenki szereti a számokat – és ez teljesen érthető. Éppen ezért utánajártunk, milyen sikerarányokra számíthattok az izlandi bálnales túrákon. A kutatás azonban meglepő eredményt hozott: a legtöbb szolgáltató nem szívesen osztja meg a konkrét statisztikáit. Ennek egyik oka valószínűleg, hogy ezek a számok önmagukban nem hasznnálhatók előrejelzésre.
A dalvíki Arctic Sea Tours több évre visszamenőleg is közzétette saját statisztikáit. Ezek alapján nyáron szinte mindig 99–100% között mozog a sikerarány, de még télen is gyakoriak a 100%-os hónapok. Bár március és április gyengébb időszaknak számítanak, 2024-ben ezekben a hónapokban is minden túrán sikerült bálnát látni.
A reykjavíki Elding, Izland egyik legismertebb bálnales cége, 2024-re éves szinten 91%-os sikerarányt közölt. Különösen figyelemre méltó, hogy a téli hónapokban (január, február, november, december) 94%-os, míg nyáron „csak” 90%-os volt az észlelési arány – vagyis pont fordítva, mint amit a legtöbben várnának. Fontos azonban, hogy télen jóval kevesebb túrát indítanak, így a nyári, kissé alacsonyabb sikerarány sokkal nagyobb minta alapján született.
Az Elding 2016-ig visszamenőleg nyilvánossá tette a téli és nyári sikerrátáit, amelyekből egyértelmű trend rajzolódik ki: az elmúlt években fokozatosan növekedett a téli hónapok sikeressége. A 2020-as adatok torzultak lehetnek a COVID miatti lemondások következtében, hiszen kevesebb túrából alakult ki a statisztika. A téli túrák növekvő sikeressége nagy valószínűséggel a púpos bálnák egyre gyakoribb téli jelenlétének köszönhető.
Ezért a korábbi elképzelés, miszerint „nyár = biztos siker, tél = kétesélyes”, ma már nem állja meg a helyét. Izland bármely évszakban tartogathat felejthetetlen bálnatalálkozásokat. Ráadásul szinte minden szolgáltató biztosít ingyenes újrafoglalási lehetőséget sikertelen túra esetén – vagyis addig próbálkozhatsz, amíg sikerrel nem jársz.
Ha kifejezetten a bálnák miatt érkezel, érdemes már az utazás elejére időzíteni a túrát, hogy legyen időd újrapróbálkozni, ha szükséges. És még egy tipp: ha igazán rajongsz a bálnákért, ne állj meg egy túránál – minden találkozás más, minden pillanat megismételhetetlen.
A cikket frissítjük, amint további szolgáltatóktól is érkezik válasz – érdemes tehát visszanézni később is!
Melyik napszak a legalkalmasabb a bálnalesre?
A napszakok közötti különbség viszonylag csekély, mivel a bálnák nem a napsütés vagy árnyék alapján mozognak, hanem elsősorban a táplálék elérhetőségét követik.
Az Elding közzétette a 2024-es statisztikáit arra vonatkozóan, hogy a nap mely időszakaiban volt a legnagyobb eséllyel észlelhető púpos bálna (fontos: ezek az adatok kizárólag a erre a bálnafajra vonatkoznak, nem a teljes sikerrátára).
A nyári főszezonban napi 5–6 túra indul, jellemzően 9:00, 11:00, 13:00, 15:00, 17:00, 19:00 és 20:30 órakor. A púpos bálnák észlelési aránya egész nap 73–86% között mozgott. A legmagasabb értékeket a 13:00, 15:00 és 19:00 órás túrák produkálták: rendre 81%, 82% és 86%-os sikeraránnyal, tehát az este 7 órakor túra volt a legsikeresebb.
Hajózási és gyakorlati szempontból ugyanakkor a délelőtti órák kedvezőbbek lehetnek. Kora reggel és délelőtt általában nyugodtabb a tenger, különösen nyáron, amikor a szél gyakran délutánra erősödik fel. Ilyenkor kisebb a hullámzás, jobbak a látási viszonyok, és a túra élvezetesebb lehet – bár ez természetesen nem garantált, hiszen az izlandi időjárás híresen kiszámíthatatlan.
A délelőtti indulás abból a szempontból is praktikus, hogy sikertelen túra esetén még ugyanazon a napon újrapróbálkozhatsz, illetve délután szabad marad más programokra.
Bálnaugrás: Milyen gyakran törnek ki a vízből a hosszúszárnyú bálnák?
A bálnales egyik leglátványosabb pillanata, amikor egy hatalmas bálna váratlanul kiemelkedik a vízből, majd hatalmas csobbanással becsapódik a vízbe. Ezt a jelenséget – angolul breach, magyarul bálnatörés – a legtöbb utazó a túra csúcspontjaként éli meg. De milyen gyakran láthatunk ilyet valójában?
Az Elding kutatócsoport hosszú távú megfigyelési adatai alapján 2022-ig a bálnatörések aránya körülbelül 12% volt – vagyis minden nyolcadik-tizedik túrán fordult elő legalább egyszer ilyen látványos viselkedés. Ez az arány azonban az elmúlt években emelkedni kezdett.
A 2024-es szezonban már minden hatodik túrán megfigyeltek bálnatörést, azaz az összes észlelt púpos bálnás túra 17,3%-ában. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy az élmény nem csak különleges, de egyre gyakoribb is.
Mikor a legaktívabbak?
A legmagasabb arányban júniusban figyeltek meg felszíni viselkedést: ekkor a túrák 48%-án tapasztaltak valamilyen aktív mozgást (pl. bálnatörés, farokcsapás, mellúszó-csapás). Ez az időszak egybeesik a táplálkozási csúcsszezonnal, amikor a bálnák intenzíven vadásznak az apró halakra és planktonokra. Az aktivitás júliusban (25%) és májusban (30%) is jelentős, míg az év elején és végén jóval ritkábbak a látványos viselkedések.
Mi készteti a bálnákat az ugrásra?
A kutatók szerint a bálnatörés pontos oka máig nem teljesen ismert, de valószínűleg többféle célt is szolgálhat. Lehet kommunikációs eszköz – például párzási szándék vagy dominancia kifejezésére –, segíthet a bőrön megtelepedett paraziták eltávolításában, vagy akár játékos viselkedés is lehet.
Érdekes megfigyelés, hogy a bálnák nagyobb eséllyel ugranak ki a vízből, ha társas helyzetben vannak – például ha ketten vagy hárman úsznak együtt –, és akkor is aktívabbak, amikor delfinek tartózkodnak a közelükben. Mindez arra utal, hogy a bálnatörés legalább részben társas viselkedés. Az viszont biztos, hogy egy ilyen látványos ugrás hatalmas energiát igényel: a bálna testének kiemeléséhez több száz kilowatt teljesítmény szükséges.
Napszakok szerinti különbségek
A 2024-es év során gyűjtött adatok alapján úgy tűnik, hogy az esti órákban – különösen a 17 és 20:30-kor induló túrákon – valamivel nagyobb valószínűséggel (40%) figyelhetünk meg bálnatörést, a legkisebb arányban pedig a reggeli túrán fordult elő (16%). Ez összhangban van azzal a tapasztalattal, hogy a bálnák aktivitása nem egyenletes a nap folyamán. Estére gyakran élénkebbé válnak, többet mutatkoznak a felszínen, és több viselkedési formát is megfigyelhetünk.
Milyen tengeri emlősöket láthatsz egy izlandi bálnales túra során?
A legtöbb túrán – a szezon és régió függvényében – az alábbi bálna- és delfinfajokkal van esély találkozni, az észlelési gyakoriságuk sorrendjében:
- Csukabálna (Minke whale)
A leggyakrabban megfigyelhető bálnafaj Izlandon, egész évben jelen van. Testhossza 6–10 méter, többnyire egyedül vagy kisebb csoportokban mozog. Kíváncsi természetű, gyakran felbukkan a hajók közelében, ám nem mutat látványos viselkedést. Jellemző rá, hogy rövid időre megmutatja a hátuszonyát, majd újra eltűnik. Kilégzéskor alacsony, kevésbé látványos páraoszlopot fúj ki – főként, ha nem mélyről jön fel. Élettartama 30-50 év között mozog.
- Hosszúszárnyú vagy púpos bálna (Humpback whale)
A látogatók kedvence: látványos, barátságos és kíváncsi faj, fotogén viselkedéséről híres. Gyakran ugrik ki a vízből, közel merészkedik a hajókhoz, és nem riad vissza az emberi jelenléttől.
Hossza általában 13–15 méter, de elérheti a 17 métert is. Kilégzéskor páraoszlopa akár 3 méter magasra is felcsaphat, ami 2–3 másodpercig látható. Átlagosan 4–14 km/órás sebességgel úszik, de veszély esetén elérheti az akár 27 km/órás sebességet is. Merülései legfeljebb 30–35 percig tartanak. Élettartama 45–100 év is lehet. Nyáron különösen gyakori látvány Izland körül. A hosszúszárnyú bálna észlelések száma jelentősen nőtt az elmúlt évtizedben a Faxaflói-öbölben (Reykjavíkál), különösen a főszezonon kívül.
- Fehércsőrű delfin (White-beaked dolphin)
2,5–3 méter hosszú, nagyobb testű delfin. Gyakran több tucat, vagy akár több száz egyedből álló csapatokban mozog. Játékos faj, gyakran teljesen kiugrik a vízből, sokszor elegáns ívben vagy pörgő-forgó mozdulattal.
- Barna delfin (Harbour porpoise)
1,5–2 méter hosszú, társas, játékos természetű, de ritkán mutat meg magából sokat. A felszínen csak rövid ideig látható, többnyire egy gyors felbukkanás erejéig. Egész évben a partközeli vizekben él.
- Kardszárnyú delfin – orka (Orca, killer whale)
Különösen gyakori látogató a Snæfellsnes-félsziget és a Westmann-szigetek környékén. Hossza 5–8 méter, a hímek hátúszója akár 1,8 méter magas is lehet. Családi csoportokban élnek, 5–20 egyedet számlálnak, és szoros szociális kapcsolatokat ápolnak egymással. Az orka az egyik leggyorsabb tengeri emlős, sebessége elérheti az 50 km/órát is. Leggyakrabban télen, tavasszal és kora nyáron figyelhetők meg, főként Izland nyugati partjainál.
- Barázdásbálna / Uszonyos bálna (Fin whale)
A világ második legnagyobb bálnája, testhossza elérheti a 20–24 métert, súlya pedig akár 70 tonna is lehet. Bár ritkább látvány, mint a csukabálna vagy púpos bálna, Izland környéki vizeken rendszeresen előfordul, különösen nyáron és kora ősszel.
Gyors és erőteljes úszó, akár 40 km/óra sebességre is képes, így gyakran csak rövid ideig lehet megfigyelni. Jellegzetes, aszimmetrikus színezetű: bal oldalán sötét, a jobb alsó állkapcsa viszont világosabb – ez segíthet az azonosításban.
Kilégzéskor kb. 5 méter magas, függőleges páraoszlopot fúj ki, de mérete ellenére viszonylag visszafogott viselkedésű, nem közelíti meg a hajókat annyira, mint például a hosszúszárnyú bálna.
Barázdásbálnák leginkább a nyíltabb vizekben figyelhetők meg, például Faxaflói térségében vagy az Északi-sarkkörhöz közel eső mélyebb tengeri részeken.
- Ámbráscet (Sperm whale)
Az állat testhossza 11–16 méter. Kilégzéskor jellegzetes, 2–5 méteres ferde páraoszlopot fúj oldalra és előre, amely akkor is árulkodó, ha maga az állat csak részben látszik. Gyakran akár 10 percig is nyugodtan pihen a felszínen, mielőtt újra alámerül. Rendszerint nagycsaládokban élnek. Izland vizeiben főként március és június között fordulnak elő, jellemzően a Snæfellsnes-félsziget körül, de néha nyár végén is láthatók.
- Gömbölyűfejű delfin, pilótabálna (Pilot whale)
5–6 méter hosszú, társas faj, általában 10–30 fős csoportban mozog. Nagyon aktív, gyakran csapkodja a vizet a farkával, vagy kiemelkedik a vízből úgynevezett „kémkedő” pozícióban, amikor csak a feje látszik ki a vízből.
- Kék bálna (Blue whale)
A Föld legnagyobb élőlénye, hossza elérheti a 30 métert, testtömege pedig a 150 tonnát is. Bár ritkán, de Izland vizeiben is alkalmanként megfigyelhető, főként tavasszal, amikor az állatok a táplálékban gazdag északi vizek felé vándorolnak.
Kilégzéskor jellegzetesen magas, függőleges páraoszlopot fújnak ki, amely akár 9 méter magasra is törhet – ami már messziről is jól látható. Mozgásuk lassú és méltóságteljes, ha mély merülésre készülnek, látványosan megemelik farokuszonyukat.
Kék bálnát nem gyakran lehet látni, leginkább április és június között. 2025 júliusában azonban több túrán is feltűntek – különösen a Snæfellsnes-félsziget környékén, illetve a Nyugati-fjordok közelében.
Hogyan készülj fel a bálnales túrára?
A bálnales túra nem extrém sport, de jó előre gondolkodni – sokat tehetsz azért, hogy kényelmes és emlékezetes legyen az élmény.
Foglalás: érdemes előre foglalni!
A kisebb hajókkal induló túrákat mindenképpen érdemes előre lefoglalni, különösen főszezonban, mert a helyek gyorsan betelnek. A nagyobb, klasszikus megfigyelőhajókon általában könnyebb helyet találni akár előző nap is, de ha van konkrét időpontod, ne halogasd a foglalást.
Fontos: lehetőleg az izlandi tartózkodásod első napjaira időzítsd a túrát, hogy ha elsőre nem jársz sikerrel, legyen lehetőséged az ingyenes újrafoglalásra. Ha aznap több időpont is van, próbáld meg reggelre tenni – így sikertelenség esetén akár még aznap délután is visszamehetsz.
Figyelem: ha RIB hajóra foglalsz, az újrapróbálkozás általában már csak a nagy hajóra érvényes, mert a RIB csónakos túrán a helyek már hoszzú időre előre betelnek, így nem tudnak további szabad helyeket biztosítani.
Hogyan öltözz és mit pakolj a táskádba a bálnales túrához?
Öltözz melegen – nyáron is. A tengeren mindig hűvösebb és szelesebb az idő, mint a szárazföldön. Legyen nálad víz- és szélálló külső réteg, sapka, sál, akár kesztyű is, plusz egy száraz pulóver vagy zokni a táskádban. Fontos a zárt, vízálló cipő, télen akár csizma, hogy ácsorgás közben ne fagyjon le a lábad.
A nagy hajókon általában van fűtött, beltéri büfé, ahol vehetsz kávét, nasit, üdítőt, és tengeri betegség elleni tablettát is. Kártyával tudsz fizetni. Saját szendvicset is vihetsz, ha nem szeretnél a hajón vásárolni.
A kisebb hajókon víz- és szélálló overált adnak, de ez alá is réteges, jól szellőző ruházatot válassz: merinó gyapjú aláöltözet, kényelmes nadrág, polár pulóver, sapka, kesztyű. Azért arra is figyelj, hogy nyáron ne öltözz túl, mert ha megizzadsz, egy RIB csónakon nem tudsz átöltözni útközben.
A RIB hajón utazás közben nem tudsz fotózni vagy telefont használni, mert két kézzel fogsz kapaszkodni – gondoskodj róla, hogy a készüléked el tud rakni úgy, hogy a megállásokkor könnyen elővehesd. Az overál zsebe alkalmas egy telefon tárolására, de a kamerához mindenképpen hozz vízálló tokot. Hátizsák nem lehet veled a RIB csónakban a mentőmellény viselése miatt, így azt indulás előtt az öltözőben kell hagynod.
Napszemüveg, naptej, kézkrém és ajakbalzsam egész évben jól jöhet – akkor is, ha borús az idő, mert a szél és a sós levegő rendkívül szárító hatású.
A telefonodra pedig érdemes csuklópántot tenni, hogy a még véletlenül se landoljon a tengerben. A bálnák aligha értékelnék a meglepetést.
Van-e a hajókon mosdó?
Csak a nagy hajókon van, a kisebb fa halászhajókon és motorcsónakokon nincs, így indulás előtt érdemes visszafogni a folyadékbevitelt. Ez különösen igaz a RIB hajókra, amelyek hatalmas sebességgel pattognak a vízen – teli hólyaggal ez egyáltalán nem mókás.
Bálnales gyerekkel – Hogyan készülj?
Ha gyerekkel jössz, a nagy hajó a legjobb választás. Már egészen pici babával is kényelmes, hiszen a fűtött beltérből is remekül lehet látni a bálnákat az ablakokon keresztül. Ugyanakkor ha megjelenik egy bálna, a fedélzeten sokszor kisebb tolongás alakul ki a korlát mentén – ezekben a helyzetekben babával, kisgyerekkel érdemes távol maradni. Jó hír, hogy a belső terek ilyenkor gyakran üresek, és sokszor épp innen nyílik a legjobb rálátás a vízben úszó bálnára. 🙂
Miért olyan népszerű program Izlandon a bálnales és miért ajánljuk mi is?
Mert egy óriási bálnával való közeli találkozás szinte mindenkit lenyűgöz. Nem kell hozzá tengerbiológusnak vagy természetfotósnak lenni – sőt, még csak különösebb érdeklődést sem kell mutatni az állatvilág iránt.
Amint egy többtonnás bálna megjelenik a hajó mellett, hirtelen valami megváltozik. Ámulattal vegyes izgatottság járja át a hajón lévőket: minden szem az állatokra szegeződik, és lélegzet-elállítva figyelik a különleges vendéget. A hajó nem üldözi a bálnát, hanem megközelíti, majd megáll. Innentől a bálna lesz az, aki kapcsolatba lép a hajóval, ha akar.
A púpos bálnák gyakran élnek is a lehetőséggel és lassan, méltóságteljesen körbeússzák a hajót. Olykor az orrukat, fejüket is kidugják, hogy szemügyre vegyék azt, máskor rá se hederítve a közönségre, játékosan paskolnak az uszonyukkal, vagy egy erőteljes ugrással csobbannak egy hatalmasat. Az élmény elemi erejű, akár első alkalommal látod, akár tizedszer.
A bálnales nem pusztán egy egyszerű turistaattrakció, amit csak kipipálsz. Ez egy különleges találkozás, ami jó eséllyel örök emlék marad.
Ha ennél is bővebben érdekel az izlandi bálnák helyzete, olvasd el a kaplcsolódó cikkünket: Bálnavadászat kontra bálnales Izlandon
Hasznosnak találod a munkánkat? Így köszönheted meg
Ha a cikkben megadott linkeken keresztül foglalod le a bálnales túrádat, a szolgáltatótól mi is kaphatunk egy változó mértékű (általában 5–10% közötti) jutalékot – de csak akkor, ha a lefoglalt túra sikeresen lezajlott.
Fontos: te garantáltan ugyanannyit fizetsz, mintha közvetlenül a szolgáltató oldalán vagy irodájában vásárolnád meg a jegyet – az ár számodra semmit nem változik. Ez az apró támogatás sokat segít nekünk abban, hogy a weboldal működtetése, a Facebook-csoport és a szövegek megírása hosszú távon is fenntartható maradjon.
A foglalásoddal nemcsak egy élményt foglalsz le, hanem egy közösséget is építesz velünk. Támogatásod segít, hogy a Hello Izland független és hiteles információforrás maradhasson, és más utazók is felfedezhessék Izlandot – ahogyan talán te is. Így válik a Hello Izland nemcsak a mi, hanem a te történeteddé is.
Felhasznált irodalom
- Occurrence of long-finned pilot whales (Globicephala melas) and killer whales (Orcinus orca) in Icelandic coastal waters
- Sightings Surveys in the North Atlantic: 30 years of counting whales
- Marine Mammals in the North Atlantic
- Connecting the dots: An interdisciplinary perspective on climate change effects on whales and whale watching in Skjálfandi Bay, Iceland
- Distribution of humpback whales in Skjálfandi Bay, Iceland.
- Annual and monthly fluctuations in humpback whale (Megaptera novaeangliae) presence in Skjálfandi Bay, Iceland, during the feeding season (April–October)
- Humpback whales unexpectedly remain near Iceland all year round
- Orcas of Iceland
- The Winter Whales: Why are more Humpbacks Staying in Iceland?
- A look back at 2023 whale watching
- 2024: Humpbacks, Minkes and More
- Pilot Whales around Iceland
- How often do humpback whales breach?
- Where is the whale?
