Ha Izlandra készülsz, jó eséllyel több százezer – vagy akár millió – forintot is ráköltesz majd az útra, úgyhogy nyilván a lehető legtöbbet szeretnéd kihozni belőle. Így joggal merül fel benned a kérdés, hogy a legismertebb természeti látnivalóknál vajon mennyire lesznek sokan, és mennyire marad élvezhető az egész. Nem fogunk mellébeszélni: Izlandon is vannak időszakok és helyszínek, ahol olykor különösen sok látogatóval találkozhatsz. Mielőtt azonban más úti cél után néznél, feltétlenül olvasd végig ezt a cikket.
Az utóbbi években egyre gyakrabban jelennek meg cikkek különböző nemzetközi médiumokban arról, hogy az „izlandi turizmus lufija kipukkad”, a turisták elárasztják az országot, és súlyos károkat okoznak Izland természeti és társadalmi környezetében. A New York Times mellett a Telegraph és a Daily Mail is átvette ezeket a kattintásvadász szalagcímeket.
Sajnos e cikkek szerzői gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy milyen romboló hatással lehet egy egész ország gazdaságára, ha ekkora olvasottságú médiumokban ilyen leegyszerűsítő, szenzációhajhász állításokat tesznek közzé.
A következőkben körüljárjuk a témát: valóban beszélhetünk-e tömegturizmusról Izlandon, mit gondolnak erről a helyiek, hogyan viszonyulnak a turistákhoz, mennyire élik meg a turisták zsúfoltnak az ország látványosságait, ténylegesen tapasztalható-e tömeg az egyes látványosságoknál, és utazóként mit tehetsz azért, hogy elkerüld a zsúfoltságot, és csökkentsd az általad (is) okozott terhelést.
Mit jelent a tömegturizmus Izlandon, és hol válik problémává?
A tömegturizmus több szempontból is problémás lehet. Utazóként illúzióromboló élmény, amikor az interneten látott képek alapján csendes, érintetlen helyre számítasz, a valóságban viszont sok más látogatóval találkozol ugyanott, és nehéz tömeg nélkül lefotózni a látványt.
Ennél azonban jóval nagyobb gond, hogy a nagy turistaforgalom hosszú távon túlterheli a helyi infrastruktúrát és a természetet is. A vegetáció letaposása okozta talajerózió, a szemetelés, valamint a felelőtlen utazók által keltett káros trendek gyors terjedése sok esetben maradandó, visszafordíthatatlan károkat okoznak a környezetben – különösen egy olyan érzékeny természeti adottságú országban, mint Izland.
Mennyi turista érkezik Izlandra valójában? – számok és területi arányok
Kezdjük a tényekkel. Izland területe több mint 10%-kal nagyobb, mint Magyarországé. 2023–2025 között évi 2-2,3 millió külföldi turista érkezett az országba. Összehasonlításképpen: Magyarországra 18 millió külföldi turista érkezett 2024-ben.
Turisták száma négyzetkilométerenként
Ha Izland könnyebben beutazható területét nézzük a Felföld kivételével (kb. 63 000 km²), és ha egyenletesen oszlanának el a látogatók, akkor évi 2,3 millió turista átlagosan ~36 fő/km² terhelést jelentene a teljes évre elosztva. Ez nem tűnik annyira soknak, ugye?
Miért tűnik mégis zsúfoltnak a Déli-part és az Arany körút?
A felmérések szerint az Izlandra érkező látogatók 80%-a a Déli-partot és az Arany körutat keresi fel, ráadásul többségük a nyári hónapokban érkezik. A két terület együttesen nagyjából 9–10 ezer km²-t fed le, így ezen a területen már közel 190–200 turista jut egy négyzetkilométerre évente, de ez a szám nyáron valamivel magasabb, télen pedig alacsonyabb. A négyzetkilométeren belül pedig természetesen nem egyenletesen oszlanak el, hiszen az emberek a látványosságok köré koncentrálódnak.
Viszont ha a 2,3 millió éves utazó 80%-a az Arany körútra és a Déli-partra koncentrálódik, akkor az ország többi részére – Keletre, a Keleti-fjordokra, Északra, a Nyugati-fjordokra és Snæfellsnesre – mindössze 20%, azaz kb. 460 000 látogató jut. Ezek a térségek együttesen nagyjából 62 000 km²-t tesznek ki, vagyis átlagosan csak ~7–8 turista jut ide négyzetkilométerenként, ami akkor is nagyon alacsony terhelés, ha többségük nyáron érkezik.
Valóban zsúfoltnak élik meg a látogatók Izlandot?
Az Izlandi Turisztikai Hivatal által a látogatók körében 2024-ben végzett reprezentatív felmérés során többek között arra is rákérdeztek, mennyire voltak elégedettek vagy elégedetlenek bizonyos tényezőkkel Izlandon. Az értékelés egytől tízig terjedt, ahol a tízes a „nagyon elégedett”, az egyes pedig a „nagyon elégedetlen” kategóriát jelentette.
A turisztikai látványosságoknál tapasztalható tömeget az utazók átlagosan 7,7-es értékre pontozták. 41,9 százalékuk kifejezetten elégedett volt, 32.9 százalékuk semlegesnek ítélte meg a helyzetet, míg 25.2 százalékuk inkább elégedetlen volt a tömeggel.
Mennyi emberre kell számítani, amikor tömeg van?
Ha a főszezonban érkezel a legforgalmasabb utazási idősávban – délelőtt tíz és délután négy óra között –, akkor a Déli-part és az Arany körút legnépszerűbb helyszíein akár több száz ember is tartózkodhat egyszerre. A legforgalmasabb látványosság a Reynisfjara fekete homokos partja, ahol napi szinten közel kétezer látogató fordul meg nyáron, és a csúcsidőszakban akár 2–400 ember is lehet egy időben a parton. Hasonló a helyzet a Skógafoss vízesésnél, a Jökulsárlón gleccserlagúnánál és a Þingvellir Nemzeti Parkban is.
Ezek azonban hatalmas területek: a Reynisfjarán és Jökulsárlónnál is több kilométernyi sétalehetőség áll rendelkezésre. Ha nem ragaszkodsz ahhoz, hogy a Reynisfjara-nál mindenképpen felmássz a bazaltorgonákra, Jökulsárlónnál pedig elsétálsz néhány száz méterre a fő kilátóponttól, vagy a Þingvellir-nél hajlandó vagy egy kilométernél hosszabb sétát tenni, máris magad mögött hagyod a tömeget.
A Skógafoss vízesésnél a lépcsősor megmászása, Seljalandsfossnál a vízfüggöny mögötti séta vagy a Gljúfrabúi vízeséshez való bejutás csúcsidőben valóban lehet lassabban haladós – ezek viszont kihagyhatatlan élmények, és egy kis türelemmel elérhetők. Ha viszont kifejezetten kerülni szeretnéd a várakozást, kevesebb turistát szeretnél magad körül – egyszerűen érkezz szezonon kívül, szezonban pedig a turista buszok előtt vagy után: kora reggel vagy késő délután.
Egyáltalán baj-e az, ha tömeg van?
Felmerül a kérdés: baj-e az, ha tömeg van? Sokan érintetlen természetre és teljes magányra vágynak utazás közben, de fontos kimondani, hogy ez az esetek többségében illúzió.
Érintetlen természetet az talál, aki hajlandó túrabakancsot húzni, lemenni a térképről, és vállalni a túrázás fizikai, technikai, tervezésbeli és felszerelésbeli kihívásait. Izlandon rengeteg olyan túraútvonal van, ahol valóban órákig vagy akár napokig nem találkozol senkivel, de nem reális elvárás, hogy a Déli-part mentén, az 1-es úttól pár percre, vagy akár néhány méterre található, ikonikus vízeséseknél, gleccserlagúnáknál és partoknál teljesen egyedül legyél.
Ha átlagos időkeretből, átlagos költségvetéssel, kényelmesen és biztonságosan szeretnéd megismerni az országot, akkor el kell fogadnod, hogy mások is ugyanezt teszik – te magad is turista vagy.
Az egy lakosra jutó turisták száma – miért ez a valódi terhelési mutató?
A magas turistalétszám egy ország számára önmagában nem feltétlenül probléma, a gond akkor jelentkezik, amikor az egy lakosra jutó turisták száma meghaladja a helyi infrastruktúra eltartó képességét. Ez ugyanis nagy valószínűséggel lakhatási problémákhoz, infrastruktúra-túlterheléshez, környezeti károkhoz és társadalmi feszültségekhez vezet.
Izlandon egy lakosra nagyjából hat látogató jut. Ez meglehetősen magas szám: nem azért, mert „túl nagy a tömeg”, hanem mert egy kis méretű lakosságra jut aránytalanul nagy igény – és ezt hosszú távon csak tudatos terület- infrastruktúra- és forgalomelosztással lehet fenntarthatóvá tenni.
A turisztikai fejlesztések szükségessége
Az elmúlt években Izland is igyekszik felzárkózni a turizmus növekedéséhez: egyre több helyen jelennek meg a ma már elengedhetetlen fejlesztések, mint a kétsávosított utak, kiépített kilátópontok, lépcsők, ösvények, figyelmeztető táblák, használható parkolók, és persze a látogatók befogadását lehetővé tévő hotelek, vendégházak.
Bár sokakban ellenérzést vált ki az „érintetlenség” elvesztése és a táj képét olykor jelentősen megváltoztató infrastruktúra, illetve a fizetős parkolás terjedése, ezek a turizmus növekedésének szükséges velejárói.
Hasonló beavatkozások Európa más, népszerű természeti úti céljain már évtizedekkel ezelőtt megtörténtek. Izlandon mindez azért tűnik drasztikusnak, mert a turizmus itt csak az elmúlt 10–15 évben indult be igazán, és a fejlesztések gyakorlatilag a nulláról, rövid idő alatt történtek. A tapasztalat azonban az, hogy ahol kijelölt útvonalakon terelik a látogatókat, ott a természet állapota hosszú távon javul és nem rosszabbodik.
Mit gondolnak a helyiek a turistákról?
Egyre több országban hallatják hangjukat a helyiek a turizmus túlzott mértéke miatt. Bár ezek a tiltakozások önmagukban nem fogják megállítani a turizmust, az ember ösztönösen szívesebben utazik olyan helyre, ahol vendégszeretettel fogadják, nem pedig elutasítással.
Izland esetében ezidáig még soha nem merült fel, hogy a helyiek ne várnák pozitívan a turistákat. Helyiként mi sem hallottunk olyan általános véleményről, amely szerint „túl sok turista” érkezne az országba.
Ezt konkrét felmérések is alátámasztják: Az Izlandi Turisztikai Hivatal rendszeresen végez közvélemény-kutatásokat az izlandiaknak a turistákkal kapcsolatos attitűdjeiről. A 2025-ös felmérés szerint a helyiek többsége pozitívan viszonyul a látogatókhoz, ráadásul az attitűd 2024 és 2025 között nem romlott, hanem épp ellenkezőleg: pozitív irányba tolódott el.
Természetesen más a helyzet akkor, amikor a turisták szándékosan vagy felelőtlenségből károsítják a természeti környezetet – például az utakról lehajtva off-road vezetnek, vadkempingeznek, vagy letapossák az érzékeny mohával borított területeket egy-egy jó fotó kedvéért. Ezek érthetően felháborítják a helyieket.
Amíg azonban a látogatók tisztelettel bánnak a környezetükkel és betartják az alapvető szabályokat, addig az izlandiak továbbra is szívesen látják őket vendégként.
Hogyan csökkentheted az utazásod okozta terhelést Izlandon?
Bár azt nem tudod megakadályozni, hogy Izlandra hasson a turizmus, a saját lehetőségeidhez mérten te is tudsz fenntarthatóbb módon utazni, hogy az általad esetlegesen okozott terhelést csökkentsd. És itt most nem arra gondolunk, hogy evezz át egy kenuval és gyalogold körbe az országot az ökolábnyomod csökkentése érdekében. Van egy nagyon egyszerű dolog, amivel abszolút csökkentheted a terhelést Izlandon: ha a legnépszerűbb helyszínek és csúcsidőszakok helyett tudatosan alternatívákat keresel.
Dél-és Nyugat Izland valóban gyönyörű de népszerűségük alapvetően abból fakad, hogy ezek járhatók be a fővárosból a legkönnyebben. A tömeg mindig a legkisebb ellenállás felé halad és a legtöbben meg sem próbálnak máshova eljutni. Ha az úti terved összeállítása során ezt figyelembe veszed és tudatosan más irányt választasz, máris sokat tettél a terhelés jobb elosztásáért.
Mely régiók kevésbé látogatottak Izlandon?
A kevéssé felkapott keleti és nyugati fjordok legalább annyi hajmeresztő természeti csodával gyönyörködtetnek, mint a felkapottabb dél-nyugat, és ha a főváros például keleten lenne, kevesen ismernék például a Reynisfjara-partot, mert lenne más, jobb, szebb, ami karnyújtásnyira van.
Ha különleges élményre vágysz és kevesebb utazót szeretnél látni magad körül, és mindemellett szeretnél abban a tudatban utazni és költekezni, hogy tudatosan segítetted az ország turizmusát, akkor utazz a Keleti-fjordokba, a Nyugati-fjordokba vagy északra.
Nyugati-fjordok – Izland egyik legelszigeteltebb régiója
Ha Izland térképére nézel, az északnyugati csücsökben láthatsz egy sokágú nyúlványt: ez a Nyugati-fjordok. A régió rendkívül tagolt partvonallal rendelkezik, amelyet mély, hosszan elnyúló fjordok és hegyek uralnak. A fjordok északi csücskétől Grönland mindössze 400 km-re található!
A fjordokbéli tájak lenyűgözőek: havas hegyek, drámai sziklák, megszámlálhatatlan mennyiségű vízesés, kis termálfürdők és természetes hőforrások, apró halászfalvak, hosszan elnyúló sárga és fekete homokos partszakaszok és káprázatos tájak várják az ide utazókat.
A csendes, békés, olykor már-már hátborzongatóan elszigetelt és kieső települések láttán, az ember akarva-akaratlanul elámul és elgondolkozik: vajon milyen lehet a 21. században, egy fejlett országban ennyire elszigetelt helyen élni? Mit csinálnak, akik itt élnek? Miből élnek, hogyan élnek télen? Hogyan buliznak, ha nincs szórakozóhely, hogyan vásárolnak bútorokat ha többszáz kilométeres körzetben nincs nagyobb település, hogyan szülnek a nők, ha nincs kórház, és egyáltalán, milyenek lehetnek ezek az emberek, akik ilyen elszigetelt településeken élik le az életüket?
A gyönyörű tájban, néptelen utakon járva különös kérdések, gondolatmenetek merülhetnek fel az utazóban, amitől az élmény egészen méllyé, egyedivé, bensőbbé válhat, mint pár kattintás a fotóalbumba.
A Nyugati-fjordok előnye, hogy a déli része Reykjavíkból már néhány órás autózással elérhető. Az út igazán kalandossá tehető, ha a Snaefellsnes-félszigetet is bejárod és, Stykkishólmurből induló komppal jutsz el a fjordokhoz. A Breidarfjördur fjord apró, de bálnákban, delfinekben és lundákban gazdag szigetei között hajózva éred el a fjordokat. Hátránya viszont, hogy sok a földút, és az időjárás errefelé sajnos gyakran mostohább, mint az ország más részeiben, még nyáron is.
Keleti-fjordok – ahol a helyiek is nyaralnak
Reykjavíkhoz képest az ország átellenes részén található a Keleti-fjordok régió. A Nyugati-fjordokba Reykjavíkhoz való közelsége miatt többen jutnak el, keleten viszont a legtöbben csak átutaznak, az 1-es út mentén fellelhető látványosságok kikipálásával.
A Keleti és a Nyugati fjordok tájai egészen eltérőek, a hegyek formája, a fjordok mélysége, a színek, a hangulat, minden teljesen más. Mintha egy másik országban járnál. A sárga homokos partok csakis a nyugat különlegességei, keleten a tengerpartok feketék. A hegyek hatalmasak, a táj egészen drámai, néhol annyira tömény a természeti szépség, hogy az már-már giccses, csakhogy ami igazi és természetes, az nem tud giccses lenni.
Vízesésekkel tarkított mesébe illő völgyek, meredek, hósipkás hegyóriások, mohafedte hegyoldalak, elképesztő sziklaformációk és még sorolhatnánk. Rendkívül nehéz szóban megfogalmazni ezeknek a tájaknak a szépségét, hiszen az ember már a Seljalandsfossról is szuperlatívosokban beszél.
A keleti régió hatalmas előnye, hogy az időjárás itt nyáron általában kellemesebb, mint nyugaton. A melegrekordok általában mindig itt dőlnek meg, és míg mi Reykjavíkban 13 fokban és esőben ázunk, a nyár kétharmad részében az Egilsstadiriak barnára sülnek a 22 fokban, napsütésben. Nem véletlenül járnak ide a helyiek nyaralni.
Persze, a fjordokban már más a mikroklíma, de nyáron szinte mindig akad itt egy szeglet, ahol épp jobb az idő, ezért is érdemes rugalmasan tervezni és csillagtúra-szerűen feldedezni a környéket. Az időjárás-jelentést pedig, sem itt sem máshol Izlandon nem szabad túl komolyan venni, mert nem megbízható.
Észak-Izland – Gyémánt kör és vulkáni tájak
Észak-Izland a leglátogatottabb a kevésbé frekventált régiók közül, de még így is nagyságrendekkel kevesebben utaznak ide, mint a Déli-partra vagy az Arany körútra, pedig az ország legváltozatosabb természeti területei közé tartozik. A térség turisztikai súlypontja a Mývatn környéke, Izland egyik legsűrűbb vulkanikus térsége pszeudokráterekkel, lávamezőkkel, aktív geotermikus területekkel és gazdag madárvilággal.
A régió ikonikus látnivalói – köztük a Goðafoss vízesés, és Húsavík, a bálnales fővárosa – a híres Gyémánt kör útvonal mentén fűződnek fel, amely az Aranykör északi párjaként egyre ismertebb, mégis jóval kisebb forgalmú. A régió városi központja Akureyri, fejlett infrastruktúrával, miközben az olyan különleges helyek, mint a sarkkörön elhelyezkedő Grímsey sziget vagy a látványos Tröllaskagi-félsziget, őrzik Izland csendes, fjordmenti, hegyvidéki jegyeit.
Észak-Kelet-Izland – Izland legkevésbé látogatott térsége
A legkevésbé ismert régió Észak-Kelet-Izland: elsőre úgy tűnhet, hogy „itt nincs semmi”, valójában azonban néhány erős, koncentrált élményt kínál, miközben szinte teljesen kívül esik a turisztikai fősodron. A Dettifoss vízesés ugyan sokak listáján szerepel, de azt már kevesen tudják, hogy a környező, kopár, holdbéli táj és a további vízesések miatt az egész terület egy teljes napot is megér azoknak, akik tovább mennek a kilátópontnál.
Ugyanez igaz Ásbyrgi-re, a Dettifosstól északra fekvő, lópatkó alakú szürreális kanyonra: a százméteres sziklafalak által körbezárt erdő különös akusztikája és hangulata belülről és felülről is felfedezést kíván. A régió egyik kevésbé ismert, mégis figyelemre méltó pontja az Arctic Henge Raufarhöfnban, amely az ősi mitológia és a modern építészet találkozását idézi meg.
Észak-Kelet-Izland messze az ország legkevésbé látogatott térsége, így ideális választás azoknak, akik csendre, elvonulásra és visszafogott, nem hivalkodó természeti élményekre vágynak.
Mikor érdemes Izlandra utazni a fenntarthatóság szempontjából?
A látogatásod terhelését a megfelelő időzítéssel is jelentősen csökkentheted. Nem szeretnénk senkit eltántorítani Dél- és Nyugat-Izlandtól: kétségtelenül gyönyörű régiók, mi magunk is ebben a térségben élünk, nyilván ezt látogatjuk legtöbbször és ismerjük a legjobban, de még a főszezon csúcsán is úgy látjuk, hogy – reális elvárásokkal – a tömeg nem zavaró, még közvetlenül a látványosságoknál sem.
Főszezon vagy előszezon? – időzítés és terhelés
Ha viszont számodra is fontos szempont a kisebb terhelés, és elsősorban a délnyugati régió érdekel, a legegyszerűbb megoldás az, ha főszezonon kívül érkezel. Ezzel már önmagában is sokat teszel a környezet és a helyi infrastruktúra tehermentesítéséért.
Miért nem ideálisak a fjordok télen?
A távolabbi régiók – a fjordvidékek és Észak-Izland – esetében az évszakválasztás kulcskérdés. Errefelé a tél hosszú és kemény, az utak ilyenkor gyakran veszélyesek. A déli és nyugati régiók előnye, hogy a frekventált útvonalakat jobban karbantartják, ezzel szemben a fjordok télen sokszor nem ideális úti célok.
Egyes fjordok akár napokra el is szigetelődhetnek, és még takarított utak mellett is komoly vezetési és terepjárós tapasztalat szükséges a biztonságos közlekedéshez. Ezért ezeket a régiókat elsősorban nyáron, június és augusztus között érdemes felkeresned, esetleg késő tavasszal vagy kora ősszel. A téli fjordlátogatást inkább tapasztalt, visszatérő utazóknak ajánljuk.
Ha számodra szempont a környezet és a helyi közösségek tehermentesítése, akkor a saját lehetőségeidhez mérten rengeteget tehetsz: az útvonalválasztással, az időzítéssel, az elvárásaiddal és azzal, hogy mennyire vagy nyitott kilépni a legkönnyebb megoldásokból.
Izland nem azt kéri, hogy ne gyere – hanem azt, hogy figyelemmel, jó szándékkal és felelősen légy jelen. Ha így érkezel, akkor nemcsak te kapsz többet az utazásból, hanem az ország is hosszú távon megőrizheti azt, amiért beleszerettünk.
