Mivel Izland a tektonikus lemezek határain fekszik, a földrengések senkit nem lepnek meg különösebben a szigetországban. Egy átlagos napon több tucat rengés bekövetkezik, ezek azonban általában kisebbek (a Richter skála szerinti 1-2-es erősségűek), amiket kevesen észlelnek.
Ezen a héten viszont magasabb fokozatra kapcsoltak a kőzetlemezek, ugyanis két nap alatt ötezernél is több földrengést észleltek a sziget Dél-nyugati csücskében fekvő Reykjanes-félszigeten (ahol a nemzetközi repülőtér és a híres Blue Lagoon is található).
A legerősebb földrengés 5,7-es volt
A talajmozgások egy jelentős része 3-asnál is erősebb volt. Szerda délelőtt egymás után sorozatban észlelték a 4-es erősségűt meghaladó rengéseket, melyeket az 50 km-re lévő fővárosban is határozottan észleltek a helyiek. A legerősebb földrengés ezidáig a Richter-skála szerinti 5,7-es erősségű volt, mely szerda délelőtt 10 órakor villanyozta fel a lakosság kedélyállapotát. Pénteken tovább folytatódott a szeizmikus aktivitás, számos 4-es fölötti rengéssel, a legerősebb 4.9-es volt. Személyi sérülés szerencsére nem történt, komolyabb kár nem keletkezett.
A rengések többsége a Reykjanes-félszigeten található Grindavík település, Kleifarvatn-tó, Krýsuvík geotermikus terület, illetve a Fagradalsfjall és Keilir hegyek környékén pattant ki, de az ország dél-nyugati részén húzódó törésvonal mentén számos epicentrumot regisztráltak.
Mit érzékeltek ebből a helyiek?
A földrengések előtti pillanatokban hallható összetéveszthetetlen morajlás, majd a kilengő szobanövények, lámpák, a konyhaszekrényekben csörömpölő edények jelezték a talajmozgásokat. A Facebook csoportokat ellepték az észlelésekről szóló beszámolók, a meteorológiai szolgálat földrengésekről hírt adó weboldala pedig időről időre leállt a túl nagy forgalom miatt.
Nagyobb rengésekre is lehet számítani
Kristín Jónsdóttir, az Izlandi Meteorológiai Szolgálat munkatársa szerint a megnövekedett aktivitás indikálja egy esetleges nagyobb, 5.5 – 6.5-ös erősségű földrengés bekövetkezését is, mely már képes lehet komolyabb károk okozására a fővárosi övezetben.
A szakértők azonban azt is hangsúlyozzák, hogy a lakóházak építésekor Izlandon régóta kiemelt figyelmet fordítanak a földrengésbiztonságra. A veszélyt nem az épületek, hanem a lakásokon belül található tárgyak jelenthetik. Felhívják a helyiek figyelmét, hogy készítsék fel az otthonokat egy esetlegesen bekövetkező nagyobb földrengésre is.
Földcsuszamlás és gázszivárgás veszély
A talajmozgások következtében a félszigeten számos partszakaszon és a meredekebb hegyoldalaknál földcsuszamlás és jelentős kőomlás veszélye áll fenn. A hatóságok óvatosságra intenek mindenkit a part menti sziklák megközelítésekor, ugyanis új törésvonalak keletkeztek a talajban és egész partszakaszok omolhatnak váratlanul a tengerbe.
Várható-e vulkánkitörés?
Ellentétben a tavalyi földrengés sorozattal, a mostani aktivitást feltehetően nem a felszín alatti magma, hanem a kőzetlemezek elmozdulása okozza. Az epicentrumok a törésvonal mentén helyezkednek el szétszórva, míg a tavalyi földrengések ugyanahhoz az egy területhez kötődtek. A szakértők szerint nem valószínű a vulkánkitörés, habár a kőzetmozgások következtében egyes területeken felszín alatti környezet megváltozhat, így keletkezhetnek újabb geotermikus területek, kigőzölgések, gázszivárgás.
Milyen a közhangulat most Izlandon?
Most, hogy a koronavírus ismét leköszönni látszik itt Izlandon, már mindenkinek hiányzott egy kis dráma. Ha a közhangulatra vagytok kíváncsiak, kukkantsatok be ebbe a frissen alakult Facebook csoportba.
Ahogy az izlandiak mondják, „þetta reddast” avagy majd csak lesz valahogy!
