Jégbarlangok Izlandon – Így válaszd ki a neked való túrát

A jégbarlangok Izland ikonikus természeti csodái. Kevés hely van Európában, ahol ilyen könnyen megközelíthető jégbarlangokat ilyen nagy számban és ennyire változatos formában lehetne találni. Éppen ezért, ha Izlandra látogatsz, ezt az élményt nem érdemes kihagyni.

Ebben a cikkben minden fontos és valóban hasznos tudnivalót összegyűjtöttünk a jégbarlangokról és a jégbarlang túrákról. Megtudhatod, milyen típusú jégbarlangok léteznek Izlandon, mely gleccsereken alakulnak ki, és miben különböznek egymástól.

Segítünk eligazodni abban is, milyen jégbarlang túrák közül választhatsz, melyik kinek való, és mikor melyik a legjobb döntés – hogy reális elvárásokkal, felkészülten és biztonságosan vehess részt egy ilyen túrán.

Melyek a legjobb jégbarlang túrák Izlandon?

Tudjuk-tudjuk, sokan csak ezért az egy bekezdésért kattintottatok a cikkre, úgyhogy mielőtt elmerülünk helloizlandos részletességgel a tudnivalókban, jöjjön is a lényeg: ezek a legnépszerűbb jégbarlang túrák Izlandon 2026-ban.

Megjegyzés: A listát és az értékeléseket a legfrissebb ismereteink, valamint a turizmusban dolgozó ismerőseinktől kapott beszámolók alapján készítettük, és folyamatosan frissítjük, amint új információkat kapunk az aktuális jégbarlangokról. Ha elmész egy jégbarlang túrára, kérünk, oszd meg velünk a tapasztalataidat, és ha tudsz, küldj pár képet is az [email protected] címre — ezzel másoknak is segítesz a választásban.

Katla jégbarlang

A Katla jégbarlang Dél-Izlandon található, Reykjavík­tól nagyjából 200km-re. Awin túrák Víkből indulnak, ahonnan átalakított járművekkel (ún. „Super Jeeppel” a betonútról letérve közelítik meg a gleccsert, majd a járműtől egy rövid sétával érhető el a barlang.

Léteznek Reykjavíkból induló, déli-parti látnivalókat is érintő túrák, de bérautóval Víkben becsatlakozva valamivel kedvezőbb áron vehetsz részt. A kevés, egész évben látogatható jégbarlangok egyike. A Katla jégbarlang kialakulásáról és különleges tulajdonságairól pedig lejjebb, a cikkben írunk részletesen.

Előnyei:

• Reykjavíkból indulva egynapos programként is teljesíthető, ráadásul jól kombinálható a Déli-part felfedezésével
• Super jeep-es megközelítést tartalmaz, ami önmagában is szuper élmény – ahogy a neve is sugallja 
• Nagy, változatos, látványos barlang, olykor egész barlangrendszer
• Egész évben látogatható, ami ritkaság Izlandon

Hátrányai:

• A jégbe zárt vulkáni hamurétegek látványa nem mindenkinek tetszik
• Ha kifejezetten világos, kristálytiszta, kék jégbarlangot keresel, akkor nem ez a legjobb választás

Túra linkek:

• Katla jégbarlang Reykjavíkból, Déli-part látogatással
• Katla jégbarlang Víkből

Kristály jégbarlang – Jökulsárlón környéke

A kristály jégbarlangok Délkelet-Izlandon, a Jökulsárlón gleccserlagúna környékén találhatók, a túrák is innen indulnak. Ezek a jégbarlangok kifejezetten szezonálisak: minden évben kicsit máshol, kissé eltérő formában alakulnak ki, ezért a látvány évről évre változik. Nyáron nem látogathatók, télen viszont rendszerint a klasszikus, világos, áttetsző kék jégbarlang-élményt adják – még ha pontosan ugyanazt sosem lehet kétszer látni.

Előnyei:

• A legszebb, leglátványosabb, kristályosan áttetsző, kék jégbarlangok jellemzően itt alakulnak ki
• Kinézetre szinte minden évben ezek viszik el a pálmát

Hátrányai:

• Csak akkor érdemes bevállalni, ha a környéken szállsz meg. Reykjavíkból megállás nélkül is kb. 10 óra autózás oda-vissza, erre jön rá maga a túra (2–3 óra). Reálisan akkor jó döntés, ha 50–100 km-es körzetben van a szállásod
• Szezonális, csak télen látogatható

Túra linkek:

• Jégbarlang túra (Super jeep + 10–15 perc séta)
• Jégbarlang túra gleccsertúrázással (Super jeep, jégbarlang + gleccsertúra)

Into the Glacier – Langjökull

Az Arany körúttól nem messze, Izland második legnagyobb gleccserén, a Langjökullon található egy mesterségesen vájt jégbarlang. A több száz méter hosszú alagútrendszer mélyen a jég belsejében fut, ahol szűk folyosók és tágas termek váltják egymást, így hosszasan lehet benne barangolni. A túra kifejezetten informatív, a vezetők részletesen mesélnek a gleccserekről, a jég felépítéséről és a klímaváltozás hatásairól.

Egész évben látogatható, ás ráadásul családbarát program: a Monster truck-os megközelítésnél nincs alsó korhatár és 12 év alatt ingyenes! A motorosszános verziónál életkori korlátozás van érvényben (8 év).

Előnyei

• Reykjavíkból indulva egynapos program, jól kombinálható az Arany körúttal
• Nagy, változatos, látványos jégbarlang
• Rendkívül informatív és hosszú túra, sok időt töltesz a jég belsejében
• A motorosszánozás önmagában is leírhatatlan élmény – nagyon ütős kombináció
• Egész évben látogatható
• Ez a legjobban monitorozott, legbiztonságosabb jégbarlang
• Van gyerekbarát verziója: a Monster truck-os 

Hátrányai

• Nem mindenkit vonz az, hogy ember által vájt jégbarlang, van, akinek ez elvesz az élményből
• Mivel a gleccser felsőbb rétegeiben fut, a jég nem kristálytiszta és nem áttetsző

Túra linkek:

• Into the Glacier egész napos túra extra megállókkal Reykjavíkból (utazás a gleccserre monster truck-kal)
• Into the Glacier Húsafellből: Monster truck transzport + jégbarlang
• Into the Glacier Húsafellből: Monster truck transzport + motoros szán + jégbarlang

Skaftafell jégbarlang – gleccsertúrával

Skaftafell térségében, a Vatnajökull Nemzeti Parkon belül minden évben találnak látogatható jégbarlangokat. Ezek a barlangok jellemzően látványos, kékes árnyalatúak, kristályos szerkezetűek, és kizárólag gleccsertúrával közelíthetők meg. A pontos helyük évről évre változik, ugyanakkor a túrák hossza és jellege általában hasonló: egy látványos gleccsersétával kombinált jégbarlang-látogatásra lehet számítani. Előfordul, hogy nyáron is találnak látogatható barlangot.

Előnyei

• A Skaftafell környéki gleccserek látványosak, a gleccsertúra önmagában is nagy kaland
• Természetes jégbarlang, helyenként kristálytiszta jégrétegekkel

Hátrányai

• Az idei jégbarlang nem túl nagy
• Szezonális, jellemzően csak télen látogatható
• Bár Skaftafell valamivel közelebb van Reykjavíkhoz mint Jökulsarlón, még mindig nem teljesíthető egy nap alatt – legfeljebb nyáron, ha bevállalsz egy extrém hosszú napot.

Túra linkek:

• Gleccsertúra és jégbarlang Skaftafellből
• Nagyon látványos, de nem kifejezetten jégbarlang túra 2026 telén a Blue Ice Experience túra, melyen kék gleccserhasadékokban kanyarog a túra

Langjökull természetes jégbarlang – motorosszánnal

A Langjökullon szinte minden télen kialakulnak természetes jégbarlangok is. Ez jó alternatíva azoknak, akiket zavar az ember által vájt jégbarlang gondolata, és kifejezetten a természetes képződményeket keresik. Az Arany körút közelében, motorosszános megközelítéssel érhetők el, kizárólag a téli szezonban.

Van, amikor egészen különleges formák és színek alakulnak ki – mi magunk is láttunk itt évekkel ezelőtt egy elképesztően különleges jégbarlangot (lásd a fotón) –, idén viszont a barlang sötétebb és kevésbé fotogén. A Langjökull természetes jégbarlangjai tipikusan ilyenek: minden évben teljesen más arcukat mutatják, és soha nem lehet előre tudni, pontosan milyen látvány fogad majd.

Előnyei:

• Reykjavíkból indulva egynapos program, az Arany körúttal kombinálható
• Természetes jégbarlang, nem ember vájta

Hátrányai:

• A jégbarlang kicsi, és fotós szempontból nem különösebben látványos
• Szezonális, csak télen látogatható

Túra link:

• Jégbarlang túra az Arany körúttól Super Jeep transzport, motoros szánozás és jégbarlang

Melyik a neked való túra?

Ez az a pont, ahol nagyon sok múlik az utazásod körülményein. Ha már Izlandon vagy, vagy az utazásod időpontja fix, akkor mindenekelőtt azt kell megnézni, mikor érkezel.

Ha tavasszal, nyáron vagy ősszel jössz, akkor a klasszikus, szezonális jégbarlangok jó eséllyel még nem, vagy már nem elérhetők. Ilyenkor csak az egész évben látogatható jégbarlangok jöhetnek szóba. Ilyen a Katla jégbarlang a Mýrdalsjökullon, illetve a Langjökullon található ember vájta jégbarlang.

Ha viszont télen, a jégbarlang-szezonban érkezel, akkor már jóval több lehetőséged van, és érdemes a következő szempontok alapján dönteni.

1. Reykjavíktól való távolság alapján

Ez sokszor döntő tényező. Ha már van lefoglalt szállásod és az Reykjavík környékén van, és onnan szeretnél egynapos túrával jégbarlangot látogatni, majd ugyanoda visszatérni, akkor a Vatnajökullon található jégbarlangok sajnos kiesnek. Egy jégbarlang túra önmagában is 2–4 órát vesz igénybe, a Vatnajökull pedig 4–5 órányi autózásra van Reykjavíkból.

Reykjavíkból egynapos túra keretében viszont jól működnek:

• a Katla jégbarlang,
• valamint a Langjökull jégbarlangjai.

Ha rugalmas az időbeosztásod, több napod van, a szállásod közel van valamelyik jégbarlanghoz, vagy még nem döntöttél a szállásról, akkor jóval szabadabban választhatsz.

2. Kaland-faktor alapján

A következő kérdés az, hogy milyen jellegű élményt szeretnél. Inkább sétálnál, túráznál, vagy valamilyen izgalmas járművel jutnál oda?

• Ha bizonytalan vagy a fizikumodat illetően, nem szeretnél gleccseren gyalogolni, vagy egyszerűen a kényelmet részesíted előnyben, akkor érdemesebb a Super jeep-es vagy Monster truck-os megoldást választani. Ilyen a Katla, Langjökull illetve a Jökulsárlón jégbarlanghoz is van ilyen eljutási opció.
• Ha viszont kalandosabb, kitettebb élményre vágysz, akkor a motorosszános megközelítés sokkal intenzívebb élményt ad.
• A gleccsertúrával kombinált jégbarlang-látogatás azoknak való, akik szeretnek túrázni és alapvetően bevállalósak.

3. Ha a fotózhatóság kiemelt szempont

Ha fotós vagy, és kifejezetten jó képeket szeretnél készíteni, akkor a legjobb megoldás egyértelműen a privát túra. Egy csoportos túra ritkán ad elég időt és teret ahhoz, hogy nyugodtan letedd az állványodat, komponálj és kísérletezz a beállításokkal.

Ha a privát túra nem fér bele a költségkeretbe, vagy amatőr fotósként szeretnél emlékeket hazavinni, akkor inkább:

• a Katla jégbarlangot érdemes választani, mert nagy, változatos, és a környezete is sokféle fényviszonyt kínál,
• vagy egy gleccsertúrával kombinált jégbarlangot, mert már magán a gleccseren is tudsz fotózni, és ezekre a helyekre általában kevesebben jutnak el.

Amatőr fotós szempontból a kisebb jégbarlangok, például a Jökulsárlón környékén, a legkevésbé ideálisak. Ezekben általában kevesebb a hely, miközben több cég is visz csoportokat. A jégbarlang belsejében pedig gyakran kifejezetten nehéz fényviszonyok uralkodnak, ami az esetlegesen kialakuló tömeggel párosítva megnehezíti a jó képek készítését.

4. Ha az ár a legfontosabb szempont 

A jégbarlang túrák még az izlandi viszonylatban is drágának számítanak, szóval teljesen érthető, ha ez fontos szempont. Általánosságban elmondható, hogy a legkedvezőbb árú jégbarlang túrák azok, amelyekhez nem tartozik Reykjavíkból transzfer, vagyis ha bérelt autóval el tudsz jutni a találkozópontra, olcsóbban megúszhatod a programot.

A Super jeep-es, motorosszános vagy Monster truck-os túrák jellemzően drágábbak, mert maga a megközelítés is az élmény része. 

Jelenleg a legolcsóbb jégbarlangok túrák a Skaftafellből és a Jökulsárlóntól induló túrák. A gleccsertúrával egybeközött élmény adja a legjobb ár/érték arányt, ha a kaland teljessége a fő szempont, de a Jökulsárlóntól indulót ajánljuk, ha a barlang látványa a legfontosabb.

Amit a gleccserekről és jégbarlangokról tudni érdemes

És most jön az a rész, ami tényleg segít jól választani. Megnézzük, mit érdemes tudni a gleccserekről, hogyan alakulnak ki, és mitől függ az, hogy a valóságban milyen jégbarlangot fogsz látni. Miért lesz az egyik mélykék és tágas, a másik sötétebb vagy hamuréteges, és hogyan lehetséges az, hogy ugyanaz a túra két különböző hónapban teljesen eltérő élményt ad.

Ha arra készülsz, hogy elkölts egy kisebb vagyont egy ilyen programra, akkor különösen érdemes tovább olvasnod. A jégbarlang túra tipikusan nem az az élmény, amit csak „kipipálsz” – legalább ennyire számít az is, hogy mennyire érted, amit látsz, és milyen elvárásokkal érkezel.

Egy kis természetismereti háttértudás nem elvesz, hanem hozzáad az élményhez: más szemmel fogod nézni a jég rétegeit, a formákat és a színeket, és azt is jobban megérted, miért ennyire különleges az, hogy egyáltalán beléphetsz egy gleccser belsejébe.

Izland területének nagyjából 11%-át gleccserjég borítja. A gleccser nem más, mint évszázadok – sőt, akár évezredek – alatt felhalmozódott hó. Azokon a területeken, ahol télen több hó hullik, mint amennyi nyáron elolvad, a hó évről évre egymásra rakódik. Az alsóbb rétegekben a rájuk nehezedő nyomás hatására a hószemcsék összetapadnak, a levegő kiszorul az anyagból, és idővel kialakul a tömör gleccserjég. Ez a hatalmas jégtömeg a saját súlya miatt lassan, de folyamatosan lefelé mozog, a magasabban fekvő területekről a tengerszint irányába.

Ez az állandó, bár szinte észrevétlen mozgás teszi lehetővé, hogy a gleccserek völgyeket formáljanak, sziklákat csiszoljanak, és végső soron jégbarlangokat hozzanak létre.

Hogyan alakulnak ki a jégbarlangok?

A jégbarlang olyan természetes üreg vagy alagút, amely gleccserjég belsejében alakul ki. Falait, mennyezetét és gyakran a padlóját is jég alkotja. A természetes jégbarlang tehát nem kőzetbarlangok, amelybe jég kerül, hanem épp fordítva: maga a barlang jégből van. A gleccser adottságai miatt a jégbarlangok élő, folyamatosan változó képződmények, nem állandó természeti formák.

A jégbarlangok kialakulásának kulcsszereplője az olvadékvíz. A gleccserek felszínén – főleg nyáron, de egyre gyakrabban enyhébb téli időszakokban is – a hó és a jég megolvad. A víz repedéseken, hasadékokon keresztül lejut a gleccser belsejébe, majd a gravitáció hatására utat keres magának lefelé. Ahogy halad, járatokat, alagutakat váj ki a jégtömegben.

Amikor beköszönt a tartós hideg, ezek az olvadékvíz által kialakított csatornák részben vagy teljesen visszafagynak, és ekkor válnak látogatható jégbarlangokká. Ezért van az, hogy a klasszikus jégbarlangok többsége szezonális, jellemzően télen látogatható.

Nincs két egyforma jégbarlang, sőt ugyanaz az egy jégbarlang is állandó változásban van, vagyis minden évben teljesen másképp néz ki. Egy jégbarlang akár egyik évről a másikra eltűnhet, átalakulhat, vagy teljesen új helyen jöhet létre. Éppen ez adja a különlegességüket – és ez az oka annak is, hogy a jégbarlangokat kizárólag folyamatosan ellenőrzött, vezetett túrák keretében lehet biztonságosan meglátogatni.

Miért annyira kékek egyes jégbarlangok?

A jégbarlangok kéksége nem valami fotós trükk, hanem tisztán fizikai jelenség. Amikor a hó frissen lehullik, még sok levegő van benne, ezért fehérnek látjuk: a fény minden hullámhosszát nagyjából egyformán veri vissza. Ahogy azonban a hó évektizedek, évszázadok alatt gleccserjéggé tömörül, a levegő kiszorul belőle, és egyre sűrűbb, átlátszóbb jéggé válik.

Ebben a tömör jégben a fény már nem verődik vissza a levegőbuborékokon, hanem mélyebbre hatol, és a hosszabb hullámhosszú színek – főleg a vörös és sárgás árnyalatok – elnyelődnek. Ami „megmarad”, az a rövidebb hullámhosszú kék fény, ezért látjuk a gleccserjéget kéknek. Minél vastagabb és tisztább a jég, annál mélyebb, intenzívebb ez a kék szín.

A gleccser felszíne azért tűnik többnyire fehérnek, mert ott a jég repedezett, érdes, gyakran friss hó borítja, és rengeteg apró levegőzárvány, és hómaradvány szórja vissza a fényt. Ilyen körülmények között a fény nem tud mélyen behatolni a jégbe, hanem szinte azonnal visszaverődik – ezért látod fehérnek vagy világosszürkésnek a felszínt.

A jégbarlangokban viszont a jég vastag és tömör, nem éri napfény, nem olvad meg, nem tud behatolni a levegő. Vagyis itt, a mélyben vannak meg azok a körülmények, amelyek mellett a jég valódi színe láthatóvá válik.

Miért nincs két egyforma élmény?

A jégbarlangok nem statikus látványosságok, hanem élő, folyamatosan alakuló képződmények, amelyek kinézete rengeteg tényezőtől függ.

Számít az évszak, a napszak, az aktuális időjárás, az elmúlt napok hőmérséklete, az olvadás mértéke, de még az is, hogy fedi-e hó a barlang fölötti területet, át tud-e jutni némi természetes fény a jégfalakon, vagy csak belülről van a barlang megvilágítva. 

Egy-egy enyhébb időszak után akár napok alatt drámai változások történhetnek egy jégbarlangban. Ha például egy nagyobb olvadás során a barlangot elönti a víz, majd később visszafagy, a jég új formákat vehet fel, és ez a télen, a szezon közepén is megtörténhet – nem csak tavasszal vagy a szezonváltás idején.

Milyen jégbarlangokat találsz Izlandon és hol találhatod őket? 

Izlandon több mint 250 elnevezett gleccser található, és ezekben potenciálisan rengeteg – pontosan nem számszerűsíthető – jégbarlang alakul ki. A jégbarlangok túlnyomó többségéről nincs tudomásunk, és nagy valószínűséggel soha nem is lesz: sok közülük eldugott helyeken jön létre, nehezen vagy egyáltalán nem megközelíthető, illetve egyszerűen túl instabil és veszélyes ahhoz, hogy bárki belépjen.

Ugyanakkor léteznek olyan helyszínek, ahol helyi gleccsertúra-szervező cégek rendszeresen felkutatják és monitorozzák az aktuálisan kialakuló jégbarlangokat. Ezekben az a közös, hogy a gleccser biztonságosan megközelíthető, a jég állapotát folyamatosan figyelik, és a környezetet a szakemberek alkalmasnak találják arra, hogy látogatókat vigyenek oda. Ezeknél a helyszíneknél már kiépült a szükséges infrastruktúra és mentési háttér is.

Ennek eredményeként a látogatható, természetes jégbarlangok döntő többsége néhány nagy gleccserhez kötődik, elsősorban a Vatnajökullhoz, a Langjökullhoz és a Mýrdalsjökullhoz – nem azért, mert máshol ne alakulnának ki jégbarlangok, hanem mert itt adottak a biztonságos látogatás feltételei.

Vatnajökull – Izland legnagyobb gleccsere

A Vatnajökull nemcsak Izland, hanem Európa legnagyobb gleccsere is. Területe közel 8 000 négyzetkilométer, ami Izland felszínének körülbelül 8%-át fedi le önmagában. Méreteit nehéz igazán elképzelni: területe nagyjából 15–16 Budapestnyi, és több tucat különálló gleccsernyelv ágazik ki belőle.

A jégsapka mai formájában nagyjából 2 500–3 000 éves, de az alatta és környezetében zajló jégfelhalmozódás és visszahúzódás jóval régebbre nyúlik vissza.

A Vatnajökull átlagos jégvastagsága 400–500 méter, de egyes pontokon meghaladja az 1 000 métert is. A jég különböző rétegei más-más tulajdonságokat mutatnak: 

• a felső rétegek fiatalabb, világosabb jégből állnak,
• mélyebben pedig régebbi, sűrűbb, kékebb árnyalatú gleccserjég található,
• a jégrétegek között sok helyen vulkanikus hamu- és törmelékrétegek húzódnak, amelyek Izland aktív vulkáni múltjáról és a gleccser felszínalakító munkájáról mesélnek.

Ez a különleges összetétel az oka annak is, hogy a Vatnajökull gleccsernyelvein kialakuló jégbarlangok színe, textúrája és formavilága változatos – a tejfehértől a mélykékig, az üvegszerűen áttetszőtől a hamurétegekkel csíkozott falakig.

Jégbarlangok a Vatnajökull gleccseren – hol találod őket?

A Vatnajökull Nemzeti Park területén belül két olyan térség van, ahol évről évre találnak látogatható jégbarlangokat.

Skaftafell

Az egyik a Skaftafell környéke, amely korábban önálló nemzeti park volt, ma már a Vatnajökull Nemzeti Park része. A Skaftafell völgyében található az izlandi gleccsertúra-szervezők egyik legnagyobb bázisa: több cég innen indít gleccsersétákat és jégbarlang túrákat. A környező gleccsernyelveken – Skaftafellsjökull, Falljökul, Virkirsjökull térségében – szinte minden télen találnak megközelíthető jégbarlangokat.

A megközelítés általában speciális járművel (gyakran Monster Truck-kal), majd gyalogosan, a gleccseren át történik. Hogy éppen melyik gleccsernyelven van a barlang, és hogyan lehet elérni, az évről évre változik, hiszen a jég folyamatosan mozog és átalakul. A Skaftafell környéki jégbarlangok jellemzően kékek, kristályos szerkezetűek, klasszikus „gleccserjég” látványt nyújtanak.

Jökulsárlón

A másik kiemelt bázis a Jökulsárlón, Izland egyik legismertebb természeti látványossága, a híres gleccserlagúna. Innen is rendszeresen indulnak jégbarlang túrák, és gyakran ezen a környéken találják meg a leglátványosabb, rendkívül tiszta, áttetsző, kristályos, zafírkék jégbarlangokat.

A Vatnajökull ezen peremterületein a vastag, lassan mozgó jég és az erős olvadékvíz-hatás ideális feltételeket teremt a különösen fotogén barlangok kialakulásához, és stabil turistaforgalom miatt a helyi szolgáltatóknak is megéri a barlangok felkutatása és látogathatóvá tétele.

Mýrdalsjökull és a Katla – jég és tűz találkozása

A Vatnajökullal vetekedve a legnépszerűbb jégbarlang túra helyszín a Mýrdalsjökull gleccser. Ez Izland negyedik legnagyobb gleccsere, A Mýrdalsjökull területe kb. 600 km² – valamivel nagyobb, mint a Budapest és az azt körülvevő településgyűrű együtt. Átlagos jégvastagsága 200–300 méter, míg a központi részeken a jég vastagsága helyenként eléri a 700–750 métert, részben a Katla vulkán kalderája felett.

Ami igazán különlegessé teszi, az az alatta húzódó Katla vulkán. A Katla nem „alvó” vulkán, hanem egy ma is aktív rendszer, amely folyamatosan hatással van a fölötte fekvő jégtömegre.

A Katla Izland egyik legerősebb és legveszélyesebb vulkánja, amely történelmileg rendszeres kitöréseiről ismert. A legutóbbi nagy kitörése 1918-ban volt. Az itteni jégbarlangok különlegessége, hogy a jégbe keveredő vulkáni hamurétegek sötétebb, rétegzett szerkezetet adnak a falaknak.

Vagyis a Mýrdalsjökull jégbarlangjai gyakran nem kékek, hanem szürkés-feketés árnyalatúak, drámai, kontrasztos mintázattal. Itt szó szerint látszik a jégen belül a vulkán története.

A ma már közismert Katla jégbarlang nem egy klasszikus, szezonálisan megjelenő téli jégbarlang. Ez egy legalább részben geotermikusan formált jégbarlang, amelynek kialakulásában döntő szerepe van a Katla hőjének.

A vulkán melege egész évben olvadékvízzel látja el a gleccser belsejét, ez a víz pedig folyamatosan “karbantartja” és újraformálja a járatokat. A legtöbb téli jégbarlangot elsősorban az olvadékvíz formálja, ezért nyáron instabillá válnak és eltűnnek.

A Katla-barlang viszont részben vulkáni hőhatásokhoz és régi jégüregekhez kötődik, ezért sokkal lassabban változik, és nem szezonális jellegű. Ráadásul a barlang falain látható fekete hamu szigetel is, ami lassítja az olvadást, és stabilizálja a jégfelszínt. Ez az egyik oka annak, hogy a Katla jégbarlang egész évben fennmaradhat.

Miért látogatható egész évben?

A Katla jégbarlang a Mýrdalsjökull egy lapos, magasabban fekvő jégmezőjén található, nem aktív gleccsernyelven, ezért a jég itt lassabban mozog, kevésbé töredezett, és nem vezeti el koncentráltan az olvadékvizet.

A hűvös, szeles mikroklíma pedig tovább lassítja az olvadást. Emiatt ez a barlang nem szezonális, mint a Vatnajökull gleccsernyelveinek jégbarlangjai, hanem szokatlanul tartós, akár nyáron is fennmaradó képződmény.

Langjökull – a nyugat-izlandi jégóriás

A Langjökull Izland második legnagyobb gleccsere, közvetlenül a Vatnajökull után. Az ország nyugati–középső részén terül el, területe nagyjából 950 négyzetkilométer (közel kétszer akkora, mint Budapest), átlagos jégvastagsága 200–300 méter, a legvastagabb pontokon pedig 600 méter feletti.

A Langjökull felszíne viszonylag lapos, kevésbé tagolt, mint a déli gleccsereké – és éppen ez az egyik oka annak, hogy egészen különleges szerepet kapott az izlandi gleccserkutatásban.

Miért pont a Langjökullra került az ember vájta jégbarlang?

A Langjökull gleccserben található, ember által vájt jégalagút-rendszer a világ legnagyobb mesterséges jégbarlangja / jégalagútja. Több száz méter hosszú, helyenként tágas termekkel és elágazásokkal, és nem természetes olvadékvíz formálta, hanem kifejezetten kutatási és látogatási célból hozták létre a gleccser belsejében. Nem véletlenül esett erre a választás a gleccserkutatók és az egyetemi szakemberek részéről.

Ennek több oka is van:

• a gleccser vastag és viszonylag egyenletes szerkezetű,
• kevésbé töredezett, mint sok déli gleccser,
• a felszíni mozgása lassabb és kiszámíthatóbb,
• a belső jégrétegek jól elkülöníthetők és hosszú távon vizsgálhatók.

Ezek ideális körülményeket teremtenek ahhoz, hogy biztonságosan, kontrollált módon lehessen alagutakat kialakítani a jégben, anélkül hogy az hamar instabillá válna.

Mire használják az itt megszerzett tudást?

A mesterséges jégbarlang alapvetően nem turisztikai látványosságnak indult, hanem kutatási céllal jött létre. A gleccser belsejében futó alagutak lehetőséget adnak arra, hogy a szakemberek jobban megértsék a klímaváltozás hosszú távú hatásait.

Az itt megszerzett tudást más izlandi gleccserek modellezésére, valamint nemzetközi kutatásokhoz is felhasználják.

Természetes, szezonális jégbarlangok a Langjökull gleccseren

A Langjökull gleccseren is minden évben kialakulnak természetes jégbarlangok, jellemzően az olvadékvíz munkájának köszönhetően. Az Arany körút közelsége és a stabil turistaforgalom miatt minden évben kutatnak látogatható, természetes jégbarlangok után, de ezek jellemzően csak motoros szánnal közelíthetők meg. Az itteni jégbarlangok megjelenése változatos: lehetnek világoskékek, opálos fehérek, vagy éppen hóval fedett, sötétebb járatok.

Jégbarlang túrák: Mire számíthatsz?

A jégbarlang túrák során a látogatókat biztonságosan eljuttatják egy aktuálisan látogatható jégbarlanghoz, majd szakember kíséretében be is mennek a barlangba. Az odajutás módja és maga a túra nagyban függ a helyszíntől, az adott jégbarlang elhelyezkedésétől és az aktuális körülményektől: előfordulhat, hogy speciális terepjáróval vagy motoros szánnal közelítik meg a gleccsert, majd rövidebb-hosszabb sétával érik el a barlangot.

Általánosságban elmondható, hogy mindig van könnyen teljesíthető jégbarlang túra, amelyhez nincs szükség komoly fizikai felkészültségre, de léteznek kalandosabb, technikásabb változatok is, amelyeket kifejezetten a bevállalósabb közönségnek alakítanak ki.

A túrák során minden szükséges technikai felszerelést biztosítanak: sisakot, hágóvasat, szükség esetén jégcsákányt és beülőt is. Speciális saját felszerelésre nincs szükség, kizárólag az időjárásnak megfelelő, vízálló, meleg ruházatra és stabil túracipőre.

Fontos azonban, hogy jégbarlang túrára csak az menjen, aki nem klausztrofób, nem várandós, és nincsenek komoly egészségügyi vagy mozgásszervi problémái. A jégbarlangok lenyűgözőek, de dinamikus, természetes képződmények – ezért a részvétel mindig vezetőhöz, szabályokhoz és aktuális biztonsági feltételekhez kötött.

Milyen típusú jégbarlang túrák közül választhatsz?

Gleccsertúra + jégbarlang

A jégbarlangok megközelítése ritkán egyszerű, és éppen ez az, ami külön megemeli a kalandfaktort. Vannak évek, amikor akad könnyebben elérhető jégbarlang is, de a legtöbb esetben speciális járműre vagy kifejezetten gleccsertúrára van szükség ahhoz, hogy eljuss hozzájuk.

A gleccsertúra mint önálló élmény egy külön blogposztot is megérdemel (hamarosan!), mert önmagában is rendkívül látványos és izgalmas program. A jég birodalma furcsa, vad, néha már-már ijesztő – és éppen ettől lenyűgöző.

A gleccser karaktere, a jég formái, a hasadékok, morénák, a színek és textúrák folyamatosan változnak. Emiatt, ha egy jégbarlangot gleccsertúrán keresztül lehet megközelíteni, az szinte mindig hozzáad az élményhez, nem pedig elvesz belőle.

Az ilyen kombinált túrákat elsősorban fizikailag fitt, bevállalósabb embereknek ajánljuk. Ezek nem technikailag nehéz vagy extrém túrák, nincs bennük komoly fizikai kihívás, viszont:

• nem ideálisak annak, aki nehezen mozog,
• akinek fájós a térde,
• aki bizonytalan egyenetlen talajon,
• vagy aki nagyon gyorsan kifullad.

Egy átlagos fizikumú ember számára a gleccsertúrázás nem megterhelő, de sokat segít, ha alapvetően aktív, nyitott, bevállalós alkat vagy, és nem ijedsz meg egy szokatlan, nyers természeti környezettől.

Ha teheted, válaszd azt a jégbarlang túrát, amely gleccsertúrával van összekötve. Így nemcsak egy barlangot látsz, hanem egy teljes, összetett élményt kapsz – a gleccser felszínétől egészen a jég belsejéig. Ez az a kombináció, ami a legtöbbeknek végül a legemlékezetesebb marad.

Jégbarlang + Super jeep

A vad, nagy járművek rajongóinak ez az opció tetszeni fog. Az úgynevezett Super jeep-ek (ez egy a helyi szlengből azóta széles körben elterjedt kifejezés) speciálisan Izland terepére átalakított, hatalmas járművek, gyakran embermagasságú kerekekkel. Már önmagukban is látványosak – nem véletlen, hogy rengeteg turista fotózkodik velük.

De az igazi élmény akkor kezdődik, amikor beülsz egy ilyen járműbe, letérsz az útról, irány a „semmibe”, látszólag (!) teljesen off-road, nyomtalan területeken haladva, köveken, folyómedreken, zord, nyers tájakon keresztül – egyenesen a gleccser felé.

A Katla jégbarlang például ilyen módon közelíthető meg. Az odajutás nagyjából 45 percet vesz igénybe, és már ez az út is fantasztikusan szép tájon vezet keresztül. Gyakorlatilag egy mini kalandtúra, még mielőtt egyáltalán belépnél a jégbarlangba.

Jégbarlang + motorosszán

A járművek szerelmeseinek egy másik, nem kevésbé izgalmas opció a motorosszán. Jó hír, hogy a vezetéséhez semmilyen előzetes tapasztalat nem szükséges – tényleg annyira egyszerű, mint a faék. Egy kar a gáz, egy a fék, nagyjából ennyi. A túra előtt mindent szájbarágósan elmagyaráznak (angolul), így senkit nem ér meglepetés.

Motorosszánon utazni önmagában is fantasztikus élmény. Egyrészt azért, mert ezek a gépek valóban erősek, másrészt pedig mert a fehér semmiben száguldani, a gleccser tetején, olyan élmény, amihez nehéz bármit hasonlítani.

Jellemzően a Langjökull gleccseren található jégbarlangokhoz visznek motorosszános túrák. Jó időben a kilátás egészen elképesztő, de még akkor is különleges az élmény, ha épp nincs semmilyen panoráma. A felhőbe burkolózó gleccser ugyanis Izlandon egyáltalán nem ritka – és motorosszánnal haladni úgy, hogy az orrodig sem látsz (miközben két-három helyi túravezető figyel rád), egyszerre furcsa és jó értelemben hátborzongató.

A motorosszántúrákhoz mindig adnak víz- és szélálló overált, de ennek ellenére érdemes nagyon alaposan felöltözni. A szánon ülve, menet közben a szél pillanatok alatt lehűti az embert, főleg hosszabb távon.

Ezeken a túrákon általában van egy-két megálló:

• amikor leszállhatsz fotózni,
• illetve amikor helyet cserélhetsz a partnereddel.

Alapesetben ketten osztoztok egy motorosszánon, de felár ellenében egyedül is vezetheted a járművet.

Itt is nagyon figyelnek a biztonságra: a résztvevők sorban, konvojban haladnak, elöl, középen és hátul is túravezetők kísérik a csoportot, és végig figyelemmel tartják mindenki mozgását. Így a tempó kontrollált, az élmény pedig intenzív, de biztonságos.

Jégbarlang + Monster truck

A következő opció szintén a járművek szerelmeseinek kedvez – méghozzá a Monster truck-ok formájában. Ezek a járművek még a Super jeep-eknél is nagyobbak és brutálisabbak. Többségük eredetileg katonai jármű volt, amelyeket kifejezetten gleccserjárásra alakítottak át.

Hangosak, zajosak, elképesztő teljesítményű monstrumok, amelyekben utazni önmagában is élmény.

Ezek a Monster truck-ok jellemzően a Langjökull gleccserre visznek fel, és velük lehet eljutni az ember vájta jégbarlanghoz is. Maga az út is élmény: a jármű ereje, a gleccser felszínén való haladás és a méretek kontrasztja nagyon ütős kombináció.

Hogyan készülj a jégbarlang túrára?

• A túra kezdete előtt legalább 15–30 perccel érkezz meg, hogy legyen idő a bejelentkezésre és a felszerelés átvételére.
• Fontos, hogy jégbarlanghoz illő ruházatban jöjj, de nem kell túlöltözni: a barlangban általában 0 °C körüli hőmérséklet van, sokszor még melegebb is, mint odakint. Mindig az adott napi időjáráshoz öltözz, és olyan ruhát válassz, amiben könnyen tudsz mozogni.
• Kerüld a bokáig érő kabátokat, a nehézkes darabokat és a pamut ruházatot. Sapka és kesztyű erősen ajánlott; a sapka legyen pompom nélküli, hogy kényelmesen ráférjen a sisak.
• A cipő legyen stabil, vízálló, magas szárú túrabakancs, jó talppal – a hágóvasat erre adják fel.
• A gleccseren nincs mosdó, ezért indulás előtt mindenképp használd, és ne igyál meg nagy mennyiségű folyadékot közvetlenül a túra előtt.
• Hozhatsz könnyű harapnivalót, de különösen ügyelj arra, hogy ne szemetelj: a csomagolást tartsd biztos helyen, nehogy a szél kifújja a kezedből.

Fotók vs. valóság: Milyen látványra számíts?

A túraszolgáltatók weboldalain és közösségi felületein látható jégbarlangos fotók szinte soha nem az aktuális állapotokat mutatják. Ez nem félrevezetés, és nem is „szépítés” – egyszerűen lehetetlen teljesen naprakésznek maradni.

Ezért nagyon fontos, hogy reális elvárásokkal érkezz. A fotókat érdemes illusztrációnak tekinteni, nem pedig ígéretnek. Ne azt várd, hogy pontosan ugyanazt fogod látni, mint amit a képen – mert szinte biztos, hogy nem fogod.

Mi magunk is készítettünk fotókat helyi túraszolgáltatóknak, és látjuk, hogy 6–8 év elteltével még mindig használják ezeket a képeket. Azok a jégbarlangok, ahol akkor fotóztunk, gyakorlatilag már nem is léteznek – mégis, a képek jól illusztrálják, milyen jellegű élményre lehet számítani.

Fotózás a jégbarlangban

Egy jégbarlangban fotót vagy videót készíteni egyébként kifejezetten nehéz feladat. A fényviszonyok gyakran rosszak, sokszor kifejezetten sötét van, és a kontrasztok is szélsőségesek. A túraszolgáltatók által használt képek nagy részét profi fotósok készítik, nem ritkán privát program keretében, állványokkal, külső világítással, hosszú expozícióval és komoly utómunkával. Ezek a fotók technikailag teljesen más kategóriát képviselnek, mint amit te helyben, kézből, egy telefonnal vagy alap kamerával készíteni tudsz.

Fontos ugyanakkor látni, hogy a mai, újabb telefonok – különösen jó fényviszonyok mellett – már képesek egészen vállalható képeket és videókat készíteni egy jégbarlangban is. Ha épp egy világosabb szakaszon jársz, bejut valamennyi természetes fény, és van időd megállni egy pillanatra, akár kifejezetten szép felvételek is születhetnek. Ezek azonban inkább szerencsés pillanatok, mintsem biztosan reprodukálható helyzetek.

Simán előfordulhat, hogy odamész egy jégbarlangba, és végül nem sikerül igazán jó képet készítened. A kevés fény miatt a legtöbb telefon – különösen ha nem a legújabb, prémium modellekről van szó – könnyen zajos, elmosódott képet ad, a színek fakóbbak lehetnek, és nem mindig sikerül visszaadni azt a mélységet és hangulatot, amit szabad szemmel látsz. Egy többmilliós felszereléssel, ideális körülmények között készült fotót egyszerűen nem lehet elvárni egy zsebből előkapott eszköztől.

Ha kifejezetten a „tökéletes selfie” kedvéért mész jégbarlangba, könnyen csalódhatsz. Egy jó kép elkészítése itt sokszor trükkös, időigényes, és nem is mindig megoldható – különösen egy csoportos program során, ahol nincs lehetőség hosszabb kísérletezésre, több beállításra vagy várakozásra.

Éppen ezért érdemes inkább úgy tekintened erre az élményre, mint egy egyszeri, megismételhetetlen találkozásra a gleccser belső világával. Ha az élményre koncentrálsz, arra, amit ott és akkor látsz és átélsz, akkor szinte biztos, hogy nem fogsz csalódni – még akkor sem, ha végül nem viszel haza „tökéletes” fotót vagy videót.

Miért tilos egyénileg jégbarlangot látogatni?

Egy jégbarlang egyéni, vezető nélküli meglátogatása szigorúan tilos és életveszélyes. Ráadásul a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen is, hiszen ezek a barlangok a gleccserek belsejében találhatók, ahová nem lehet csak úgy felsétálni.

Már gleccserre lépni is kizárólag vezetett túra keretében szabad, illetve csak olyanok számára, akik tapasztalattal és képesítéssel rendelkeznek a gleccsertúrázás terén.

Jégbarlangba pedig még egy átlagos gleccsertúra-vezető sem vihet csoportot automatikusan. Izlandon a jégbarlang túrák vezetéséhez külön, speciális képzés elvégzése kötelező, amely egy szinttel magasabb, mint a „sima” gleccsertúra-vezetői képesítés.

Így ha valaki valaha felajánlja, hogy „okosba”, feketén bevisz titeket egy jégbarlangba, soha, de soha ne fogadjátok el. Akkor sem, ha szimpatikus, akkor sem, ha „helyinek” mondja magát, és akkor sem, ha olcsóbbnak tűnik.

Jégbarlang túrára kizárólag megbízható, hivatalos engedéllyel és megfelelő képesítéssel rendelkező szolgáltatóval menjetek. A helloizland.hu-n csak ilyen túrákat és szolgáltatókat találtok.

Mennyire veszélyes a jégbarlangok látogatása?

Fontos tanulság volt a 2024 nyarán történt tragikus baleset a Vatnajökull térségében, amikor egy turistára rászakadt egy jégfal. A vizsgálatok során kiderült, hogy azon a helyszínen és abban az időszakban nem lett volna szabad nyári jégbarlang túrát meghirdetni és vezetni. 

Az esemény hatására jelentősen szigorodtak a szabályok, és ma már a korábbinál is szorosabban ellenőrzik és betartatják a biztonsági szabályokat a szolgáltatókkal. 

A túrák tehát biztonságosak, de csak akkor, ha bevizsgált jégbarlangba, megfelelő engedéllyel rendelkező, helyi túravezetővel mész. A helloizland.hu-n kizárólag olyan jégbarlang túrákat találsz, amelyeket ismert, nagymúltú, megfelelő engedélyekkel rendelkező szolgáltatók vezetnek, így biztos lehetsz benne, hogy a lehető legnagyobb odafigyeléssel és felelősséggel szervezett programon veszel részt.

Kinek nem való a jégbarlang túra?

A jégbarlang túrák nem mindenkinek valók. Nem azért, mert extrémek vagy veszélyesek, hanem mert bizonyos adottságokkal, elvárásokkal egyszerűen nem lesznek jó élmények. A jégbarlang túra nem neked való, ha: 

• Low-budget utazó vagy:  ezek a túrák meglehetősen költségesek, és ebből a költségből igazából nem nagyon lehet lefaragni. A legolcsóbb opciók általában azok, amelyekhez nem kell Reykjavíkból transzfer, tehát ha bérelt autóval el tudsz vezetni a találkozópontra, akkor valamivel olcsóbban megúszod a túrát.
• Klausztrofóbiára hajlamos vagy: bár a látogatók számára megnyitott jégbarlangok nagy része kifejezetten tágas, mégis előfordulhat, hogy szűkebb helyeken, másokkal együtt kell haladni, ami kellemetlen érzést válthat ki. Különösen igaz ez a Langjökull ember vájta jégbarlangjára, ahol hosszú szakaszon gyalogolsz befelé, viszonylag keskeny jégalagutakon keresztül. Itt nincs kúszás, mászás vagy technikai nehézség, de a környezet ettől még tud klausztrofób élményt adni.
• Mozgásszervi nehézségeid vannak vagy kifejezetten rossz a fizikumod: A jégbarlangok nem igényelnek fizikai felkészültséget, de jó, ha az ember nem félős, és magabiztosan tud mozogni. Várandósan sem ajánlott, hiszen jeges, csúszós felületen, hágóvassal a lábadon könnyen előfordulhat, hogy megbotlasz és elesel. 

Amíg még nem késő…

Nem lehet elmenni amellett a tény mellett, hogy Izlandon a gleccserek hatalmas ütemben olvadnak. Évről évre jól láthatóan húzódnak vissza a gleccsernyelvek, ami nemcsak látványban jelent változást, hanem a megközelítésüket is egyre nehezebbé és körülményesebbé teszi. Ez pedig azt jelenti, hogy a jégbarlangok felfedezése is minden egyes évben egy kicsit trükkösebb.

Ahogy a gleccserek visszahúzódnak, az alattuk és körülöttük felszínre kerülő terep rendkívül nehéz, instabil és barátságtalan. Ez azt jelenti, hogy a túraszolgáltatóknak évről évre új útvonalakat, új megközelítési módokat kell kitalálniuk ahhoz, hogy egyáltalán fel lehessen jutni a gleccserekre, és utasokat lehessen vinni rájuk.

Ha valaki jégbarlangokat szeretne látni, vagy szeretné megmutatni ezeket a csodákat a gyerekének, akkor most van itt az ideje. Aki most él ezzel a lehetőséggel, az nemcsak egy különleges természeti látványt kap, hanem egy olyan élményt is, amelyről jó eséllyel évtizedek múlva már egészen másképp fogunk mesélni.

Gyakran Ismételt Kérdések