2016-ban 21 környezetvédelmi, hegymászó és természetjáró szervezet közösen nyújtott be javaslatot, melyben az Izlandi Felföld védetté nyilvánítását kérték a parlamenttől. A Gallup felmérése szerint az izlandiak több, mint 60%-a támogatta, és mindössze 13%-a ellenezte a javaslatot.
2018-ban a parlament egy, civil szervezetek képviselőiből, kutatókból és a parlamenti pártok képviselőiből álló munkacsoportot hívott létre, melyet megbízott a védett terület határainak kijelölésével. A bizottság feladatai közé tartozik továbbá a javaslattétel a látogatóközpontok és szolgáltató pontok stratégiai elhelyezésére is. A bizottság nem egészen egy éves munka után 2019 decemberében benyújtotta a jelentését.
Jelenleg Izland teljes területének egyötöde áll védelem alatt nemzeti parkok, geoparkok és természetvédelmi területek formájában. Az újonnan létrejövő nemzeti park a már meglévő Vatnajökull Nemzeti Park kiterjesztését jelentené a teljes Izlandi Felföldre, mellyel így a védett terület az ország teljes területének 40%-át fogja lefedni.
A Felföld Nemzeti Park magában foglalná a Izland öt legnagyobb gleccserét (Vatnajökull, Myrdalsjökull, Langjökull, Hofsjökull és Eyjafjallajökull), valamint az alattuk rejtőző és más hírhedt vulkánokat (Katla, Hekla, Eyjafjallajökull, Askja, Grímsvörn, Geðrubreig, Eldgjá). A park része lenne Thórsmörk, Landmannalaugar és Kerlingarfjöll, valamint Skaftafell és a Jökulsárlón gleccserlagúna is, hogy csak a nevezetesebb helyeket említsük.
A környezetvédelmi miniszter idén tavasszal nyújtja be a kész javaslatot a parlamentnek az új nemzeti park kialakításáról.