fbpx

Gleccseráradás kezdődhet a Vatnajökullnál, a vulkánkitörés sem kizárt

Frissítés: 2020. augusztus 17. : Téves riasztás!

A karasztrófavédelem és kutatók helikopterrel elutaztak a Grímsvötn vulkán kráterénél elhelyezett GPS készülékekhez és azt találták, hogy a készülékek a helyükről elmozdultak, aminek következtében hibás mérési eredményeket produkáltak. A jelenleg elérhető adatok nem utalnak tehát közvetlenül arra, hogy gleccseráradás vagy vulkánkitörés lenne készülőben a közeljövőben (habár azt is hozzátették, hogy a vulkán továbbra is bármikor kitörhet).

————————————–

A Vatnajökull gleccser alatt található Grímsvötn vulkánnál valószínűleg gleccseráradás (jökulhlaup) kezdődött el – erősítette meg a dél-izlandi rendőrség. A területen elhelyezett GPS mérőeszközök változásokat észleltek a talajszintben, de egyelőre további információkat nem közölt a Meteorológiai Szolgálat.

Amennyiben valóban vulkáni tevékenység miatt bekövetkező gleccseráradásról van szó, Dél-Izland infrastruktúrája jelentős kárt szenvedhet. Az 1996-os áradás a Déli-parton húzódó főút egy részét teljesen elmosta, hidakat semmisített meg.

Az áradás két napon át tartott és a tetőzéskor másodpercenként 45 ezer köbméter víz zúdult a tájra. Összehasonlítákésképpen: a Duna vízhozama kb. 6500 köbméter/másodperc. Az ilyen mértékű áradások ugyanakkor elég ritkák még Izlandon is. Az utolsó komolyabb jökulhlaup 2015-ben volt.

3 4b skafta vid sveinstind tj
A 2015-ös gleccser áradás. Fotó: Tómas Jóhannesson

Mit lehet tudni a Grímsvötn vulkánról?

A Vatnajökull gleccser alatt számos működő vulkán húzódik, ezek közül a Grímsvötn a legaktívabb. Izland ezeréves történelme során több, mint százszor kitört, csak az elmúlt évszázad alatt 13-szor, utoljára 2004-ben és 2011-ben.

A Grímsvötnhöz tartozó vulkáni rendszer és egyben Izland leghírhedtebb kitörése az 1783-84-es katasztrófa volt, mely során egy 27 kilométer hosszú repedésből nyolc hónapon át folyamatosan ömlött a láva, 600 négyzet-kilométernyi területet beterítve, elpusztítva izland lakosságának 25%-át és teljes állatállományának közel felét. A mai napig zajlanak a kutatások, hogy a kataklizmikus kitörés miként befolyásolta a teljes bolygó klímáját és egyes országok történelmét.

Videó a legutóbbi, 2011-es kitörésről:

Ki fog törni a vulkán?

Azt egyelőre nem tudni, hogy látható vulkánkitörésre is számítani kell-e. Nem észleltek vulkánkitörésre utaló emelkedett szeizmikus aktivitást a környéken. Amennyiben sor kerül egy vulkánkitörésre, a kutatók szerint valószínűleg kisebb lesz, mint a 2011-es esemény (ami a vulkán elmúlt 140 évének legnagyobb kitörése volt.)

Mivel a vulkánt kb. 200 méter vastag jégtakaró fedi, a kisebb kitörések nem szakítják át a jégsapkát, pusztán belülről megolvasztják, ezzel hatalmas mennyiségű vizet szabadítva fel a gleccserből. Az olvadékvíz aztán megkezdi az útját a partok felé. Többek között a Grímsvötn és a többi szubglaciális vulkán tevékenységének a következménye, hogy Izland Déli-partja olyan gyéren lakott.

Hogy a megindult víztömegből mennyi és mikor éri el a partot, azt nehéz megmondani (de általában 3-4 nap minimum). A kutatók folyamatosan figyelik a területet, és időben fognak riasztani, ha már többet lehet tudni a helyzetről. Ha Izlandon utazol, lépj be az Izlandi Utazás – Kérdések és Válaszok c. csoportba, ahol azonnal megosztjuk a legfrisebb híreket a téma kapcsán.

Az utazás során az alábbi oldalakat kísérd figyelemmel folyamatosan:

Hasznos volt? Ha tetszett a cikk, kérlek nyomj egy “Like”-ot és ne felejtsd el megosztani!

Kik vagyunk?

Jelenleg is Izlandon élő, a helyi turizmusban jártas, kiemelkedő helyismerettel rendelkező magyarok vagyunk. Munkánk része, hogy túrákat teszteljünk, útleírásokat, cikkeket, illetve fotókat és videókat készítsünk helyi túracégek számára, ennélfogva rengeteget utazunk Izlandon, így folyamatosan naprakész információkkal rendelkezünk. 

Kövess minket Facebookon!

Ez a tartalom védett és nem másolható. Köszönjük a megértésed.