Frissítés: 2020. augusztus 17. : Téves riasztás!
A karasztrófavédelem és kutatók helikopterrel elutaztak a Grímsvötn vulkán kráterénél elhelyezett GPS készülékekhez és azt találták, hogy a készülékek a helyükről elmozdultak, aminek következtében hibás mérési eredményeket produkáltak. A jelenleg elérhető adatok nem utalnak tehát közvetlenül arra, hogy gleccseráradás vagy vulkánkitörés lenne készülőben a közeljövőben (habár azt is hozzátették, hogy a vulkán továbbra is bármikor kitörhet).
————————————–
A Vatnajökull gleccser alatt található Grímsvötn vulkánnál valószínűleg gleccseráradás (jökulhlaup) kezdődött el – erősítette meg a dél-izlandi rendőrség. A területen elhelyezett GPS mérőeszközök változásokat észleltek a talajszintben, de egyelőre további információkat nem közölt a Meteorológiai Szolgálat.
Amennyiben valóban vulkáni tevékenység miatt bekövetkező gleccseráradásról van szó, Dél-Izland infrastruktúrája jelentős kárt szenvedhet. Az 1996-os áradás a Déli-parton húzódó főút egy részét teljesen elmosta, hidakat semmisített meg.
Az áradás két napon át tartott és a tetőzéskor másodpercenként 45 ezer köbméter víz zúdult a tájra. Összehasonlítákésképpen: a Duna vízhozama kb. 6500 köbméter/másodperc. Az ilyen mértékű áradások ugyanakkor elég ritkák még Izlandon is. Az utolsó komolyabb jökulhlaup 2015-ben volt.
Mit lehet tudni a Grímsvötn vulkánról?
A Vatnajökull gleccser alatt számos működő vulkán húzódik, ezek közül a Grímsvötn a legaktívabb. Izland ezeréves történelme során több, mint százszor kitört, csak az elmúlt évszázad alatt 13-szor, utoljára 2004-ben és 2011-ben.
A Grímsvötnhöz tartozó vulkáni rendszer és egyben Izland leghírhedtebb kitörése az 1783-84-es katasztrófa volt, mely során egy 27 kilométer hosszú repedésből nyolc hónapon át folyamatosan ömlött a láva, 600 négyzet-kilométernyi területet beterítve, elpusztítva izland lakosságának 25%-át és teljes állatállományának közel felét. A mai napig zajlanak a kutatások, hogy a kataklizmikus kitörés miként befolyásolta a teljes bolygó klímáját és egyes országok történelmét.
Videó a legutóbbi, 2011-es kitörésről:
Ki fog törni a vulkán?
Azt egyelőre nem tudni, hogy látható vulkánkitörésre is számítani kell-e. Nem észleltek vulkánkitörésre utaló emelkedett szeizmikus aktivitást a környéken. Amennyiben sor kerül egy vulkánkitörésre, a kutatók szerint valószínűleg kisebb lesz, mint a 2011-es esemény (ami a vulkán elmúlt 140 évének legnagyobb kitörése volt.)
Mivel a vulkánt kb. 200 méter vastag jégtakaró fedi, a kisebb kitörések nem szakítják át a jégsapkát, pusztán belülről megolvasztják, ezzel hatalmas mennyiségű vizet szabadítva fel a gleccserből. Az olvadékvíz aztán megkezdi az útját a partok felé. Többek között a Grímsvötn és a többi szubglaciális vulkán tevékenységének a következménye, hogy Izland Déli-partja olyan gyéren lakott.
Hogy a megindult víztömegből mennyi és mikor éri el a partot, azt nehéz megmondani (de általában 3-4 nap minimum). A kutatók folyamatosan figyelik a területet, és időben fognak riasztani, ha már többet lehet tudni a helyzetről. Ha Izlandon utazol, lépj be az Izlandi Utazás – Kérdések és Válaszok c. csoportba, ahol azonnal megosztjuk a legfrisebb híreket a téma kapcsán.
Az utazás során az alábbi oldalakat kísérd figyelemmel folyamatosan:
- Időjárás riasztások: vedur.is
- Biztonsági riasztások: safetravel.is
- Aktuális útviszonyok: road.is.
- Útviszonyok magyar magyarázattal: helloizland.hu
