Vulkánkitörések a Reykjanes-félszigeten — A legfrissebb és legfontosabb tudnivalók

További frissítéseket és gyakorlati tanácsokat folyamatosan megosztunk az „Izlandi Utazás” Facebook-csoportban. Ha épp Izlandra készülsz, mindenképp csatlakozz, hogy naprakész és hiteles információhoz juss!

Élő webkameraképek a kitörési helyszínről

A Reykjanes-félszigeten jelenleg is zajló vulkáni események előzményei

Fagradalsfjall kitörés – egy új korszak kezdete

Izland a világ egyik legaktívabb vulkáni területe – nagyjából négyévente történik itt vulkánkitörés. Az elmúlt néhány évben azonban a kitörések gyakorisága jócskán meghaladta ezt: mindössze négy év alatt (eddig) 12 kitörési esemény zajlott le a Reykjanes-félszigeten, ami reflektorfénybe állította ezt a korábban kevéssé ismert izlandi régiót.

2021 márciusában a Fagradalsfjall nevű vulkáni rendszer több mint 800 év szünet után újra életre kelt. A kitöréseket Izlandon általában az esemény helyszíne után nevezik el, így az első, 2021-ben zajlott esemény neve Geldingadalir lett. Egy lakatlan, dombokkal jól körülzárt völgyben zajlott le, így se emberekre, se infrastruktúrára nem jelentett veszélyt. Viszont látványban és tudományos értékben hatalmasat szólt: a hat hónapig tartó lávafolyás nemcsak a geológusokat, hanem a fél világot lenyűgözte.

Vulkánkitörés – kizárólag hazai közönségnek

A COVID-időszak szigorú utazási korlátozásai miatt a külföldi turisták lemaradtak a Reykjanes-félsziget első, látványos vulkánkitöréseiről. A pandémia szorításában egy kis felüdülést kereső helyiek számára viszont különleges élményt jelentett: egy vulkán, ami szó szerint a közelükben tört ki – és ez most csak az övék volt.

Tízezrével zarándokoltak az izlandiak a vulkánhoz, és az internet szó szerint felrobbant: az izzó lávaköveken grillező, a háttérben fröcsögő vulkán árnyékában sörözgető helyiekről készült videók töltötték meg a hírfolyamokat, miközben a külföldi turisták számára mindez fájdalmasan elérhetetlen maradt. Nem csoda, hogy Izland ismét a nemzetközi sajtó címlapjaira került.

A folytatás: Meradalir és Litli-Hrútur

A következő két évben a fokozatos nyitásnak köszönhetően rengeteg utazó is részesülhetett a különleges élményben. Az első esemény hat hónapig tartott, majd pár hónap szünet után két újabb kitörés következett: 2022-ben Meradalir és 2023-ban Litli-Hrútur. Mindkettő ugyanabban a vulkáni rendszerben (Fagradalsfjall) zajlott le, és hasonlóan „barátságos” volt: hamuoszlop és robbanások helyett békésen csordogáló lávafolyam, ami biztonságosan megfigyelhető maradt a kijelölt túraútvonalakról.

A helyi hatóságok példás gyorsasággal alakítottak ki turistaösvényeket, kilátópontokat, és minden feltételt biztosítottak ahhoz, hogy az emberek testközelből, de biztonságosan láthassák a vulkánkitörést.

A szakértők már ekkor jelezték, hogy a Reykjanes-félsziget újraaktiválódása valószínűleg évekig, sőt évtizedekig tartó kitöréssorozatot jelenthet.

A grindavíki kitörések

Az addig békés, turistabarát vulkáni aktivitás azonban új szakaszba lépett, amikor 2023 őszén a Reykjanes-félsziget egy másik vulkáni rendszere, a Sundhnúkur-hasadékzóna is aktivizálódott. Az Izlandi Meteorológiai Intézet ekkor jelezte, hogy a Svartsengi geotermikus erőmű térségében zajló jelentős magmafelhalmozódás, valamint Grindavík kisváros környékén tapasztalt fokozott földrengésaktivitás egy oldalirányú magma benyomulásra utalhat. A hatóságok ezért elővigyázatosságból elrendelték a mintegy négyezer fős Grindavík evakuálását.

Nem kellett sokáig várni, hogy a geológusok aggodalmai beigazolódjanak: 2023 decemberében a föld ténylegesen megnyílt – ráadásul közvetlenül a település peremén –, és láva kezdett a felszínre ömleni. Bár a kitörés mindössze három napig tartott, 2024 januárjában újabb hasadék nyílt meg ugyanazon a kráterláncon belül. Ez a lávafolyam már bejutott a lakott területre, és három otthont is elpusztított.

A Sundhnúkur-zóna azért különösen aktív, mert ez a térség egy természetes gyengeségi vonal, ahová a Svartsengi alól feltörő magma rendszeresen elcsatornázódik – szerencsére ez azt is jelenti, hogy a kitörések általában lakott területektől távol zajlanak. Grindavík esete egyedi volt abban, hogy a hasadék pont a település peremén nyílt meg: a Sundhnúkur-hasadékzóna kilenc eddigi kitörése közül ez volt az egyetlen, amely közvetlenül érintette a települést.

A következő, 2024 februári esemény rövid volt, kevesebb mint 24 órán át tartott. Márciusban viszont intenzív magmafeltöréssel indult a következő kitörés, amely csaknem két hónapon át folytatódott. Egy rövid szünet után, májusban újabb kitörés következett, látványos lávaszökőkutakkal. Az aktivitás végül 24 nap elteltével véget ért. Augusztusban egy újabb, korábbi helyszínhez közeli hasadék nyílt meg. A kitörés hosszú hasadékkal indult, de gyorsan lecsengett, 14 nap után véget is ért. A következő kitörés november 20-án kezdődött, és december 9-én ért véget – összesen 18 napig tartott. 2025 áprilisában ismét egy rövid kitörés következett, ekkor két napig folyt a láva a kráterből. 

Jelenleg (2025 júliusában) a Sundhnúkagígar krátersor kilencedik kitörése zajlik.

Ember a láva ellen

A 2023 őszi földrengéshullám és magmaáramlás hatására – amikor először merült fel komolyan, hogy Grindavík közvetlen veszélybe kerülhet – megszületett az a döntés, hogy védősáncokat építenek a település köré. A cél az volt, hogy ezek a mesterséges gátak képesek legyenek eltéríteni vagy lelassítani az esetlegesen betörő lávafolyásokat.

Az építkezés rekordsebességgel indult meg november végén: markológépek, teherautók és nehézgépek vonultak fel, és elsőként a Svartsengi erőművet vették körbe egy magas földsánccal – mivel ez a létesítmény a régió áram- és melegvízellátásának kulcspontja.

Ezután a Blue Lagoon és Grindavík városa következett: több szakaszban, prioritási sorrend szerint emeltek több kilométer hosszú, bazaltos-kavicsos sáncrendszert a legsérülékenyebb pontok köré. Mire 2024 januárjában valóban bekövetkezett az első pusztító kitörés, a védművek legfontosabb részei már álltak – és azóta minden egyes újabb vulkáni aktivitás után tovább erősítették, magasították ezeket. A tapasztalat azt mutatja: a sáncok működnek.

A láva több alkalommal is elérte ugyan a gátakat, de nem tudott áttörni rajtuk, így a város és az erőmű számos alkalommal megmenekült a pusztulástól. Ez az egyik leglátványosabb példája annak, amikor az ember mérnöki eszközökkel – legalább részben – képes irányítani a természet erőit.

Mi lett a Grindavíkingekkel?

A 2024-es vulkáni események hatása tehát súlyos és pusztító volt Grindavík város számára. Infrastruktúrája jelentősen megrongálódott: repedezett, megsüllyedt házak, sérült falak, és a föld alatt megbúvó, láthatatlan üregek lehetetlenítették el a helyreállítást. A terület ma is instabil, és senki sem tudja pontosan, milyen rejtett veszélyek húzódnak még a felszín alatt. 

A városka lakói igazi érzelmi hullámvasúton ülnek 2021 óta, amikor a térség első vulkánkitörése bekövetkezett. Kezdetben senki sem gondolta, hogy az otthonuk valóban veszélybe kerülhet – sokan izgatottan látogattak el a Fagradalsfjallhoz. Később azonban minden megváltozott és egyik napról a másikra készenléti állapotba kerültek: az ajtó mellé készített bepakolt táska mellett aludtak, hogy ha hirtelen menekülni kell, azonnal indulhassanak.

A kitörési helyszínek lezárásában nagy szerepet játszott, hogy a grindavíki eseményeket követően megváltozott a helyiek hozzáállása. A vulkáni aktivitás már nem látványosságként, hanem traumatikus élményként jelent meg sok család számára: otthonokat veszítettek el, megélhetések és munkahelyek szűntek meg, vállalkozások tömege jutott csődbe, és rengeteg gyermek maradt iskola vagy óvoda nélkül hosszú hónapokra. A hónapokon át tartó bizonytalanság komoly lelki és anyagi megterhelést jelentett a grindavíki közösségnek. A látogatók kizárása így nemcsak biztonsági, hanem emberi szempontból is indokolttá vált.

Ezekben a nehéz időkben azonban az izlandi társadalom szolidaritása ragyogóan megmutatkozott: az ország minden részéről érkeztek felajánlások a grindavíki családok elhelyezésére, befogadására, és senki nem maradt fedél vagy segítség nélkül.

A kormány is hamar lépett: intézkedések születtek a lakhatási és anyagi terhek enyhítésére. Az állam megvásárolta a hátrahagyott, lakhatatlanná vált házakat és további egy évig rendszeres anyagi juttatásokkal segítette a kitelepített lakosokat az új életük kialakításában.

Mindezek az összefogással megvalósuló erőfeszítések nemcsak az izlandi emberek ellenállóképességét, hanem a közösség iránti elkötelezettségét is jól mutatják – még a legnehezebb időszakokban is. 

Vulkán a szomszédban – mi történt a Blue Lagoon körül?

A 2024 februárjában bekövetkezett kitörés során a lávafolyam végül elérte Izland legkedveltebb turistacélpontját, a National Geographic által a világ egyik csodájaként számon tartott Blue Lagoon termálfürdő közvetlen környezetét.

Bár maga a fürdő nem sérült meg, a láva áthaladt a bevezető úton, ezzel elvágva a közlekedést, és részben beborította a parkolót, amely közvetlenül a komplexum előtt helyezkedett el.

A hatóságok röviddel a kitörés előtt lezárták az egész területet, így a látogatók és a dolgozók időben, szervezetten el tudták hagyni a helyszínt.  A láva előrenyomulása gyors volt, de szerencsére senki nem tartózkodott a parkolóban vagy az útszakaszon, amikor azokat elöntötte a lávafolyam. Az eseményt követően példátlan gyorsasággal építettek új bekötőutat a megszilárdult láván és új parkolót alakítottak ki, így a Blue Lagoon rövidesen újra meg tudta nyitni kapuit a látogatók előtt.

Azóta a fürdőt többször evakuálták és zárták be a közeli kitörések miatt, ám minden alkalommal viszonylag gyorsan újranyitott. Ezt a gyakorlatot sokan kritizálják – kiváltképp azok, akik szerint egy aktív vulkáni térségben nem lenne szabad ilyen rövid idő alatt újraindítani a turizmust.

Miért nem zárják be végleg a Blue Lagoont?

A háttérben komplex indokok húzódhatnak meg: a Kék Lagúna a régió egyik legnagyobb munkaadója, valamint különösen fontos szerepet játszik Izland idegenforgalmában és nemzetközi megítélésében is.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a vulkáni működéssel szembeni védekezés – például a földsáncok kiépítése és megerősítése – már sok milliárd koronájába került az államnak. A Kék Lagúna újranyitása és működtetése részben ezt az összeget is kompenzálhatja: valahogyan vissza kell termelni a ráfordított költségeket, így gazdasági szempontból is érthető az erőteljes törekvés a fürdő nyitva tartására.

Emellett persze a tulajdonosok, befektetők és más piaci szereplők anyagi érdekei is jócskán befolyásolhatják a döntéshozatalt – így nem csoda, hogy a helyzet biztonsági megítélése meglehetősen vitatott.

Erre éppen a 2025. júliusi kitörés világított rá látványosan: a Blue Lagoont ugyan evakuálták, de már másnap újranyitott, miközben a vulkáni aktivitás még mindig zajlott. Ezzel szemben Grindavík városát továbbra is zárva tartották, ami jelentős felháborodást váltott ki a helyiek körében. A helyi lakosok blokád alá vonták le a Blue Lagoonhoz vezető utat, és nyíltan megkérdőjelezték a hatósági döntések következetességét: „Ha a várost zárva tartják, a fürdő miért van nyitva? És ha a kitöréshez egyébként lényegesen közelebb fekvő Blue Lagoon biztonságos, akkor Grindavík miért nem?”

A feszültség hátterében nemcsak a kettős mérce érzete húzódik meg, hanem az is, hogy bár a lakosok többsége még nem költözött vissza, sokan továbbra is vállalkozásokat, kávézókat, éttermeket működtetnek, és szeretnék fogadni a városba érkező „katasztrófaturistákat” – azokat, akik a vulkánkitörések közvetlen nyomait szeretnék látni.

Veszélyes-e a Kék Lagúna?

A helyzet megítélése a helyiek körében is meglehetősen megosztó. A mi szubjektív véleményünk az, hogy nem lehet felelősséggel kijelenteni, hogy a Blue Lagoon teljes mértékben biztonságos. Attól, hogy nyitva van, még semmi sem garantálja, hogy nem éppen ott tör fel legközelebb a láva – akár a fürdőzők lába alatt. Több vulkanológus is figyelmeztetett már erre a lehetőségre.

Ugyanakkor tény, hogy eddig minden esetben sikerült időben kiüríteni a fürdőt, és biztonságosan kivezetni a vendégeket a veszélyzónából. A vulkáni működés előrejelzése ugyan rendkívül szűk időablakot kínál – olykor csupán fél óra telik el a magma megindulásától a felszínre törésig –, de amikor üzleti érdek forog kockán, a tudományos és operatív kapacitásokat láthatóan maximálisan kihasználják.

Mivel gazdaság érdekei erőteljesen jelen vannak – különösen egy olyan nemzetközi jelentőségű helyszín esetében, mint a Blue Lagoon –, akkor a rendszer hirtelen elképesztően hatékonnyá tud válni. A business-nek mennie kell – és ha ez azt kívánja, akkor a vulkanológiai tudást és a logisztikai hátteret is a végsőkig kiaknázzák ennek érdekében.

A magunk részéről úgy gondoljuk, hogy Izlandon bőven akadnak olyan termálfürdők is, amelyek jóval stresszmentesebb, nyugodtabb élményt nyújtanak – különösen, ha az ember valóban pihenni szeretne. De azt is teljesen megértjük, ha valaki számára épp ez a rendkívüli helyzet növeli meg az élmény értékét és a kalandfaktort.

Mennyire biztonságos úticél most Izland?

Teljesen! Bár a Reykjanes-félsziget vulkánkitörései jelentős hatással voltak Grindavík lakóira, Izland többi részén ezekből szinte semmi nem volt érezhető. A kitörésektől légvonalban mindössze 10–15 kilométerre fekvő Keflavík Nemzetközi Repülőteret 12 vulkánkitörésből 11 semmilyen módon nem érintette, a reptér működése és a légiforgalom zavartalan maradt.

Kell-e aggódni a vulkáni légszennyezés miatt?

Fontos megemlíteni, hogy a kitörések idején a levegőbe kerülő vulkáni gázok időnként szmogos levegőt eredményeznek, amely irritálhatja a szemet, torkot és a légutakat, főként kisgyermekeknél, időseknél vagy légzőszervi problémákkal élőknél. Ritkábban vulkáni hamu is kerülhet a levegőbe – ezek apró, üvegszerű vulkáni részecskék –, amelyek szintén érzékszervi panaszokat okozhatnak, főként a kitörés közvetlen közelében.

Bár a vulkáni gázok elsősorban a kitörés közvetlen közelében jelentenek veszélyt, a szélirány olykor lakott települések – akár Reykjavík vagy az ország távolabbi régiói – felé is sodorhatja a szmogot. Ilyenkor kisgyermekkel utazóknak, időseknek vagy légúti problémákkal küzdőknek javasoljuk, hogy kövessék a levegőminőség alakulását, és tartsák be az aktuális egészségügyi ajánlásokat.

A gyorsan változó szélirányok miatt egy-egy szmogosabb időszak többnyire csak néhány órán át, legfeljebb egy-két napig tart. A Reykjanes-félsziget földrajzi helyzete – egy keskeny, széljárta földnyelv az óceánban – segít abban, hogy a légszennyezettség ritkán váljon komoly problémává. Előfordulhat azonban, hogy szélcsendes napokon a szmog hosszabb ideig megül a táj fölött.

Kell-e aggódni a földrengések miatt?

A földrengések miatt nem érdemes különösebben aggódni. Grindavík térségében ugyan előfordulnak 3–4-es, nagyon ritkán akár 5-ös erősségű rengések, amelyek az epicentrum közelében kellemetlenül érezhetők – megbillenhet egy bútor, kinyílhat egy fiók, vagy megzörrenhetnek az edények a szekrényben –, de ezek ritkán okoznak komolyabb kárt.

Az epicentrumtól távolabb, nagyjából 20–30 kilométerre, ezekből a rengésekből már alig érzékelhető valami. Jó példa erre az az eset, amikor 2024-ben egy – izlandi viszonylatban rendkívül erősnek számító – 5,5-ös rengés rázta meg a félszigetet, miközben Katrín Jakobsdóttir, akkori miniszterelnök épp élő adásban adott interjút a Washington Post Foreign Affairs műsorának. A kamera rögzítette a jelenetet: Katrín arcán látszott meglepetés (0:15-nél) – de a következő pillanatban mosolyogva folytatja a beszélgetést.

Erősebb rengésekre nem igazán kell számítani, mivel Izland ezen a részén a kőzetlemezek távolodása zajlik. Ez a geológiai környezet nem kedvez a nagy erejű földrengések kialakulásának – szemben például a lemezütközési zónákkal, ahol két kőzetlemez egymásnak feszül.

Vulkánturizmus

A vulkanológusok szerint az Izlandon tapasztalható fokozott vulkáni aktivitás hosszú éveken, sőt akár évtizedeken át is eltarthat. A vulkánkitörések első kézből való megtapasztalása egyre több embert vonz: megszületett a „vulkánturizmus”, és Izland ennek a műfajnak mára az egyik legizgalmasabb úti céljává vált.

Ám mielőtt az ország igazán kiaknázhatta volna ezt a jelenséget mint turisztikai vonzerőt, be kellett húzni a kéziféket. Ma Izland már csak nagyon megfontolva építheti be a vulkáni aktivitást a turisztikai kommunikációjába.

A 2024-es  vulkáni események közel négyezer ember életét forgatták fel, ezért a helyiek részéről is egyre erősebb lett a kérés, hogy mind a turisztikai cégek, mind pedig a látogatók több empátiával kezeljék a helyzetet.

Meg lehet nézni a vulkánkitörést közelről?

Bár néhány szokásos túrázós balesetet leszámítva egyetlen látogató sem sérült meg a vulkánkitörések során, a 2023-ban aktivizálódott Svartsengi vulkáni rendszer rendkívüli kiszámíthatatlansága miatt a hatóságok teljesen lezárták az újabb (2023-24-es) kitörések helyszíneit.

A legutóbbi, 2025 augusztusi kitörés azonban elég biztonságosnak bizonyult ahhoz, hogy ismét megnyissák az ösvényeket a látogatók előtt. Több tízezren keresték fel a kitörés közvetlen környezetét – gyalogosan is –, miután egy helyi túraszolgáltató shuttle buszt kezdett üzemeltetni a területre.

Fontos viszont megjegyezni, hogy a kitörés megközelíthetősége napról napra változhat, ezért mindig indulás előtt, közvetlenül érdemes tájékozódni az aktuális helyzetről – például nálunk a Facebook-csoportban.

A látogatók biztonsága az elsődleges szempont, ezért a hatóságok arra kérnek mindenkit, hogy tartsák be a kijelölt korlátozásokat, és kövessék az utasításokat. Munkájukat nagyban segíti, ha mindannyian együttműködő és felelősségteljes utazóként viselkedünk.

Egy, a 2019-es új-zélandi Whakaari (White Island) kitöréshez hasonló tragédia – ahol a rosszul kezelt kockázatok miatt több turista is életét vesztette vagy súlyosan megsérült – Izland hírnevét és turizmusát is súlyosan érintené.

A kitörést meg lehet nézni biztonságos távolságból akkor is, ha a helyszín le van zárva. Amikor a vulkán aktív, Reykjavíkban is akadnak biztonságos kilátópontok, például a Perlan kilátóterasza vagy akár a Sky Lagoon fürdő, ahonnan tiszta időben jól látható a távolban izzó lávafolyam – különösen sötétedés után, amikor a vörös fény akár több tíz kilométerről is feltűnik.

A kitörés helyszínétől függően szinte mindig van egy-egy jól belátható pont a közelben, és persze ott vannak a kisrepülős vagy helikopteres túrák is, amelyek különleges légi élményt, egyedülálló látványvilágot kínálnak.

Túra a Fagradalsfjall 2021-22-es kitörési helyszíneihez

A 2021–2022-es Fagradalsfjall-kitörések helyszíneit továbbra is bejárhatod – bár fontos tudni, hogy újabb aktivitás esetén ezeket az ösvényeket bármikor lezárhatják. Akár 1–2 órás, könnyű túrával elérheted az ország legfiatalabb földjeit, ahol a kő még mindig meleg, és megnézheted azt a több száz méter magas krátert, amelynek helyén néhány éve még csak egy csendes, zöld völgy terült el.

A kitörési területekhez többféle túraútvonal vezet, különböző nehézségi szinteken. Fontos azonban megjegyezni: ezek az útvonalak csak nyáron tekinthetők klasszikus értelemben „könnyű túrának”. Ősszel, télen vagy tavasszal ugyanezek a túrák már egészen más felkészültséget, felszerelést és hozzáállást igényelnek.

Soha ne indulj neki felkészületlenül! Minden esetben tájékozódj az aktuális időjárásról, a túraútvonalak állapotáról, valamint a vulkáni aktivitásról. Ezekhez megbízható forrás például a safetravel.is, a vedur.is vagy akár a mi Izlandi Utazás Facebook-csoportunk, ahol személyesen is válaszolunk a kérdéseidre.

Soha ne térj le a kijelölt ösvényről, és indulás előtt ellenőrizd többször is a friss híreket. A telefonod legyen bekapcsolva, mert ha vészhelyzet alakulna ki, a hatóságok SMS-ben értesítik a térségben tartózkodókat.

És még valami nagyon fontos: ne lépj rá a megszilárdult lávamezőre! Még ha szilárdnak is tűnik, a felszín alatt rejtett üregek húzódhatnak, amelyek könnyen beszakadhatnak, sőt – bizonyos esetekben friss magma is mozoghat a kéreg alatt, teljesen láthatatlanul. A lávamező nem sétaút, hanem aktív, veszélyes természeti képződmény.

Miért ne húzódj le az út szélére fotózni a lávamezőnél?

A Grindavík felé vezető úton sok turista megáll, hogy lefotózza a vulkáni tájat vagy akár a zajló kitörést. Az út szélén való megállás azonban nemcsak a forgalmat akadályozza, hanem elvonja a többi sofőr figyelmét is, akik gyakran maguk is a tájat nézik vezetés közben. Ráadásul ezen a szakaszon nincs kiépített parkoló vagy leállósáv, miközben az autók gyakran nagy sebességgel haladnak.

Több alkalommal is előfordult már, hogy egy-egy ilyen megállás kis híján tragédiával végződött. A helyzetet súlyosbítja, hogy a térségben gyakoriak a földrengések, a talaj instabil, és rejtett hasadékok húzódnak a felszín alatt. Egy óvatlan lépés, és könnyen olyan repedésbe kerülhetsz, ahonnan nem biztos, hogy valaha is előkerülsz.

A terep nehezen járható, a távolságok megtévesztők, és a hátrahagyott autóból induló spontán „kis túrából” akár komoly mentőakció is lehet. Még ha a lávamező elsőre ártalmatlannak is tűnik, ez a terület kifejezetten veszélyes.

Mit kell tudnod utazóként az izlandi vulkánkitörésekről?

Mostanra valószínűleg már te is tudod, hogy a Reykjanes-félsziget vulkáni aktivitása nem egy múló jelenség: a szakértők szerint még hosszú évekig, sőt akár évtizedekig is eltarthat. Ez azonban nem azt jelenti, hogy folyamatosan láva tör fel a mélyből, hanem inkább azt, hogy időről időre újabb kitörésekre lehet számítani. Olykor a kitörés csak egy napig tart, máskor hetekig vagy hónapokig is látható a lávafolyás.

Ez a jelenség Izland hétköznapi valóságának része – akárcsak az északi fény, csak épp annál is kiszámíthatatlanabb. És ez egyben a legfontosabb tudnivaló utazóként is: ne tervezz úgy, hogy mindenképp élőben látod majd a kitörést és a forró lávát. Még akkor sem garantált az élmény, ha épp aktív kitörés idején érkezel. Ha biztosra akarsz menni, válaszd a Lava Show-t, ahol beltérben láthatsz valódi, olvadt lávát – minden más a természet szeszélyén múlik.

Az is előfordulhat, hogy már a repülő ablakából megpillantasz egy kitörést – vagy épp itt tartózkodásod alatt kezdődik el egy újabb, amit Reykjavíkból vagy akár a Sky Lagoonból figyelhetsz, ahogy vörösen izzik az égbolt a távolban. Ha így alakul, örülj neki, és őrizd meg az emlékét – nem mindennapi látványban lehet részed!

Ami pedig a biztonságot illeti: ha nem a Reykjanes-félszigeten szállsz meg, és nem a Blue Lagoonba váltasz jegyet, akkor jó eséllyel semmilyen hatással nem lesz rád egy vulkánkitörés. A repülőtér zavartalanul működik, a turizmus országszerte aktív, a legnépszerűbb látnivalók – Arany körút, Dél-part, Snæfellsnes – pedig távol esnek az érintett térségtől.

Ha visszatekintünk az elmúlt négy évre – amely során tizenkét különálló vulkánkitörés zajlott le – az izlandi turizmust szinte semennyire sem zavarta meg ez a geológiai aktivitás.

Félrevezető riogatás vagy valódi veszély? 

Beszéljünk arról is, hogy miért mondjuk azt, hogy „szinte” semmi nem indokolja az aggodalmat. A külföldi híradások sokszor túlzó, szenzációhajhász módon tálalták az eseményeket, ami érthetően félelmet keltett – és sajnos sokan emiatt mondták le az utazásukat. Pedig a valóságban a turizmusra nem a vulkán volt negatív hatással, hanem a félrevezető médiakép.

Mi közel tíz éve élünk itt Izlandon, ebből öt éve egy kisgyerekkel, mindössze 35 kilométerre a vulkáni területtől. Az elmúlt években többször is bejártuk gyakorlatilag az egész szigetet, rengetegszer túráztunk a Reykjanes-félszigeten és az új lávamezők környékén – természetesen mindig csak akkor, amikor az adott terület látogatható volt.

Tapasztalatból mondjuk: semmiképp sem érdemes lemondanod az utazást egy vulkánkitörés miatt. Sőt, nyugodtan kijelenthetjük, hogy Izland teljesen biztonságos úti cél – ha odafigyelsz, tájékozódsz, és betartod az előírásokat.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy:

• nem indulsz el megnézni egy aktív kitörést, ha a terület le van zárva,
• nem lépsz be lezárt területekre,
• nem állsz meg az autóval az út szélén csak azért, mert onnan épp látható a távolban zajló kitörés,
• nem túrázol vagy vadkempingezel olyan helyeken, amelyek közel vannak az aktív kitöréshez,
• nem indulsz el túrázni, ha nincs ehhez megfelelő felszerelésed, tapasztalatod és tájékozottságod,
• és minden reggel ellenőrzöd az aktuális útviszonyokat és biztonsági ajánlásokat, mielőtt útnak indulsz.

Ez nemcsak akkor fontos, ha épp aktív kitörés zajlik. Ez Izlandon mindig így működik – bárhol és bármelyik évszakban. Mert ez az ország elsősorban a természeté, mi pedig csak vendégek vagyunk benne.

Ha valóban megbízható, helyi és hiteles forrásból szeretnél tájékozódni, csatlakozz az Izlandi Utazás Facebook-csoporthoz, ahol mindig megosztjuk a friss információkat, eseményeket – és bármikor kérdezhetsz is.

A közösség tagjai közt megtalálod az első utazásukat tervezőket, visszatérő Izland-rajongókat és helyben élő magyarokat is. A légkör barátságos, segítőkész és tényleg nagyon informatív – akár most jössz először, akár már sokadszor jársz itt, szeretettel várunk!

Ha pedig a vulkánkitörésekről szeretnél tudományosan megalapozott háttérinformációkat kapni, ajánljuk a Tűzhányó blog Facebook-csoportját, amelyet Harangi Szabolcs, tanszékvezető egyetemi tanár és elismert vulkanológus működtet – ott mindig friss és részletes elemzéseket találsz az aktuális izlandi eseményekről.

Hasznos linkek

Webkamerák

• A RÚV hírportál kamerái
• Az MBL hírportál kamerái
• Élő webkamerák Izland minden tájáról

Biztonság

• Útviszonyok
• Biztonsági riasztások
• Időjárás előrejelzés
• Gázkoncentráció-előrejelzés
• Levegőminőség (Loftgaedi)
• Levegőminőség (IQ Air)
• Veszélyzónák térképe
• Regisztráld az úti terved, ha egyedül mész túrázni

Információk

• Túra a működő vulkánhoz
• Tűzhányó blog
• Visit Reykjanes