Az Izlandra látogatók többsége általában az Arany körútra és a Déli-partra koncentrál, így a távolabbi régiók kevés figyelmet kapnak. Pedig Kelet-Izland rendkívül változatos tájakkal, lenyűgöző partvidékkel, színes házakkal tarkított apró, fjord menti falvakkal, Izland más régióiban teljesen szokatlan fenyvesekkel, izgalmas folklórral és állatvilággal várja az idelátogatókat.
A közösségi médiának köszönhetően egyes helyek már itt is ismertté, sőt már-már felkapottá kezdenek válni, így egyre többen döntenek amellett, hogy a déli régiónál messzebb merészkednek. Valószínűleg hamarosan egyre több turista jelenik meg keleten is.
Hiába az egyre növekvő népszerűség, a tény, hogy a Keleti-fjordok Reykjavíkhoz képest az ország átellenes részén található, nem fog változni. A klasszikus tömegturizmus tehát ide sosem fog begyűrűzni, mert a turisták többsége mindig a könnyebb út felé húz.
Amíg Reykjavíktól kőhajításnyira vannak 60-80 méteres vízesések, addig a távolabbi vidékek mindig csak másodrangúak lesznek a többség bakancslistáján. Így hát Kelet-Izland nemcsak most, de később is ideális lesz azok számára, akik szeretik elkerülni a tömeget, legismertebb helyeket az utazásaik során.
Cikkünkben bemutatjuk ezt a csodálatos régiót és legszebb látványosságait.
Hogyan lehet eljutni Kelet-Izlandra és mennyi idő kell a régió felfedezéséhez?
Kelet-Izland alapvetően nem egy hosszú hétvégés program vagy egy villámkiruccanás. Lévén, hogy az idejutás időigényesebb, minimum egy hetet kell rászánni, de inkább többet.
Az Izlandot körbeölelő 1-es főúton, avagy Ring Roadon vezetve észak Reykjavíktól kb. 7-8 óra vezetésre található kelet legnagyobb városa, Egilsstaðir. Ha az északi irányt választod, egy órával gyorsabban odaérhetsz, viszont a déli régió sokkal látványosabb.
Aki még soha nem járt Izlandon, valószűleg nem fogja tudni megállni, hogy ne látogassa meg a legismertebb helyeket (és amúgy tényleg kár lenne kihagyni) amelyek a Déli-parton találhatók. Ha ez a helyzet, és mindenképpen szeretnél eljutni Kelet-Izlandra is, akkor máris egy Izland-kerülésről van szó, hiszen ha a Déli-partot végiglátogatod odafelé, akkor már észak felé érdemes visszajönni, és ott is megnézni pár szép helyet.
Ha Izland-kerülés a terved, de keletre szeretnél fókuszálni, akkor 2-3 napot érdemes számolni az útra Reykjavíktól a Déli-parton keresztül Egilsstaðirig, majd 4-5 napot a keleti régióra, és további 2-3 napot a visszaútra észak érintésével. Tehát így együttesen minimum 8, de inkább 12 napot javaslunk.
Ha már jártál Izlandon korábban, akkor minden bizonnyal láttad már az Arany körutat és a Déli-partot. Ebben az esetben legjobb, ha megállás nélkül (vagy csak nagyon rövid pihenőkkel), 1 nap alatt levezetsz keletre, vagy belföldi járattal elrepülsz Egilsstaðirba, és ott bérelsz autót a környék felfedezéséhez.
Erre a verzióra úgy 5-6 napot érdemes szánni legalább. Persze mindenkor igaz, hogy ki lehet hozni kevesebb időből is, de minél több időre jössz, annál jobb – nincs olyan, hogy túl sok, bár ezt talán nem kell magyarázni senkinek.
Mikor érdemes Kelet-Izlandra utazni?
A másik kardinális kérdés a mikor. Erre a válasz egyértelműen a nyár. Egyrészt, mert ebben a régióban a nyarak melegebbek és naposabbak, mint bárhol máshol Izlandon. A reykavíkiakat minden nyáron marja a sárga irigység, amikor a keleti országrészben sokszor hetekig tartó hőhullámokban sütkéreznek a helyiek, huszon-fokokkal, míg Reykjavíkban és nyugaton a 10-15 fok a norma nyáron.
Tehát, ha szeretnéd kimaxolni a jó idő esélyét Izlandon, akkor keletet érdemes becélozni, mégpedig nyáron. Persze, a fjordok itt is általában hűvösebbek, szelesebbek és esősebbek, de például Egillsstaðir környéke pont a kedvező mikroklímájáról híres a helyiek körében.
A másik ok, amiért a nyarat javasoljuk, az útviszonyok. A telek errefelé igen kemények, és mivel ez egy kis népsűrűségű, kieső vidék, az útviszonyok télen igencsak kihívást jelenthetnek, gyakoriak az útlezárások. Ráadásul a rövid nappalok miatt kétszer annyi tartózkodási idővel kellene számolni ugyanannyi látványosságért, mint nyáron. Magyarán ez nem egy ideális téli utazási célpont, de ha igazán turistamentes élményre vágysz és tapasztalt utazó vagy, akkor nyugodtan bevállalhatod és a különleges élmény garantált!
A tavasz és az ősz még jó lehet, de az időjárás és az útviszonyok ekkor sokkal kiszámíthatatlanabbak és simán futhatsz bele télies körülményekbe áprilisban, májusban, októberben is.
Mitől olyan különleges ez a régió?
Talán elfér itt egy szubjektív vallomás: Izland összes régiója közül, ha választani kell egyet, nekünk kelet a kedvencünk. A hegyek hatalmasak, a táj egészen drámai, néhol annyira koncentráltan jelennek meg a természeti szépségek, hogy az már-már giccses. Csakhogy ami igazi és természetes, nem tud giccses lenni.
Vízesésekkel tarkított mesébe illő völgyek, meredek, hósipkás hegyóriások, mohafödte hegyoldalak, hajmeresztő sziklaformációk és még sorolhatnánk. Rendkívül nehéz szóban megfogalmazni ezeknek a tájaknak a szépségét, hiszen az ember már a Seljalandsfossról is szuperlatívuszokban beszél. Vedd a Déli-part valamelyik látványosságát, szorozd be százzal az élményt és tedd hozzá az egyedüllét izgalmát, és megkapod a Keleti-fjordokat.
Na jó, lehet, hogy nem leszel egyedül. Lehet, hogy félóránként találkozol egy másik autóval, illetve a szállásokon, kempingekben is lesznek más turisták. Sokat elárul viszont, hogy az izlandiak előszeretettel jönnek ide nyaralni, ha belföldet választják.
Errefelé utazgatva az embert elkapja az a különös, bizsergető érzés, hogy itt a világ egyik vége, (egyébként a Nyugati-fjordok meg a másik), és tényleg, ezek Izland legkiesőbb, legelhagyatottabb, legszebb, legcukibb szegletei – szerintünk.
Lundák és rénszarvasok
Nem beszélve arról, hogy Izlandon egyedül keleten találkozhatsz vadon élő rénszarvasokkal, és itt található szerintünk az ország legjobb lundamegfigyelő helye is.
Lundák
Bár Izland-szerte számos kiváló lundamegfigyelő hely létezik, ezek közül több vagy nem teszi lehetővé a közeli megfigyelést, vagy a megközelítés kifejezetten veszélyes, esetenként pedig a madarak élőhelyét is károsítja. Ezzel szemben a kelet-izlandi Borgarfjörður Eystri a legbiztonságosabb és legkevésbé invazív lundales-élményt nyújtja: itt szó szerint karnyújtásnyira lehetsz több száz madártól. Emiatt ez az egyik legideálisabb helyszín gyerekkel utazóknak, illetve mindazoknak, akik a biztonságos, felelős megfigyelést részesítik előnyben.
Rénszarvasok
Igen, jól olvasod: a rénszarvasokat akár teljesen véletlenszerűen, autózás közben is meg lehet pillantani, és nyáron ennek kifejezetten nagy az esélye. Izlandon a rénszarvasok kizárólag Kelet-Izland területén élnek. Bár nem őshonosak – a 18. században telepítették be őket –, az állomány mára teljesen vad, és természetes módon ehhez a régióhoz kötődik, főként a hegyvidéki és felföldi peremterületeken.
Télen a rénszarvasok magasabban, nehezebben megközelíthető területeken tartózkodnak, nyáron viszont – a hó elolvadásával – leereszkednek az alacsonyabb dombvidékekre és völgyekbe, ahol frissebb a növényzet, több a táplálék, és kisebb az időjárási terhelés. Ezek a zónák sokszor közvetlenül utak és lakott területek közelében vannak. Mi eddig minden egyes látogatásunk során láttunk néhány egyedet az 1-es út mentén, szóval az esélyek valóban nagyon jók.
Kelet-Izland és a Keleti-fjordok legszebb látnivalói
A következő lista egy szubjektív válogatás a régió legszebb helyeiből.
Egilsstaðir és a Lagarfljót
Kelet fővárosa Egilsstaðir, egy csöppnyi városka, a híres Lagarfljót folyó mellett található. Ez a város a régió gazdasági és kulturális központja, valamint egyben a legnagyobb település is Kelet-Izlandon. Alig több mint 2500 lakosa van. Innen kiindulva csillagtúra-szerűen be lehet járni az egész régiót, ezáltal rugalmasan, az időjáráshoz viszonyítva állíthatod össze össze az úti tervet.
A tó, melynek partján Egilsstaðir fekszik, Lagarfljót, szó szerint legendás. 53 kilométer hosszú és 2-3 kilométer széles, valójában nem is tó igazából, hanem egy folyó kiszélesedett szakasza.
A tavat évszázadok óta különös legendák övezik, melyek közül a leghíresebb a Lagarfljótsormur, avagy a „vízi hernyó szörny”, amely állítólag a tó mélyén él. Az első írásos emlékek a szörnyről a 14. századból származnak, és azóta is számos állítólagos megfigyelést jelentettek, sőt, videófelvételek is készültek róla:
A tó vizét fehér iszap színezi világosra, mely a partokon a köveket fehérre festi, ezzel szokatlan színeket és hangulatot teremtve.
Hallormsstaðaskógur
A tó parján, Egilsstaðirtól 25 kilométerre délre terül el Hallormsstaðaskógur, Izland legnagyobb erdeje. Az erdőség teljes területe mintegy 2300 hektár.
Egy magyar látogató számára valószínűleg nem nyújt annyira különleges látványt, de az izlandiak szívében fontos helyet foglal el ez az erdős terület, ugyanis a Hallormsstaðaskógur nemcsak a legnagyobb, de a legrégebbi erdő is Izlandon. Mondhatni őserdő: valahogy így nézhetett ki az ország, mielőtt a Vikingek kiírtották a fákat a szigetről. Hallormsstaðaskógur 1905 óta természetvédelmi terület.
Hengifoss és Litlanesfoss vízesések
Az erdőt hátrahagyva, még mindig a Lagarfljót tónál, annak dél-keleti partján található a Hengifoss vízesés, amely Kelet-Izland egyik leghíresebb természeti látványossága. A vízesés megközelítése a parkolótól egy 5 km-es gyalogtúra, 250m szintemelkedéssel.
A túra felénél elhaladsz a bazaltorgonákkal keretezett Litlanessfoss vízesés mellett, majd az örvény a Hengifoss vízesésnél ér véget. A vörös és fekete csíkozott sziklák látványos hátteret adnak a zuhatagnak, így a Hengifoss kedvelt téma a fotósok körében, innen a népszerűsége.
Vök Baths
A Vök Baths Kelet-Izland legnépszerűbb geotermikus fürdője, amely Egilsstaðir közelében, az Urriðavatn tó partján – pontosabban részben annak felszínére építve – várja a látogatókat. Különlegessége abban rejlik, hogy a tó mélyéből feltörő, természetesen meleg geotermikus víze használja fel.
A fürdő leglátványosabb elemei a tóban „lebegő” melegvizes medencék, de ezek mellett egy nagyobb, szárazföldi medence, hideg vizes merülőmedence, szaunák és pihenőterek is a komplexum részei. Egy hosszú autózás vagy túranap után ideális megálló, de önmagában is megér egy fél napot azok számára, akik szeretnék Izland kevésbé ismert fürdőit is kipróbálni.
Stuðlagil Kanyon
Az ismertebb látványosságok sorát folytatva, a ma már rendkívül híressé vált Stuðlagil kanyon Kelet-Izland egyik legszebb éke. A látványos, bazaltorgonák tarkította mély kanyonról, melyben egy valószínűtlenül türkízkék vizű folyó fut, sokáig senki nem tudott, ugyanis víz alatt volt.
Egy (egyébként nagy környezetvédelmi vitát kiváltott) vízerőmű, a Kárahnjúkavirkjun építése után a Jökla folyó – mely addig Izland egyik legerőteljesebb gleccserfolyója volt – vízállása jelentősen lecsökkent és a káprázatos bazaltorgonák ekkor kerültek csak felszínre.
A helyszínt helyi farmerek 2016-ban fedezték fel, majd nem sokkal később egy helyi túravezető lefotózta, és kiposztolta Instagramra. Innen a népszerűsége megállíthatatlan volt. Ma már minden Izland körút kötelező megállója. Mivel a Stuðlagil csak kis letérő az 1-es útról, az Izland-kör egyik kötelező látványossága lett. Télen mindenképpen 4X4-es kocsival érdemes csak ide behajtani, akkor is, ha csak a kilátóhoz mész.
Stokksnes
Stokksnes egy varázslatos öböl, melyet izgalmas formájú hegyek vesznek körbe. Egészen festői helyszín, a különleges adottságai miatt természetfotósok egyik nagy kedvence Izlandon.
A víz sekély és apálykor hosszan visszahúzódik, többszáz méteres fekete homokos szakaszt hagyva hátra, melyet néhány milliméter víztéreg fed csak, különleges tükröződést létrehozva hatalmas területen. Ha az ember rásétál, olyan mintha a vízen járna, egészen csodálatos fotókat lehet itt készíteni. Szélcsendben a hegyek de akár a sarki fény is tükröződik a vízben, nem csoda, hogy Stokksnes sokak szerint az egyik legszebb hely Izlandon.
Az öblöt körülvevő, különös formájú hegyek tovább fokozzák az öböl különleges hangulatát. A zöld fűvel benőtt, hatalmas, fekete homokdűnék olyan érzést keltenek, mintha törpék lennénk a hatalmas tájban, és sok fotós eljátszik ezzel a témával.
A Viking falu és hajó
A Stokksnes-öbölben található Viking Falu és hajó egy rendkívül autentikus, de mesterséges díszlet, eredetileg egy 2010-es film forgatására készült. A Universal Studios által tervezett film forgatása végül sosem fejeződött be, ám a díszletet hátrahagyták, a földtulajdonos beleegyezésével.
Lovak, birkák legelnek a közeli mezőkön, a hegy árnyékában, ami extra hitelességet ad a környezetnek. A rendkívül aprólékos, részletgazdag díszlet kapuin belépve szabadon bejárhatod a területet, az épületekbe azonban nem lehet bemenni.
Az öböl és a Viking-falu együttesen mindenképpen megérnek egy néhány órás látogatást, jó időben egy kiadós sétát a tengerparton.
A terület magántulajdonban látogatásához belépődíjat kell fizetni. A parkoló mellett egy kis kávézóban frissítőket is kínálnak, itt lehet megvásárolni a belépőjegyeket, kb. 1000 ISK az ára (2026-ban).
Djúpivogur
Djúpivogur egy bájos kis halászfalu fantasztikusan szép természeti környezetben – bár talán ezt vehetjük alapvetésnek minden további látványosságnál.
A természeti szépségek mellett Djúpivogur kulturális értékeiről is ismert. A faluban található az Eggin í Gleðivík (Örömödben a tojások) szabadtéri műalkotás, 34 madárfajból készült, élethű méretű gránittojást ábrázol. Az installáció a helyi madárvilág sokszínűségét ünnepli.
Az apró, színes izlandi házak, a kis hajókkal teli kikötő, a környező hegyek, kacskaringós, fordos partszakasz az azúrkék tenger együttesen képeslapba illő látványt nyújtanak. A Langabúð múzeum és kávézó, mely a falu legrégebbi épülete, mindenképpen megér egy látogatást.
Öxi hágó
A legszebb tájak felfedezéséhez nem árt nyáron sem a 4X4-es autó, ugyanis két földutas hágó is van, amely lélegzet-elállító tájakat kínál: az egyik az Öxi pass vagyis Öxi hágó a 939-es úton.
A hágó egy rövidítés Djúpivogur és Egissaðir között, de nem a rövidítés a lényeg, hanem a káprázatos táj, amin keresztülvezet. Ez az egyik helyszín a Keleti-fjordokban, amely miatt szerintünk nagy hiba ezen a régión csak az 1-es út mentén haladva átszáguldani.
Sok mindent láttunk már Izlandon, beleértve a Felföldet is, és persze nehéz lenne a tájakat rangsorolni, de ez a táj ott van az abszolút kedvenceink között.
Ahogyan kaptatsz fel a zötyögős úton, egyszerre hatalmas, meredek, mélyzöld hegyoldalak ölelésében találod magad, melyeken százszámra zúdulnak alá a fehér zuhatagok. Mintha az Avatar című filmben járnál, és ha a hágó alatt a fjordban éppen megül egy felhő, akár azt is képzelheted, hogy ez az egész, valószínűtlenül szép táj lebeg valahol a föld fölött.
Maga a hágó mindössze 19 km hosszú, és nehéz lenne kiemelni egy-két látványosabb helyet belőle. A táj egésze, a 360 fokos panoráma, a méterek és érzetek egészen rabul ejtőek.
Flögufoss
Flögufoss egy káprázatos, 60 méter magas vízesés és a mögötte magasló tűéles hegycsúcsokkal egészen elképesztő látványt nyújt.
A Flögufoss a völgy legmagasabb vízesése, és különösen esőzések után nyújt látványos képet, amikor a víz hatalmas mennyiségben zúdul alá.
Ez a vízesés az igazi rejtett kincs kategória, még az izlandiak közül is kevesen ismerik, leginkább csak azok, akik a közelben élnek. Annak ellenére hogy hatalmas és elképesztően látványos, kevesen látogatnak el ide, mivel tipikusan „off-the-beaten-path” desztináció. Ha Nyugat-Izlandon lenne, az ország egyik legismertebb vízesése lenne.
Klifbrekkufossar vízesések
A Klifbrekkufossar egy látványos, több lépcsőből álló zuhatagrendszer, Kelet-Izland egyik leglátványosabb vízesésegyüttese, amely az ország legmagasabb vízesései közé tartozik. A Mjóifjörður mélyén található, fantasztikus zöldellő környezetben, drámai hegyoldalakkal körülvéve. Autóval a 953-as úton haladva, Reyðarfjörður és Egilsstaðir között, a vízesések a jobb oldalon bukkannak fel. A fjord aljába vezető murvás, rossz minőségű út a nyári időszakban is inkább csak 4×4 járművel járható biztonságosan, télen az út többnyire járhatatlan és zárva van, az úton nincs téli karbantartás.
A vízesések az útról is jól láthatók, de közelebbről szemlélve igazán lenyűgözőek. Különösen csapadékos időszakokban vagy hóolvadás után látványos, amikor a víz olyan erővel zúdul alá, hogy az egész hegyoldal mozgásba lendül. Nem egy tömegek által ostromolt helyszín, inkább egy tipikusan kelet-izlandi élmény: természetes módon simul bele a környező hegyek világába.
Stödvarfjörður
Stöðvarfjörður egy kevesebb, mint 200 lakosú falvacska, melyet idős hölgy, Petra Sveinsdóttir tett fel a turisták térképére, aki egész életében különleges köveket, ásványokat gyűjtött. “Petra’s Stone Collection” avagy Petra kőgyűjteménye egyébként a világ egyik legnagyobb magánkőgyűjteménye. Mivel a falvat átszeli az 1-es út, és a Petra háza is ez út mentén található, ma már kötelező megálló az Izland-kerülők körében.
Petra néni 2012-ben, 89 évesen hunyt el, de családja tovább ápolja az emlékét. A látványos kövektől hemzsegő házát és kertjét megnyitották a látogatók előtt. Ide belépve nem csak szép köveket láthatsz, de egy gyönyőrű kertben sétálhatsz, és isteni sütit ehetsz az itt kialakított aprócska kávézóban, és betekinthetsz egy autentikus izlandi otthonba, amilyen az volt Petra néni életében.
A falu másik nevezetessége Izland valószínűleg legfurcsább, és sokak számára megmeghökkentőbb szálláshelye: egy aprócska templom szállás. A Kirkjubær vendégházat egy 1925-ben épült templomból alakították ki, miután egy nagyobb, szebb templom építését követően az egyház lemondott a kis, kék fatemplomról. Az épületet 1991-ben hivatalosan is elveszítette templom státuszát és magán kézbe került.
A templom-lak 8-10 ember befogadására alkalmas, négy kétszemélyes ággyal, felszerelt konyhasarokkal rendelkezik, továbbá fürdő és WC is található itt. A templomot csoportok egyben is lefoglalhatják, de egyéni turisták is foglalhatnak itt fekhelyet szabad helyek függvényében mindössze 5500 – 6500 ISK-ért.
A környék természeti érdekessége (a gyönyorű tájon túl) a Saxa tengeri gejzír, (más néven parti fúvólyuk vagy fúvónyílás). Ez nem más, mint egy nyílás a sziklák között a tengerparton, ahol a betoluló hullámok hatására a víz felfelé vetül, és a nyíláson kilövell, mintha gejzír lenne. A sziklás part önmagában is fantasztikus látvány, ezzel a jelenséggel együtt pedig tényleg kifejezetten izgalmas.
Borgarfjörður Eystri
Borgarfjörður Eystri Kelet-Izland egyik legkülönlegesebb, és talán leginkább „világvége” hangulatú fjordja. Bár Egilsstaðirtól légvonalban nincs messze, az ide vezető út hegyeken, hágókon és kanyargós szakaszokon át vezet, így az embernek végig az az érzése, hogy egyre távolabb kerül mindentől, ami megszokott.
A fjord végében megbújó apró település alig pár tucat házból áll. Színes faházak, egy kis kikötő, néhány vendégház és kávézó – semmi több. És pont ez adja a varázsát: egy elszigetelt, békés hely, ahol a természet a főszereplő.
Ami miatt mégis viszonylag sok külföldi turista is felkeresi ezt a helyet, az a falutól néhány kilométerre található kikötőben, a Hafnarhólmi sziklán kialakított lundanéző hely. Nyáron lundák ezrei fészkelnek itt és rendkívül jól kialakított pallósor lehetővé teszi, hogy az ember konkrétan karnyújtásnyira, mégis biztonságban figyelje meg ezeket a különleges madarakat anélkül, hogy zavarná őket. Ez messze a legjobb lunda-megfigyelőhely az egész országban.
De Borgarfjörður Eystri nem csak a madárvilág miatt különleges. A fjordot körülölelő hegyek formavilága egészen egyedi, a színek és textúrák folyamatosan változnak a fényviszonyokkal. Ez az a hely, ahol az ember hajlamos csak leülni egy kőre, és hosszú percekig nézni maga elé.
Dyrfjöll és Stórurð
A Borgarfjörður Eystri fölé magasodó Dyrfjöll hegyláncolat önmagában is figyelemre méltó. Nevét a hatalmas, kapuszerű sziklaívéről kapta, amely messziről nézve is drámai látványt nyújt. Ez a hegység ad otthont Kelet-Izland egyik legkülönlegesebb túracélpontjának, a Stórurð nevű völgynek.
Ide csak gyalogtúrával lehet eljutni és csakis nyáron. A túra nem könnyű, de nem is különösebben technikás – inkább hosszú és fizikailag megterhelő. A terep változatos: patakátkelések, köves szakaszok, meredekebb emelkedők váltják egymást. Az út során fokozatosan tárul fel a táj, míg végül az ember megérkezik egy szinte földöntúli helyre.
A Stórurð völgyét óriási, lekerekített sziklatömbök borítják, melyek között kristálytiszta, smaragdzöld tavacskák húzódnak meg. A háttérben hófoltos hegycsúcsok emelkednek, gyakran még a nyár közepén is. Az egész látvány annyira valószínűtlen, hogy az embernek idő kell, mire felfogja: ez nem egy fantasy film díszlete, hanem a valóság.
Ez a túra tipikusan az a kategória, ami miatt sokan beleszeretnek Kelet-Izlandba. Nem a könnyű hozzáférhetőség, nem a „gyors élmény” miatt, hanem azért, mert valódi erőfeszítést kér – cserébe pedig egy olyan helyre vezet el, amely mély nyomot hagy az emberben.
Seyðisfjörður
A régió fjordmenti települései közül legszívesebben mindet felsoroltuk volna itt, de hogy viszonylag olvasható maradjon ez a cikk, egyet emelünk még ki: Seyðisfjörður. A városka egy keskeny fjord végében fekszik, magas hegyekkel körülölelve, melyekről számtalan vízesés zúdul alá.
Az ide vezető hegyi út önmagában is élmény: a hágón hófoltokkal tarkított, a Felföld vadságát idéző fennsíkon vezetsz át, majd hirtelen megnyílik a panoráma a fjord irányába. A látvány fantasztikus.
Az ikonikus, színes faházak, a kortárs művészeti galériák, az alternatív kávézók, valamint a híres szivárványos utca és a kék templom együtt teszik Izland egyik legszebb településévé. A városka Izland művészeinek és zenészeinek egyik kedvelt alkotóhelye is, többek között az itt minden nyáron megrendezett LungA Art Festival miatt, ahol a természet és a kortárs művészet szorosan összefonódik. Kiállítások, művészeti és zenei fesztiválok, valamint templomi koncertek adják meg Seyðisfjörður sajátos, alkotói hangulatát és kulturális értékét.
Seyðisfjörður egyben fontos kapu is: itt köt ki a Dániából érkező komp, így sok utazó számára ez az első izlandi élmény.
Miért menj inkább keletre?
Lehet, hogy kicsit elfogultak vagyunk: a nyugati régiót és a Déli-partot már úgy ismerjük, mint a tenyerünket, míg Kelet-Izlandra mi magunk is ritkábban jutunk el, de az elmúlt években többször választottuk ezt a régiót egész hetes nyaralások helyszínéül és még egyszer sem csalódtunk.
Ha egy helyi véleményét szeretnéd megfogadni, akkor azt mondjuk: hagyd a nyugatot, és menj keletre. Nemcsak egy rejtett arcát ismered meg Izlandnak, hanem a környezetnek is jót teszel vele. Jó lenne, ha a turizmusból fakadó terhelés nem egy-két régióra koncentrálódna, hanem kiegyensúlyozottabban oszlana el az országban.
Kelet-Izlandon a helyiek tárt karokkal várják a látogatókat: a rövid nyári szezon alatt a turizmusból befolyó bevételek valós segítséget jelentenek a helyi családoknak, kisvállalkozásoknak. Nyugaton és Izland legnépszerűbb régióiban ez az egyensúly sok helyen már megbomlott: a turizmusból származó bevételek egyre gyakrabban tőkeerős, tömegturizmusra épülő, gyakran nemzetközi tőkével működő cégeknél csapódnak le, nem helyi családi vállalkozásoknál. Keleten viszont még érezhető a helyi karakter, a személyesség, a kölcsönös nyitottság, ami miatt az utazás nemcsak szép, hanem jó érzés is.
